(Nagyobb m�retben itt.)

Ezek szerint egy 2007-ben kelt, titkosnak min�s�tett lev�lben a kijevi nagyk�vets�g arr�l t�j�koztatta Washingtont, hogy „az ukr�nok arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a nyugat-bar�t moldovai politikusok Rom�ni�val val� egyes�l�s r�v�n jutn�nak be az Eur�pai Uni�ba." Mindez a Dnyeszter foly�t�l nyugatra l�v� ter�leteket �rinten�, az �gy l�trej�v� orsz�gnak pedig Romanova lenne a neve. A Dnyszter keleti partja, azaz Transznisztria pedig Ukrajn�ba olvadna bele. Andrej Veszelovszkij a lev�l szerint aggodalm�t fejezte ki Rom�nia �s Moldova kapcsolatai miatt.

A "t�rt�nelmi Moldva" (Rom�nia 1938-as t�rk�p�n)Egy m�sik, 2009-ben �r�dott �s a „Rom�n-ukr�n kapcsolatok: lemondott cs�cstal�lkoz�k �s kiutas�tott attas�k" elnevez�s�, ugyancsak titkos jelent�s szerint Bogdan Jaremenko, az Eln�ki Titk�rs�g k�l�gy irod�j�nak egyik vezet�je arr�l besz�lt „hogy az ukr�n korm�ny Rom�nia revizionista t�rekv�sei miatt agg�dik, mely sz�nd�k Nagy-Rom�nia l�trehoz�s�ra t�rekszik, mely orsz�gba Moldova �s magyarorsz�gi ter�letek mellett ukrajnai ter�leteket is csatolna." (Lenti kapcsol�d� anyagaink f�ny�ben ezen csak a legnaivabbak �s a figyelmetlenebb olvas�k lep�dhetnek meg - a szerk.) Jaremenko szerint Rom�ni�nak a Prut menti Csernyivci (Cernauti) �s Odessza d�li ter�leteire f�j a foga, melyet a Szovjetuni� el�bb 1940-ben, majd 1944-ben csatolt el.

Ugyanezen jelent�s szerint Ukrajn�t aggasztja az az ellene ir�nyul� nacionalizmus, amely Traian Basescu v�laszt�si kamp�ny�nak diskurzus�ban �szlelhet�. Ugyanez a lev�l id�zi Szerhij Tihipko ukr�n eln�kjel�lt kijelent�seit, amelyek szerint „Moldova f�ggetlens�ge nagyon fontos Ukrajna sz�m�ra" �s amelyek Rom�nia �s Moldova esetleges egyes�l�s�re c�loztak.

(Kuruc.info - Impulzus nyom�n)