A CPU, k�zponti feldolgoz�egys�g, m�sn�ven processzor, a sz�m�t�g�p „sz�ve" �s „agya". A vil�g leggyorsabb szupersz�m�t�g�pe, a Tianhe 1 k�nai gy�rtm�ny� chipet haszn�l. Ez a k�nai chip szellemi tulajdonjogi v�delemmel rendelkezik.

A Tianhe 1 szupersz�m�t�g�pet a k�nai Nemzeti V�delemtechnol�giai Egyetemen (NUDT) fejlesztett�k ki. Li Nan, a NUDT sz�m�t�g�ptudom�nyi f�iskol�j�nak Tianhe 1 projekttel foglalkoz� vezet�je arr�l t�j�koztatott, hogy a TOP 500 nev� nemzetk�zi szervezet �ltal a vil�g 500 leggyorsabb szupersz�m�t�g�p�r�l k�zz�tett list�n a Tianhe 1 az els� helyen �ll. A Tianhe 1 sz�m�t�g�p chipjei k�zt szerepel a Yinhefeiteng 1000 nev� chip, amit a NUDT �n�ll�an fejlesztett ki. Ilyen k�nai gy�rtm�ny� chip teszi ki a sz�m�t�g�p chipjeinek heted�t.

A Tianhe 1 szupersz�m�t�g�p kifejleszt�s�nek elindul�sa �ta a CPU processzort kiv�ve minden alkatr�szt K�na gy�rt. Jelenleg a processzor egy r�sz�t K�na k�pes fejleszteni �s gy�rtani. A Yunhefeiteng 1000 chip technol�giai sz�nvonala megk�zel�ti a vil�g legn�pszer�bb amerikai chipek�t.

Li Nan szerint a k�nai chip k�pes teljesen helyettes�teni a k�lf�ldi term�keket, de a vele kapcsolatos szoftverek kifejleszt�se ter�n m�g lemarad�sok vannak.

Kor�bban a k�nai informatikai ipar teljesen a k�lf�ldi technol�gi�n, chipeken alapult. Olyan volt a helyzet, mint amikor egy orsz�g ipar�nak fejleszt�se teljesen az import�lt k�olajt�l �s ac�lt�l f�gg. Az�rt a k�nai korm�ny vil�gsz�nvonal� chipek, cs�cstechnol�giai elektronikai berendez�sek �s alapvet� szoftverek kifejleszt�se �rdek�ben programot ind�tott el. A c�l a „k�nai Intel" �s a „k�nai Microsoft" kifejleszt�se volt.

Jelent�sek szerint 2006-t�l 2010-ig a k�nai korm�ny 19,7 milli�rd j�ant ford�tott a fenti h�rom term�kkel kapcsolatos projektek v�grehajt�s�ra. 178 v�llalat, kutat�int�zet �s f�iskola, 37 ezer szakember dolgozott a tervek megval�s�t�s�n.

A Yinhebenteng 1000 chip az els� sikeres term�k a program bevezet�se �ta.

Amikor elk�sz�lnek a kapcsol�d� szoftverek kifejleszt�s�vel, a k�nai chipeket t�bb ter�leten, p�ld�ul r�di�kommunik�ci�, aut�elektronika �s a t�rgyak internete (Internet of Things) ter�let�n is lehet majd haszn�lni.

Forr�s: China Radio International