Mi ennek a gy�l�letnek az oka? A val�di ok az, hogy haz�nk olyan alapvet� emberi �rt�kek mell� �llt oda, melyeket ma sokan lerombolni szeretn�nek. A magyar parlament olyan alkotm�nyt adott az orsz�gnak, amely Isten nev�vel kezd�dik (Preambulum), amely azt �ll�tja, hogy a magzat �let�t v�delem illeti meg a fogantat�st�l kezdve (Szabads�g �s felel�ss�g II), hogy Magyarorsz�g v�di a h�zass�g int�zm�ny�t mint f�rfi �s n� k�z�tt l�trej�tt �letsz�vets�get (Alapvet�s L). Az alkotm�ny azt is kijelenti, hogy a csal�d a nemzet fennmarad�s�nak alapja, �s hogy az ad� m�rt�k�t a gyermeknevel�s kiad�sainak figyelembev�tel�vel kell meg�llap�tani (Szabads�g �s felel�ss�g XXX). Nyilv�n sokan vannak a vil�gon, akiknek nem tetszik ezeknek az emberi alap�rt�keknek ez a hat�rozott megfogalmaz�sa.

Mi t�bb, a magyar korm�ny �tmeneti k�l�n ad�t vetett ki a bankokra. Ez pedig term�szetesen aggodalommal t�lti el a p�nzvil�g urait, nehogy a p�lda ragad�s legyen.

A haz�nkat �r� t�mad�sok oka alapvet�en ez. Term�szetesen ezeket az okokat nem nevezik n�ven, helyette m�s, kisebb jelent�s�g� v�dpontokat eml�tenek. Az egyik ilyen v�dpont az egyh�zakr�l sz�l� t�rv�ny. Ennek a t�rv�nynek az a c�lja, hogy az �gynevezett business egyh�zakt�l megvonja az egyh�zi st�tuszt. Magyarorsz�gon ugyanis, szemben nagyon sok eur�pai �llammal, az egyh�zi oktat�si, eg�szs�g�gyi �s szoci�lis int�zm�nyek azonos �llami finansz�roz�sban r�szes�lnek, mint a hasonl� �llami int�zm�nyek, hiszen ugyanolyan ad�fizet� polg�rok sz�m�ra ny�jtj�k a nevel�s, vagy a gy�gy�t�s szolg�lat�t. Haz�nkban ez�rt sz�mos olyan �l-egyh�z j�tt l�tre, amelyeknek a legf�bb c�lja az �llami t�mogat�s megszerz�se volt. Az �j egyh�zi t�rv�ny ezen a helyzeten v�ltoztat. Pontosabban k�r�l�rja a felt�teleket, amelyek alapj�n egy k�z�ss�g elnyerheti az egyh�zi st�tuszt (legal�bb ezer tag; legal�bb 20 �ves jelenl�t az orsz�gban stb.). Azok a k�z�ss�gek, amelyek nem kapj�k meg az egyh�zi st�tuszt, nyugodtan folytathatj�k a m�k�d�s�ket, csak az int�zm�nyeik �llami finansz�roz�s�t nem fogj�k megkapni.

Term�szetesen a magyar parlament �s a korm�ny k�vetett el hib�kat is a munk�ja sor�n. Ilyenek voltak a m�diat�rv�ny egyes – k�s�bb meg is v�ltoztatott – pontjai, vagy a jegybankt�rv�ny eset�ben n�h�ny, tal�n sz�ks�gtelen m�dos�t�s, amely t�mad�sokra adott alkalmat. Ugyan�gy helyesebb lett volna a bankokkal val� meg�llapod�st a v�gt�rleszt�s rendelkez�seinek kibocs�t�sa el�tt megk�tni.

A haz�nkat �r� t�mad�s oka azonban nem ez, hanem azok az alap�rt�kek, amelyeket Magyarorsz�g jelenleg k�pvisel. A jelen parlamentnek felel�sen �lnie kellett azzal a k�tharmados t�bbs�ggel, amellyel a v�laszt�k a cselekv�sre felhatalmazt�k. Ezt a nagy felel�ss�get �s lehet�s�get al�zattal, k�r�ltekint�ssel kell hordoznia, tettekre v�ltania. A k�ls� t�mad�sokat pedig higgadtan, adott esetben kell� �gyess�ggel kell megpr�b�lnia kiv�deni. Haz�nk jegybankj�nak valuta tartal�ka a jelen �llamad�ss�gunk csaknem fel�t teszi ki, amelyet sz�ks�g eset�n a jegybank fel is fog haszn�lni az ad�ss�gszolg�lat finansz�roz�s�ra. Ez azt is jelenti, hogy az orsz�g valamennyi ideig ki tud tartani ebben az er�s ellensz�lben is.

Gyakran megt�rt�nik a t�rt�nelemben, hogy ha felt�nik a vil�goss�g, akkor megjelenik vele szemben a s�t�ts�g hatalma is. K�v�nom mindannyiunknak, hogy legy�nk a Vil�goss�g fiai, egy igazabb, emberibb vil�g �p�t�i.

Sz�kely J�nos esztergom–budapesti seg�dp�sp�k

(Magyar Kur�r)