Tarls Istvn (Fidesz-KDNP) fpolgrmester azzal indokolta a cm megvonst clz indtvnyt, hogy az rintettek a magyar szabadsgharc s a demokrcia ellensgei voltak.
Az elterjeszts szerint "hivatalosan s rkre" trlik a dszpolgrok sorbl a volt szovjet prtllami vezett, Sztlint. A felsoroltak kztt van Haynau osztrk hadvezr, Jellasics horvt bn, Windischgratz osztrk tbornok s Alexander von Bach osztrk belgyminiszter, valamint Ivan Paszkievics, az orosz hadsereg fparancsnoka 1849-ben, Felix Schwarzenberg osztrk miniszterelnk, Karl Ludwig Grnne osztrk tbornok s Karl Geringer osztrk csszri biztos.
A szocialista kpviselk ktsgbe vontk, hogy Sztlin dszpolgra-e egyltaln a vrosnak, illetve, hogy van-e jogfolytonossg Budapest, valamint a korbbi Pest s Buda vrosok kztt. Horvth Csaba MSZP-frakcivezet szerint Tarls Istvn tudatosan elhallgatja, hogy a kzgyls korbban azrt nem fogadta el Sztlin levtelt a dszpolgrok listjrl, mert azon soha nem is szerepelt.
Tarls Istvn ezutn bejelentette: elz nap megtalltk azt az 1947. november 7-i, a szkesfvros dszkzgylsn kzfelkiltssal meghozott hatrozatot, amely kimondta Sztlinnak, a "Szovjetuni generalisszimusznak" dszpolgrsgt.
A fpolgrmester kzlte, gy van jogalap van arra, hogy megvonjk a dszpolgri cmet.
(MTI nyomn)