Mahmud Ahmedinezs�d tagadott, n�ha kit�rt a v�laszad�s al�l, de eg�sz�ben v�ve bar�ts�gos volt, amikor Nicholas D. Kristoffal, a The New York Times riporter�vel besz�lgetett amerikai �tja sor�n.

Az interj� kifejezetten enyh�n kezd�d�tt: „El�sz�r is szeretn�k �dv�z�lni minden n�z�t �s olvas�t: a Mindenhat� �ld�sa k�s�rje �n�ket” – mondta az ir�ni eln�k. A hangulatot azonban hamarosan elrontotta az orsz�gban fogvatartott t�r�z�k k�rd�se (a besz�lget�s n�h�ny �r�val a k�t amerikai szabadon enged�se el�tt zajlott). Ahmedinezs�d n�mileg felh�borodva k�z�lte, ezek az emberek illeg�lisan s�rtett�k meg Ir�n hat�rait, ez�rt meg�rdemeln�k a b�ntet�st – nem csak n�luk, de a vil�g b�rmelyik orsz�g�ban. „Ha egy ir�ni �llampolg�r amerikai vizekre t�vedne enged�ly n�lk�l, vajon a hat�s�gok azt mondan�k, biztosan csak haj�k�zik, �s r�gt�n �tj�ra engedn�k? Term�szetesen nem” – magyar�zta.

A kisebb s�rl�d�st azonban �jra b�k�l�kenyebb hangnem k�vette. Ahmedinezs�d szisztematikusan tagadta, hogy orsz�ga b�rmilyen fejleszt�st is eltitkolt volna az atomenergia �gyn�ks�gek el�l, �s v�gig ragaszkodott hozz�, Ir�n a legteljesebb m�rt�kben a nemzetk�zi t�rv�nyek szerint j�r el. Megism�telte ugyanakkor aj�nlat�t, miszerint ha az Egyes�lt �llamok hajland� 20 sz�zal�kosan d�s�tott ur�nt biztos�tani, az iszl�m k�zt�rsas�g „m�r ezen a h�ten” felhagy atomprogramj�val. „Egy ilyen v�s�rl�ssal sokkal jobban j�rn�nk. Olyan ez, mintha az ember aut�t szeretne venni, de senki nem hajland� neki eladni az �rut. Ha kocsit akar, saj�t gy�rat kell �p�tenie – ami j�val nagyobb k�lts�get jelent” – fogalmazott. Ugyanakkor az atomenergia k�r�li k�rd�sk�rt is Amerik�t b�r�l� tir�d�val z�rta le. „Egy 5-7 ezer nukle�ris fegyverrel rendelkez� alakulatr�l besz�l�nk… megteheti ez az �llam, hogy m�soknak megtiltja a fegyverkez�st? Igazs�gos ez? De nek�nk nem ez a c�lunk, mi b�k�s m�don k�v�njuk hasznos�tani az ur�nt. Azt mondj�k, ezt sem tehetj�k meg, mikor �k kor�bban h�bor�ban is bevetett�k az atomenergi�t” – mutatott r�.

Az ir�ni eln�k �gy v�li, Amerika sz�m�ra orsz�ga egyszer�en �r�gy, egy k�ls� vesz�lyforr�s, mely seg�t elterelni az emberek figyelm�t a hazai gondokr�l. Az eg�szs�g�gyi rendszer gondjai, p�nz�gyi neh�zs�gek, magas munkan�lk�lis�g, az oktat�s cs�kken� sz�nvonala – vid�man sorolja a probl�m�kat. Mindezek�rt nem Ir�n a felel�s, Amerik�nak azonban sz�ks�ge van ellens�gre. Val�j�ban azonban az Egyes�lt �llamok az, mely ellens�gesen viselkedik: elfoglalt egy szomsz�dos �llamot, fegyveres beavatkoz�ssal fenyegetett, szankci�kat hozott Ir�n ellen. „Mi szeretn�nk bar�tok lenni, de nehezen megy, ha fegyvert tartanak a fej�nkh�z” – magyar�zza. Amerika a demokr�cia b�sty�j�nak k�pzeli mag�t, ez azonban nem felt�tlen�l igaz, v�li az eln�k. Ott sem d�nthetnek az emberek minden k�rd�sben sorsukr�l: ha v�laszthatn�nak, val�ban Irakra �s Afganiszt�nra k�lten�k ad�doll�rjaikat? Val�ban odak�lden�k meghalni fiaikat �s l�nyaikat? „Ir�nban j�val t�bbet sz�m�t a n�p szava: tan�r voltam, p�rton k�v�li, m�gis eln�knek v�lasztottak. Hadd k�rdezzem meg – lehets�ges lenne ez az Egyes�lt �llamokban? Lehets�ges, hogy 300 milli� ember n�zeteit mind�ssze k�t p�rt k�pviselje?” – k�rdezte Ahmedinezs�d.

Ahmedinezs�d meg�rt�st �s p�rbesz�det tan�csol a rend�ri er�szak helyett sz�riai koll�g�inak. Az ir�ni t�ntet�k eset�ben azonban „teljesen m�s a helyzet”, magyar�zza. Mind�ssze harminch�rom hal�lesetr�l tud (az ellenz�k szerint ennek t�bbsz�r�se a val�s adat), ennek nagy r�sze pedig a biztons�gi er�k �s �rtatlan b�m�szkod�k k�z�l ker�lt ki. „Apr� kisebbs�g” – mondta az eln�k a Teher�n utc�it hetekre elfoglal� t�megr�l, a b�rt�nben �l� ellenz�ki politikusokra vonatkoz� k�rd�sre pedig egyszer�en nem v�laszolt. Neda Soltan, a legh�resebb �ldozat is sz�ba ker�lt. Ahmedinezs�d sajn�lkoz�s�t fejezte ki a fiatal n� hal�la miatt, azt azonban vehemensen tagadta, hogy a korm�nyer�knek k�z�k lett volna hozz�. „Nem �j dolog ez. Azt mondj�k az embereknek, egy r�vid filmben fognak szerepelni. Ez megt�rt�nik, azt�n elhagyott helyre viszik, majd meg�lik �ket” – ez j�tsz�dott le itt is. Hogy ki �s mi�rt k�sz�t ilyen felv�teleket, �s hogy hogy ker�lt a BBC-hez, az nem der�lt ki az eln�k v�lasz�b�l.

Ir�nban kev�s az ellent�t, v�laszolta az iszl�m k�zt�rsas�g vezet�je Kristof k�rd�s�re. A b�szke, t�bb ezer �ves perzsa n�p �tk�zd�tte mag�t a neh�zs�geken, melyeket a nyugati vil�g �ll�tott el�: a „b�n�t� korl�toz�sokat” nem v�letlen�l nevezt�k �gy. „Vess�nk egy pillant�st a k�t orsz�g gazdas�g�ra: melyiket fenyegeti komolyabb kr�zis, az Egyes�lt �llamok�t, vagy Ir�n�t?” – k�rdezi. Nemzete azonban nem haragtart�. „Mi igaz�n szeretj�k az Egyes�lt �llamok n�p�t, �gy, mint minden m�s orsz�g�t a vil�gon. Szeretn�nk, ha minden nemzet egy�tt tudna m�k�dni. Egyik sem �ll a m�sik felett, nincsenek gazd�k �s rabszolg�k. Biztons�g, siker �s �lland�s�g – ezt k�v�njuk a F�ld minden lak�j�nak. A siker �s a biztons�g azonban csakis k�toldal� �s �szinte egy�ttm�k�d�sen kereszt�l �rhet� el – amire mi mindig k�szen �llunk” – fejezte be nyilatkozat�t az eln�k.

(MNO)