Egyel�re m�g nem - v�lte Gerhard Wotawa, a b�csi Meteorol�giai F�int�zet munkat�rsa. K�t szak�rt�, k�t v�lem�ny a Der Spiegel c�m� h�rmagazin honlapj�n. Az egyik az �rd�g�t festi a falra, m�g a m�sik pr�b�l t�vols�gtart� �s optimista maradni.

Nem m�lik el nap an�lk�l, hogy ne �rkezne olyan h�r a m�rcius 11-i jap�n f�ldreng�s �s sz�k��r hat�s�ra megrong�l�dott Fukusima 1-es atomer�m�r�l, amelynek hallat�n az ember h�t�n v�gigfut a hideg. A radioakt�v j�d-131 koncentr�ci�ja egyre n�vekszik a tengerv�zben, er�sen m�rgez� plut�nium sz�k�tt a l�gk�rbe, �s a hatb�l h�rom reaktor v�d�burka komolyan k�rosodott. Nincs eg�szs�g�gyi v�szhelyzet - bizonygatja a Tepco jap�n energiav�llalat, ugyanakkor a plut�niumizot�pb�l el�g egy slukk ahhoz, hogy jelent�sen megugorjon a t�d�r�k kock�zata. A plut�nium 238-as izot�pja - felez�si ideje 88 �v - is komoly k�rokat okoz a szervezetben, de a 24 ezer �v felez�si idej� plut�nium-239 hossz� t�v� hat�sait lehetetlen felbecs�lni.

Az er�sen elt�r� adatokb�l ember legyen a talp�n, aki kih�mozza a val�t, �s megb�zhat�an �rt�kelje a helyzetet. Egyes tud�sok szerint a magolvad�s m�r hetek �ta zajlik, m�g m�sok szerint m�g nincs minden veszve.

Dersee �gy gondolja, hogy a fukusimai katasztr�fa t�ll�pi Csernobil dimenzi�j�t, mivel t�bb l�tes�tm�ny van kritikus �llapotban, mint az ukrajnai balesetn�l, ahol csak egy reaktor k�rosodott. A m�ncheni k�rnyezetv�delmi int�zet szerint Fukusim�ban legal�bb 120-szor t�bb radioakt�v anyaggal dolgoztak, mint Csernobilban - mutatott r� a szak�rt�. M�s forr�sok szerint a jap�n atomer�m�ben 1760 tonna f�t�anyagot t�rolnak, t�zszer annyit mint Csernobilban.

A "farkast ki�lt�kat" az adatok is al�t�masztj�k: "a reaktort�l t�bb sz�z kilom�terre 1,2 mikorsievert/�r�s sug�rd�zist m�rtek - alapesetben ez az �rt�k j�val 0,1 mikrosievert/�ra alatt lenne" - mondta Dersee, aki szerint a jelens�get kiz�r�lag a nukle�ris l�ncreakci� beindul�s�val lehet megmagyar�zni.

Wotawa ek�zben �gy gondolja, hogy felesleges megkongatni a v�szharangot. "Fukusim�ban nem volt nagy robban�s, mint Csernobilban, �s nem rep�lt egy eg�sz reaktor a leveg�be" - hangs�lyozta. Ugyanakkor az ENSZ illet�kes szerv�nek adataib�l kik�vetkeztethet�, hogy jelent�keny mennyis�g� j�d-131 �s c�zium-137 szabadult ki. "Sz�m�t�saink szerint egyes napokon ezeknek a radioakt�v anyagoknak a kibocs�t�sa megk�zel�tette a csernobili �rt�keket" - ismerte be a szak�rt�.

A legink�bb bor�l�t� forgat�k�nyv els� lapjai Dersee szerint m�r m�g�tt�nk vannak. � �gy gondolja, hogy a magolvad�s m�r k�t hete megkezd�d�tt, �s a f�t�anyagok s�r�l�s hat�s�ra "�n�ll� �letre keltek". A l�ncreakci�t pedig csak �gy lehet meg�ll�tani, ha a megrong�l�dott rudakat elt�vol�tj�k. A jelens�g nem olyan, mint az atombomb�n�l, hanem ink�bb �gy kell elk�pzelni, mint a gejz�reket, amelyek felt�rnek, ha megn� a nyom�s, majd �jra �nmagukba roskadnak - festette le a k�pet Dersee. A legrosszabb akkor fog bek�vetkezni, ha a jap�n hat�s�gok nem tudj�k meg�ll�tani a folyamatot, mert �gy t�bb kilom�teres sug�rban �vtizedekre lakhatatlann� v�lik a k�rny�k.

Wotawa azonban egyel�re j�v�id�ben besz�l a reaktor teljes radioakt�v "arzen�lj�nak" k�rnyezetbe ker�l�s�r�l. A szak�rt� rem�li, hogy a h�t�si munk�latok ut�n siker�lt bebetonozni �s elszigetelni a l�tes�tm�nyeket.

Dersee b�r�lta a jap�n hat�s�gok inform�ci�s politik�j�t, amely feltev�sk�nt �ll�tja be a r�g bek�vetkezett esem�nyeket, bizonytalans�gban �s f�lelemben tartva ezzel a helyieket. A specialista �gy v�li, hogy az �rintetteket hasznosabb lenne szembes�teni a t�nyekkel, ahelyett, hogy f�ligazs�gokat mondanak nekik, �s hamis rem�nyt �bresztenek benn�k. A szak�rt� nem �rt egyet Toki� azon d�nt�s�vel sem, amely csup�n 20 kilom�teres sugar� biztons�gi z�n�t hat�rozott meg a s�r�lt atomer�m� k�r�l. Dersee ink�bb az amerikaiak v�lem�ny�t osztja, azaz legal�bb 80 kilom�teres k�rzetben kitelep�ten� az embereket, a haj�kat pedig nem engedn� 100 kilom�tern�l k�zelebb a partokhoz.

Wotawa szerint a jap�n hat�s�goknak struktur�ltabb form�ban kellene nyilv�noss�gra hozni az adatokat, amelyek csak r�szben aktu�lisak, �s sokszor k�sve teszik �ket k�zz�.

Fontos k�rd�s m�g az iv�v�z �s tengerek sorsa. Jap�n - �s k�l�n�sen Toki� - nagyr�szt felsz�ni vizekb�l oldja meg lakoss�g�nak ell�t�s�t, ezek pedig m�r most er�sen szennyezettek. Sv�dorsz�gban a csernobili katasztr�fa hat�s�ra m�g ma is tal�lhatunk radioakt�v c�zium izot�pot tartalmaz� vizeket �s halakat - tette hozz� Dersee. Ez pedig nem kecsegtet t�l sok j�val a j�v�re n�zve.

Jap�n jelenleg amerikai, francia �s orosz szak�rt�k seg�ts�g�re v�r. Wotawa optimista, szerinte ha valakik, h�t akkor �k seg�thetnek, hiszen olyan orsz�gokr�l van sz�, amelyek maguk is fontos tapasztalatokkal rendelkeznek az atomenergia felhaszn�l�sa ter�n. A szak�rt� szerint csak az a k�rd�s, hogy mi�rt k�t h�ttel az esem�nyek ut�n folyamodtak a jap�nok k�ls� t�mogat�shoz. "Tal�n �gy gondolt�k, hogy egyed�l is k�zben tudj�k tartani az esem�nyek ir�ny�t�s�t" - lament�lt Wotwa.

Dersee szerint - aki ebben a t�rt�netben az �rd�g �gyv�dj�t j�tssza - hi�ba minden, mert a k�lf�ldi szak�rt�k "itt m�r semmit sem tudnak tenni", ez a Jap�nban haszn�lt m�szaki elj�r�s �tka. "Egyetlen lelkiismeretes m�rn�k sem �p�t ilyen nehezen ellen�rizhet� l�tes�tm�nyeket, k�l�n�sen nem egy f�ldreng�svesz�lyes ter�letre" - mutatott r� Dersee.

(MTI)