Életveszélyes körülmények között próbálja egyben tartani a japán földrengés miatt szivárgó fukusimai atomerőművet az a néhány tucat munkás, akik az extrém veszély ellenére hátramaradtak a létesítményben. Az erőműből, amelynek reaktoraiban egymás után következtek be robbanások az elmúlt napokban, kedden 750 munkást menekített ki az üzemeltető, és mindössze 50 embert hagyott hátra. Elképzelhető, hogy ők jelentik Japán utolsó reményét, és rajtuk múlik, hogy sikerül-e elkerülni egy hatalmas atomkatasztrófát - írja a New York Times.

Az amerikai lap szerint az erőműben a felcsapó tüzekkel és a jelentős sugárzással dacoló "utolsó 50" néha teljes sötétségben kúszik-mászik, és zseblámpák fényénél igyekszik megjavítani a megrongálódott berendezéseket. Miközben a reaktorokból szökő hidrogéngáz időről időre berobban, a hátrahagyott szakemberek valóságos labirintusban küzdenek a reaktorok leolvadása ellen. A meg nem nevezett szakértőket idéző lap szerint vélhetően kényelmetlen légzőkészülékek vagy hatalmas oxigénpalackok súlya alatt, fehér kezeslábasokban és kapucnikban igyekeznek átvészelni az őket érő sugárzást.

A brigádot a CNN szerint szerda délután 180 fősre növelték. Feladatuk az, hogy megakadályozzák a leállított reaktorok radioaktív fűtőelemeinek túlhevülését, és ehhez folyamatosan tengervizet pumpáljanak a sérült reaktorokba. "A helyzet nem túl fényes" - mondta a CNN-nek David Brenner, a Columbia Egyetem radiológiai kutatóközpontjának igazgatója. A szakember szerint "elég nyilvánvaló", hogy az erőműbe küldött emberek hatalmas sugárzásnak vannak kitéve, elképzelhető, hogy halálos dózisokat kapnak. "Ők bizonyára tudják is ezt, ezért szerintem hősöknek kell nevezni őket" - mondta.

A pénteki hatalmas földrengés után az automatikus biztonsági rendszerek ugyan lekapcsolták az erőmű reaktorait, de a megszűnő energiaellátás miatt leállt a fűtőelemek hűtése is - írja a BBC. Azok túlhevülve vélhetően megsérültek, majd hidrogéngázt termeltek, amely a hat reaktorból háromban is berobbant. A reaktorokhoz azért kell most percenként több száz gallon tengervizet pumpálni az ideiglenesen munkába állított tűzoltószivattyúkkal, hogy a lekapcsolt állapotban is tovább hevülő fűtőelemek ne olvadjanak tovább, és ne lövelljenek több ezer tonna radioaktív port a levegőbe.

Az erőműben maradt alakulatról szinte semmit nem tudni, a létesítményt üzemeltető Tokyo Electric nem hozta nyilvánosságra a nevüket vagy beosztásukat - írja a New York Times. A lap szerint a társaság nem árulta el, hogy az erőműben hagyott munkásoknak meddig kell maradniuk, hogy jutnak ki, ha elfáradtak vagy rosszul lettek, és nem tudni azt sem, hogy önként jelentkeztek-e a feladatra, vagy utasították őket. Egyértelmű azonban, hogy az erőmű vezetői csak a lehető legkevesebb embert hagyták a helyszínen: az erőmű reaktorainál egy átlagos, nyugodt napon is reaktoronként 10-12 szakember teljesít szolgálatot, az eredetileg hátrahagyott csapat pedig alig volt nagyobb ennél.

Japán egészségügyi minisztériumának bejelentése szerint őket az eddigi szabványnál jóval nagyobb sugárzásnak is kitehetik a rendkívüli helyzet miatt. A minisztérium a nukleáris fenyegetés miatt kedden megnövelte a radioaktív sugárzás engedélyezett legmagasabb mértékét, amelynek egy dolgozót ki szabad tenni: az eddigi 100 millisievert helyett már 250 millisievert sugárzást is kaphatnak a munkások. Ez ötször több, mint amennyinek egy amerikai atomerőmű dolgozóját ki lehet tenni - jegyzi meg a New York Times.

A változtatás azt jelenti, hogy a hátrahagyott brigád tovább maradhat a sérült atomerőműnél - közölte Joko Komidzsama egészségügyi miniszter, hozzátéve: "A munkások egészségére való tekintettel elképzelhetetlen, hogy a limitet ennél is tovább emeljék." Szerdán ugyanakkor az is felvetődött, hogy további munkásokat vezényeljenek a helyszínre, és ők segítsenek megmenteni az atomerőművet.

Szerda reggel (magyar idő szerint éjfél után nem sokkal) egy rövid időre az utolsó erőműben maradt munkásokat ki kellett menekíteni, mert az épületben jelentősen megugrott a sugárzás. A munkások szűk egy órára vonultak fedezékbe, majd visszatértek a létesítménybe - közölték helyszíni tudósítók. Az erőmű üzemeltetője később azt jelentette, hogy egy "szokatlan zaj" miatt kellett ideiglenesen kimenekíteni a hátramaradt munkásokat, és bocsánatot kért, amiért ez aggodalmat kelthetett az emberekben.

A körülmények már most is súlyosak az erőmű környékén. A Tokyo Electric által közzétett szűkszavú közleményekből kiderül, hogy a földrengés óta az atomerőműben 5 munkás halt meg, 2 eltűnt, és 22 sérült meg különböző okokból. Egy szakembert az után szállítottak kórházba, hogy hirtelen a mellkasához kapott, majd összeesett, egy másikat pedig hatalmas sugárlöket ért az egyik sérült reaktor mellett. 11 munkás akkor sebesült meg, amikor berobbant a hidrogéngáz a hármas reaktorban.

A New York Times által idézett szakértők szerint az erőműben olyan magas lehet a sugárszennyezés, hogy a munkások nem maradhatnak hosszabb ideig a sérült reaktorok mellett. Egy meg nem nevezett szakértő szerint ilyen helyzetekben a nukleáris vészhelyzetekre alkalmazott előírások szerint a dolgozók egymást sűrűn felváltva dolgozhatnak a reaktoroknál: előfordulhat az is, hogy a munkások egy erősen sugárszennyezett területen csupán egy perc munka után már át is adják a csavarkulcsot a következő kollégának.

A reaktorok közelében a keddi robbanás után óránként 400 millisievertes sugárzást mértek, de az erőmű kapujában ez visszaesett 0,6 millisievertre. A Tokyo Electric nem közölt adatokat arról, hogy mekkora a sugárzás az erőmű belsejében, ahol a munkások a sérült elektromos rendszereket és szivattyúkat javítják. A New York Times által idézett szakértők szerint az épületben valószínűleg sokkal magasabb a sugárzás, mint a kapuban, hiszen az épület a sérülések ellenére még mindig a falai között tartja a sugárszennyezést.

Az atomerőművek dolgozói között hasonló összetartás és bajtársiasság uralkodik, mint a tűzoltók vagy az elit katonai alakulatok között - nyilatkozta a New York Timesnak Michael Friedlander, aki korábban három amerikai erőmű irányításáért is felelt. Szerinte ezek a munkások akár önként is hajlandóak az életveszélyes erőműben maradni, ha a családjukat már biztonságban tudják. Különösen igaz lehet ez a japánokra, akik között a hagyományosan erős munkahelyi fegyelem és hűség, valamint a munkáltatóhoz való egész életen át tartó kötődés még tovább erősíti a kötelékeket - mondta.

A fukusimai atomerőmű a múlt pénteki földrengésben sérült meg, amely hatalmas pusztítást okozott Japán északkeleti részén, majd pusztító cunamit idézett elő, ami egész településeket mosott el a föld színéről. Az erőmű meghibásodott hűtőrendszere miatt először az 1. reaktorban történt robbanás szombaton, amelyben összedőlt a reaktornak otthont adó épület külső szerkezete. Két nappal később a 3. reaktorban történt hasonló robbanás, amely szintén elpusztította az épület külső részét.

Kedden a 2. reaktornál is robbanás történt, a 4. reaktorban pedig tűz ütött ki. A robbanások nem a reaktorokban, hanem azokon kívül történtek, mivel a túlmelegedő reaktor hidrogéngázt termelt, és az kiszökött, a levegővel érintkezve pedig berobbant.

A 4. reaktorban tomboló tüzet a hadsereg szerdán helikopterekkel próbálta oltani, de a műveletet a helyi televíziók szerint meg kellett szakítani. A japán védelmi miniszter kedden bejelentette, hogy a helikopteres oltási munkálatokban a hadsereg pilótái is részt vehetnek.

(Origó)