A testület kimondta, hogy a feszület kifüggesztése és a vallási ünnepek rendezvényei nem jelentik azt, hogy az állam valamelyik vallást előnyben részesítené. A beadványt egy alsó-ausztriai ateista apa nyújtotta be, aki lányát úgy akarja nevelni, hogy a gyermek „a világra nyitottan, a pluralizmusnak elkötelezve” nőjön fel, és "egy vallás mellett se tegyen hitet, amíg arra nem elég érett".

Egy alsó-ausztriai tartományi törvény előírja, hogy az óvodáknak vallásos és etikai neveléshez is tevékenyen hozzá kell járulniuk, s hogy a termekben ki kell függeszteni a keresztet, ha a gyerekek többsége a keresztény valláshoz tartozik.

Az apa szerint a kereszt oktatási intézményekben való alkalmazása "sérti a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányban rögzített jogát". A bíróság ezzel szemben kimondta, hogy a tartományi törvény megteremti a lehetőséget az alkotmányban rögzített oktatási célok, így a nyitottság és a vallási és világnézeti tolerancia teljesüléséhez. Ezért, valamint azért, mert Ausztriában az állam és az egyház szigorúan elválik egymástól, a kereszt kifüggesztésének lehetősége nem tekinthető úgy, hogy az állam előnyben részesíti valamelyik vallást.

Habár a kereszt a nyugati kultúrtörténet és a keresztény vallás jelképe, az alkotmányjogi háttér alapján a törvény következetes és az alkotmánnyal összhangban való alkalmazása sem valósít meg állami preferenciát – érvelt a bíróság. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy alkotmányjogi szempontból az alsó-ausztriai eset nem hasonlítható össze az Emberi Jogok Európai Bíróságának (ECHR) olasz állami iskolákra vonatkozó 2009-es ítéletével. Olaszország fellebbezett az elmarasztaló döntés ellen, a strasbourgi bíróság várhatóan a napokban hoz másodfokon döntést.

(MTI nyomán)