F�ny harca a S�t�ts�g ellen! - K�z�s er�vel a cionizmus ellen! (2011.03.06.)

  2011.03.05. 23:41

F�ny harca a S�t�ts�g ellen! Muszlimok �s Kereszt�nyek �sszefog�sa a Cionizmus elleni harcban

Muszlim �s kereszt�ny harcosok: "Nem usz�tanak egym�sra minket, �s nem fognak taposni s�rjainkon a zsid�k..."

1. Megosztani, egym�sra usz�tani, h�bor�ra k�sztetni... 2. A nagy �zlet... 3. A S�t�t �r szolg�i... 4. Emberi t�nyez�k... Isten adom�nya 5. A kifinomult Iszl�m kult�ra 6. Az igazi Dzsih�d 7. A F�ny harca a S�t�ts�g ellen! - Muszlimok �s Kereszt�nyek �sszefog�sa a Cionizmus elleni harcban. 8. Kereszt�ny harcos im�ja az �r J�zushoz - a csata el�tti est�n...

"Krisztus bement a templomba �s kezdte ki�zni azokat, akik adtak �s vettek a templomban. A p�nzv�lt�k (!) asztalait �s a galamb �rusok sz�keit f�lforgatta, s nem engedte meg, hogy valaki b�rmilyen ed�nyt �tvigyen a templomt�ren. Azut�n �gy tan�totta �ket; "Nincs tal�n meg�rva, hogy az �n h�zam az im�ds�g h�za lesz minden nemzet sz�m�ra? Ti pedig rabl�k barlangj�v� tett�tek azt!" (Jer 7,11)" - �jsz�vets�g, M�rk Evang�liuma, 11-15.16.17.

"Amit kamatra adtok, hogy n�vekedjen (a vagyonotok) az emberek javaib�l, az nem n�vekszik Allahn�l... � ti, h�v�k! F�lj�tek Allahot �s engedj�tek el a f�nnmaradt kamatot, ha ti val�ban h�v�k vagytok! �m ha ezt nem teszitek meg, akkor fogadj�tok h�r�t egy h�bor�nak Allaht�l �s az � k�ld�tt�t�l" - (Kor�n 2: 278-279)

Vil�gm�ret� felkel�s zajlik a Gonosz uralma ellen. Most �ppen az Arab Domin� k�sz�l r�d�lni Izraelre, de ingatag l�bakon �ll az Amerikai Egyes�lt �llamok �s az Eur�pai Uni� is. A vil�gon minden�tt eleg�k van a n�peknek a S�t�ts�g ura, a P�nz D�mon�nak uralm�b�l. Mely nem hozott m�st a nagy t�bbs�gnek, csak n�lk�l�z�st, �hez�st, szomj�s�got �s otthontalans�got.

1. Cion: Usz�tsd egym�sra �ket �s taposs a s�rjukra!

A vil�gban minden�tt fellobbantak az ellen�ll�si g�cok, nemcsak L�bi�ban, Irakban, Ir�nban, Afganiszt�nban �s majdnem az eg�sz Arab Vil�gban, hanem szinte minden�tt a vil�gon. �s persze Amerik�ban, s Eur�p�ban is.

�ppen ez�rt els�dleges t�rekv�s�k a S�t�ts�g ura szolg�inak, a Cionist�knak, hogy megossz�k az ellen�k felkel�ket. Legink�bb a Kereszt�nyeket �s az Iszl�m h�veit. Megosztani, egym�sra usz�tani, h�bor�ra k�sztetni...

De vajon mi�rt is �ppen �ket?

El�sz�r is az�rt, mert ennek a k�t vall�snak van a legt�bb h�ve a f�ld�n. A kereszt�nyek �s a muszlimok, �sszesen majd 4 milli�rdan vannak. Ez a sz�m a f�ld lakoss�g�nak, mintegy az 58 sz�zal�k�t teszi ki, mely egyes becsl�sek szerint m�r meghaladja a 6 milli�rd 800 milli�t.

A 4 milli�rd Kereszt�ny �s Iszl�m h�v�nek a megoszl�sa; nagyj�b�l a fele-fele, pontosabb sz�m�t�sok nincsenek. Ann�l is ink�bb mert szinte napr�l napra v�ltoznak az ar�nyok �spedig az Iszl�m jav�ra.

Az Iszl�m h�veinek sz�ma, - a szkeptikusabbak szerint 1.5 milli�rd, �m egyre t�bben osztj�k azt a v�lem�nyt, hogy a muszlimok sz�ma, m�ra m�r a 2 milli�rdot is meghaladja. Az egyik utols� komoly, s m�lyrehat� sz�ml�l�s pedig 14 �vvel ezel�tt t�rt�nt, amit az Egyes�lt Kir�lys�gban, a Bitannica Yearbook hozott nyilv�noss�gra.

Eszerint 1997-ben a vil�gon 1.126.325.000. muzulm�n �lt. - Ez m�ra, 2011-re, a gyors n�veked�st figyelembe v�ve, meghaladhatja a 2 milli�rdot.

'97-ben, Eur�p�ban 32.032.000. muzulm�n �lt. Ez m�ra, 2011-re, megk�zel�theti az 50 milli�t! Ez l�nyeg�ben, egy eg�sz orsz�gnyi n�pess�g. T�k�letesen alkalmas lehet arra, hogy a t�bbs�gi kereszt�nys�g ellen usz�tva, l�ngba bor�tsa eg�sz Eur�p�t!

�m a vil�g muzulm�njainak legjelent�sebb r�sze �zsi�ban �s Afrik�ban �l. A '97-es adatok szerint, �zsi�ban, 778.362.000. ember, Afrik�ban; 308.660.000. ember, �szak-Amerik�ban; 5.530.000. ember, D�l-Amerik�ban; 1.356.000. ember. �s ezekhez a sz�mokhoz tess�k hozz�adni 14 �vet, figyelembe v�ve a muszlim k�z�ss�gek gyors n�veked�s�t.

De nemcsak a muszlimok, hanem a KERESZT�NYEK SZ�MA IS N�VEKSZIK! Igaz, tal�n nem akkora m�rt�kben, mint az Iszl�m h�vei�, - de egy�rtelm� a n�veked�s. L�ssuk teh�t a kereszt�nyek sz�m�t!

A "Kathpress Katolikus H�r�gyn�ks�g" adatai szerint; "A kereszt�nyek sz�ma nagyobb ar�nyban n�vekszik, mint a vil�g lakoss�ga. - Az elm�lt �t �vben a kereszt�nyek sz�ma 1,3 sz�zal�kkal n�tt, a vil�g n�pess�ge pedig csak 1,2 sz�zal�kkal.

Ma kereken 2,14 milli�rd kereszt�ny van a vil�gon, sz�muk az ut�bbi �t �vben 140 milli�val n�tt. Legink�bb Afrik�ban �s �zsi�ban n�vekedett a kereszt�nyek sz�ma." - A fenti adatok 2006-ban ker�ltek r�gz�t�sre, - �s feltessz�k, hogy a gazdas�gi v�ls�g hat�s�ra ez a n�veked�s cs�kkent.

A kereszt�nys�gen bel�l, a legt�bben a katolikusok vannak, t�bb mint 1 milli�rdan! A "Magyar Kur�r Katolikus H�rport�l" legfrissebb 2011. febru�r 21.-i adatai szerint, 2009.-ben a vil�gon 1.181.000.000. katolikus �lt.

�s �rdekess�gk�nt megeml�tve teh�t, hogy am�g ilyen hatalmas sz�mokr�l besz�lhet�nk ezen k�t vil�gvall�st illet�en, addig ezzel szemben a zsid�s�g sz�ma az eg�sz vil�gon, mind�ssze; 15 milli�! Pedig vil�gvall�s ez is! A Vil�g �gynevezett "elitj�nek" a vall�sa, a "kiv�lasztottak" vall�sa. A bank �s p�nz�gyi �s a gazdas�gi vil�goligarchia tulajdonosainak vall�sa.

�rdemes m�g egyszer r�t�rni erre a bizonyos adatra: Mind�ssze 15 milli�! - �m a m�g enn�l is sz�kebb tulajdonosi r�teg sz�ma, m�g ezen adatn�l is kevesebb; mind�ssze 30 ezer!! - Ennyien vannak a "Vil�g Urai"!

Ez teh�t a sz�mok nyelve.

�s P�nz S�t�t Isten�nek szolg�i, nagyon is j�l tudnak sz�molni. Hiszen ebb�l �ll eg�sz l�t�k. A gazdas�goss�g �s a profit kisz�mol�s�b�l. Hatalmas sz�mokr�l van sz�, �s ha bej�n a sz�m�t�suk, EL�RHETIK AZT, HOGY A K�T LEGJELENT�SEBB VIL�GVALL�S K�VET�I KIIRTS�K EGYM�ST! �S A ZSID�K SZ� SZERINT, NEVETVE TAPOSHATNAK MAJD A MUSZLIMOK �S KERESZT�NYEK S�RJAIN.

Megint csak a rafin�ri�jukkal gy�zve, s �rizve meg sz� szerint a vil�ghatalmat, a mind�ssze 15 milli�s "kiv�lasztott n�p", "m�g kiv�laszottabbj�nak" sz�m�t� 300 bank�r csal�d, - mind�ssze tal�n 30 ezer ember sz�m�ra.

2. A nagy �zlet...

Mert a profit mindenek felett val�! �s csak tiszta haszon, ha ki�rtja egym�st 4-5 milli�rd ember, megsz�ntetve ezzel a t�ln�pesed�st, megsz�ntetve a sz� szerinti t�pl�l�k konkurenci�t! R�ad�sul keresni is lehet ezen! A cionista "r�gi j�" kett�s illetve t�bbsz�r�s haszon realiz�l�s�val.

Fegyverek, l�szerek, rep�l�k, tankok, helikopterek! Micsoda fantasztikus �zlet fegyvert eladni! �spedig, minden harcol� f�lnek! Mind a 4 milli�rd embert, akik egym�st gyilkolj�k, fegyverrel, mun�ci�val ell�tni! Mik�zben �k sz�pen likvid�lj�k egym�st, - r�ad�sul m�g a kiv�lasztottak legnagyobb r�sz�t is, mondv�n, hogy ezt az eg�szet a zsid�k kevert�k ki!

Ezalatt pedig kiv�lasztottak kiv�lasztottjai, a luxus berendez�s� m�lybunkereikben �ssz�k meg az Apokalipszist. �s mire az eg�sznek v�ge lesz, - �v�k� a vil�g. �v�k�, a kiv�lasztottak kiv�lasztottjai�, a 300 szupergazdag cionista bank�r csal�d, 30 ezer ember��.

De nagyon rosszul sz�m�tanak. Hiszen mit kezden�nek majd a r�di�akt�v sivatagokkal?

A p�nz ir�nti �r�k�s v�gyuk, s�kett� �s vakk� teszi �ket, minden m�s ir�nyban. Azt sem l�tj�k vil�gosan, hogy v�geredm�nyben �gy saj�t magukat is elpuszt�tan�k. Olyanok, mint a v�rus; felfaln�k a gazdatestet �s nem �rdekli �ket, hogy vele egy�tt �k is elpusztulhatnak...

3. A S�t�t �r szolg�i...

Az�rt teh�t, hogy kiv�lasztott uralmukat meg�rizz�k, �s legy�zz�k a "t�pl�l�k konkurenseiket", �s mindezek mellett �ri�si profitot realiz�lhassanak, - a cionist�knak �letbev�g�an sz�ks�ge van az Iszl�m �s a Kereszt�nys�g k�z�tt kit�r�, �ld�kl� h�bor�ra.

Ezt a v�gs� c�lt figyelembe v�ve, m�r r�gen elkezd�d�tt a kereszt�nys�g �talak�t�sa, pontosabban eltorz�t�sa, a mindny�junk �ltal m�r j�l ismert n�p �s nemzetidegen, JUDEOKERESZT�NYS�GRE, MELY A MEGALKUV�ST �S A GY�VAS�GOT TERJESZTI, KRISZTUS HITE GYAN�NT. - Gy�va, harcolni k�ptelen, gerinctelen f�rfiak �s n�k b�jnak a Judeokereszt�nys�g kaft�nja m�g�, mondv�n egy igaz h�v� elveti az er�szakot.

Ez tal�n nem is hangozna olyan rosszul, ha nem a csatat�r k�zep�n ajv�koln�k ezt!

�spedig egy olyan csatat�r k�zep�n, ahol idegen h�d�t�k foglalj�k el az �si Szent Haz�t, - palesztinn� t�ve eur�pai nemzeteit, mint p�ld�ul K�z�p-Eur�pa �s "Nagy Magyarorsz�g" teljes ter�let�n. �gy lehet�nk bevezet�sk�ppen olyan sz�rny�s�gnek tan�i, melyben a "Hevenu Shalom"-ot �neklik az �si sz�kelyf�ldi templomban.

El�sz�r a Hevenu Shalom, azt�n az �gynevezett "befektet�s" majd a f�ldjeinkr�l val� el�zet�s, s az �slakosok otthonainak el�rverez�se. De addig is, m�g ez nem realiz�l�dik, a Cion nagy c�lja az, hogy a kereszt�nys�g teljes cionista ellen�rz�s alatt legyen, - hogy �gy, az adott id�ben neki tudjon t�madni az Iszl�mnak. Mert azokat, akikben a hosszadalmas szellemi kasztr�l�s ellen�re maradt m�g n�mi hev�let, azokat el�sz�r pr�bak�ppen r�usz�tja a t�tokra, a rom�nokra, nota bene a szerbekre �s m�s n�pekre is, - s v�g�l, ha j�l vizsg�ztak, akkor r�k�ldi �ket az Iszl�mra. �s ezek a hazafinak l�tsz� megvezetett szerencs�tlenek, v�letlen�l sem veszik �szre, hogy a S�t�ts�g Ur�nak szolg�iv� v�ltak �k is, mint m�r annyian a nem gondolkod�k k�z�l.

De ugyan�gy hergelik az iszlamist�kat is. P�ld�ul Mohamedet �br�zol� ostoba karikat�r�kkal, egyebekkel, - s ezek k�sz�t�ivel, a kereszt�nynek mondott, val�j�ban zsid� "m�v�szekkel" �s "�js�g�r�kkal" a h�tt�rben. Akik egyvalamihez nagyon is �rtenek: az usz�t�shoz a kereszt�nyek �s a iszlamist�k k�z�tt.

�m ez az, amiben az Igazi Kereszt�nyek, a Muzulm�nokkal egy�tt, kereszt�lh�zz�k a Cion sz�m�t�sait! Mivel �tl�tj�k sz�nd�kait, tesznek is ellene. El�sz�r is alapb�l elvetik ezt a fenn�ll�, s a velej�ig rothad� �s erk�lcstelen rendszert! A fin�nckapitalizmus �ppen a zsid� mentalit�sra van kital�lva. Ahol p�nz nem jelent m�st, mint kamatszed�st, uzsor�t �s ad�ss�got. �s a p�nz fedezete nem a val�s munka, csak a kamat. Vagyis l�nyeg�ben; nincsen fedezete. �rt�ktelen pap�r �s elektronikus jel, melyet hamis �s felturb�zott �rt�kkel l�t el a t�zsdepiac. Ami, mint a bubor�k, k�pes egyetlen pillanat alatt kipukkadni, el�rt�ktelenedni. Ahogy Emile Zola a "P�nz" c�m� t�zsdereg�ny�ben is �rja : "Zsid�nak kell lenni ahhoz, hogy ezt az ember �tl�ssa. Mert az eg�sz t�zsde, minden legapr�bb kereke is, a zsid� agyak logik�ja szerint forog."

�s semmi �rt�ket nem teremt, csup�n ad�ss�got, amely a globalista p�nzoligarchi�hoz v�ndorol, hogy �gy a vil�got v�gig fosztogatva, gond n�lk�l folytathass�k hivalkod� szupergazdag, �m �rt�ktelen �let�ket.

�s nem m�s, mint a t�zsde az, amely megfert�zi az eg�sz vil�g gazdas�g�t! Mert l�nyeg�ben mit�l is k�sznak f�lfel� �rak? Nem m�st�l, mint a t�zsdei spekul�ci�t�l. Ak�r az olajr�l, ak�r az �lelmiszerekr�l van sz�. Magyar�zhatnak itt az arab v�ls�gr�l, vagy a brazil cukorgy�rakr�l. Egyel�re (m�g) az arab v�ls�g m�g nem okozott akkora k�rt a kitermel�sben, hogy ez indoka lehessen az iszony� �remelked�snek! Ez csak egy indok ahhoz, hogy a cionista spekul�nsok m�g egyszer (s tal�n utolj�ra) nagyot kasz�lhassanak!

4. Emberi t�nyez�k... Isten adom�nya

Mert m�r bizony �rzik a veszt�ket. A dolgok valahogy nem �gy alakulnak, ahogy �k eltervezt�k, a t�rt�n�sekbe mindig bel�p valami ismeretlen t�nyez�.

Fel�ll�tott sakkt�bl�jukon az eddig engedelmes figur�k �n�ll� �letre keltek. Elm�sznak jobbra, elm�sznak balra, s�t, leugr�lnak a sakkt�bl�r�l is, a saj�t szab�lyaik szerint haladva tov�bb. - (Aprop�, err�l jut esz�nkbe: Tudja-e a kedves olvas�, hogy a sakk, honnan ker�lt Eur�p�ba, kik t�k�letes�tett�k, s kiknek a k�zrem�k�d�s�vel �rt ide?- De err�l majd k�s�bb. - a szerk.)

Nos, ez a rafin�lt cionista agyak sz�m�ra ismeretlen t�nyez� nem m�s, mint az emberi t�nyez�. Ez �gy nagyj�b�l; szeretetet jelent, (esetleg v�gtelen hazaszeretet,) valamint tisztess�get, seg�t�k�szs�get �s sz�vb�l j�v� erk�lcs�ss�get. Mindazt, amivel a P�nz S�t�t Ur�nak szolg�i nem rendelkeznek. �s ez�rt sokszor �rtetlen�l �llnak a t�bbi ember ezen ind�t�kokb�l fakad� cselekedetei el�tt.

Mert a t�bbi 6 milli�rd 785 milli� ember, egyre ink�bb nem akar a P�nz S�t�t Ur�nak a t�rv�nyei szerint �lni, - hanem a folyamatos profithajh�sz�s helyett, v�gre emberhez m�lt� �letre v�gyik! Eleg�k volt az �lland�an n�vekv� ad�ss�gokb�l, az �r�k�sen felfel� gy�r�z� kamatokb�l, �s az ezek nev�ben folytatott, s egyre durv�bb� v�l� imm�ron vil�gm�ret� fosztogat�sb�l, mellyel a cionista p�nzoligarcia nyomorgatja az emberis�get. Ez�rt kelnek f�l elnyom�ik ellen, a F�ld egyre t�bb �s t�bb orsz�g�ban.

Ez az amit a cionist�k nem t�rhetnek tov�bb. �s egym�s ellen kezdt�k usz�tani az embereket, - legf�k�ppen a k�t vil�gvall�s a Kereszt�nys�g �s az Iszl�m k�vet�it. M�r nem a "Divide et impera" - az "Oszd meg �s uralkodj!" a cionist�k jelszava, - hanem az "Usz�tsd egym�sra �ket �s taposs a s�rjukra!" - jelsz� lett az, ami �rtelm�ben cselekszenek. Hogy �k lehessenek a nevet� harmadik, az, aki v�g�l mindent visz. A megmaradt vil�got �s mag�t az �letet.

�m megint csak kifelejtik azt a fr�nya emberi t�nyez�t! Azon dolgok �sszess�g�t, mely a magunkfajta sz�m�ra, l�nyeg�ben �rtelmet ad az �letnek; a szeretetet, melyben benne foglaltatik a v�gtelen hazaszeret, a tisztess�get, a becs�letet, a seg�t�k�szs�get �s a sz�vb�l j�v� erk�lcs�ss�get.

�s, ahogyan S�t�t �r b�rencei elfelejtik ezen egyszer�, de a nagy t�bbs�g sz�m�ra a l�thez elengedhetetlen dolgokat, �gy azt sem l�tj�k, - (hogy is l�thatn�k, hiszen olyanok, mint a sz�nvakok egy vir�gos mez�n), - hogy is l�thatn�k teh�t, hogy �ppen azoknak, akiket �ssze akarnak usz�tani egym�s ellen, - a kereszt�nyeknek �s az Iszl�m h�veinek, - mindny�juknak �ppen ezek a dolgok a legfontosabbak.

Ezek az emberi t�nyez�k, a szeretet, a tisztess�g, a becs�letet, a seg�t�k�szs�g az erk�lcs�ss�g, a l�t�k alapjai, azok a legfontosabb dolgok, melyeket l�nyeg�ben Isten adott sz�mukra!

A saj�t isten�k, Isten �s Allah, �s saj�t megv�lt�juk, s pr�f�t�juk; J�zus �s Mohamed.

Mert az Iszl�m �s az Eredeti Kereszt�nys�g, - nem a cifra judeo, - hanem a szeg�nys�get �s egyszer�s�get hirdet� Eredeti Igazi Kereszt�nys�g, - tisztas�g�ban �s magasrend� erk�lcsis�g�ben nagyon is hasonlatos egym�shoz! Vegy�k p�ld�ul az anyagi l�thez, a sz� szerint "piszkos anyagiakhoz" a p�nzhez val� viszonyukat:

Krisztus ostorral kergette ki a kuf�rokat a templomb�l:

"Krisztus bement a templomba �s kezdte ki�zni azokat, akik adtak �s vettek a templomban. A p�nzv�lt�k (!) asztalait �s a galamb �rusok sz�keit f�lforgatta, s nem engedte meg, hogy valaki b�rmilyen ed�nyt �tvigyen a templomt�ren. Azut�n �gy tan�totta �ket; "Nincs tal�n meg�rva, hogy az �n h�zam az im�ds�g h�za lesz minden nemzet sz�m�ra? Ti pedig rabl�k barlangj�v� tett�tek azt!" (Jer 7,11)" - �jsz�vets�g, M�rk Evang�liuma, 11-15.16.17.

Na �s l�ssuk, hogyan viszonyul ehhez a k�rd�sk�rh�z az Iszl�m?

Mohamedet a b�lv�nyim�d�s �s az uzsora, vagyis a kamat ellenz�se miatt kergett�k el Mekk�b�l. Ez lett minden k�s�bbi t�rt�n�s alapja, melyr�l a Kor�n �gy �r:

"Amit kamatra adtok, hogy n�vekedjen [a vagyonotok] az emberek javaib�l, az nem n�vekszik Allahn�l... � ti, h�v�k! F�lj�tek Allahot �s engedj�tek el a f�nnmaradt kamatot, ha ti val�ban h�v�k vagytok! �m ha ezt nem teszitek meg, akkor fogadj�tok h�r�t egy h�bor�nak Allaht�l �s az � k�ld�tt�t�l" - (Kor�n 2: 278-279)

L�thatjuk teh�t, hogy ezen k�t vall�s alapvet� �zenetei, eleve elvetik a jelenleg fenn�ll� kamatkapitalizmus vil�grendj�t. Egy hith� Kereszt�ny �s egy hith� Muszlim sz�m�ra, minden, ami manaps�g a vil�g gazdas�g�ban, a t�zsd�in, �s bankjaiban t�rt�nik, eleve elvetend� �s k�ros dolog!

Az Iszl�m vall�sban a kamat tilt�sa nemcsak gazdag �s szeg�ny k�z�tt van �rv�nyben, hanem �ltal�nos �rv�ny�, kiterjed minden szem�lyre, �s f�ggetlen�l a m�rt�k�t�l. Az Iszl�m t�rv�nykez�s, a Sar�a szerint minden kamat uzsor�nak, kizs�km�nyol�snak, a m�sik f�l szorult helyzet�vel val� vissza�l�snek min�s�l.

Err�l sz�lnak h�t ezek a vall�sok, a TISZTESS�GR�L! A TISZTESS�G �S A BECS�LET a k�z�s pont, a k�z�s nevez� a Kereszt�nys�g �s az Iszl�m k�z�tt. A felt�tel n�lk�li hit, az �ldozatk�szs�g, a seg�ts�g m�sokon, a betegeken, elesetteken, a szeg�nyeken, - ugyanakkor a gazdags�g megvet�se �s a minden �ron haszonra t�reked� anyagias gondolkod�sm�d elvet�se.

�s J�zus, amikor a maga purit�n egyszer�s�g�vel megjelent tan�tv�nyai el�tt, - m�r a puszta szer�nys�g�vel is tiszteletet parancsolt! S a kereszt�nyek megv�lt�j�t az Iszl�m h�vei is nagyon tisztelik!

A muszlimok J�zust az Iszl�mnak a Kor�nban megj�vend�lt egyik pr�f�t�j�nak tartj�k. Az Iszl�m szerint J�zus volt az egyetlen b�ntelen pr�f�ta �s maga a Messi�s, b�r a csod�kat J�zuson kereszt�l Isten maga vitte v�gbe. Az Iszl�m hit szerint, amely a Kor�non alapul, J�zust nem fesz�tett�k keresztre, hanem miel�tt meg�lhett�k volna, Isten felemelte a mennyekbe, �s egy hasonm�s lett az �ldozat.

Mindezekkel ellent�tben a zsid�k viszont nem szeretik J�zust! Hamis Messi�snak mondj�k, �s igaz�b�l nem m�snak, mint egy bukott l�zad�nak tartj�k. Hogyan mer�szelik akkor a nev�t a sz�jukra venni? Hogyan mer�szelik akkor a zsid� vall�st a Kereszt�nys�ggel b�rmilyen kapcsolatba is hozni, - od�ig vetemedv�n hogy szinte egybeolvasztva vele, a sz� szerint Judeokereszt�nys�gg� degrad�lj�k azt?!

Megmondjuk mi�rt: Mert f�l akarj�k haszn�lni az Iszl�m ellen. De mint m�r bebizonyosodott, Az Iszl�m �s a Kereszt�ny vall�s, NEM ELLENS�GEI EGYM�SNAK! - S�T SZ�VETS�GESEK, A K�Z�S ELLENS�G ELLENI HARCBAN!

5. A kifinomult Iszl�m kult�ra

A Cion csahosainak f� m�dszere, hogyha valamit c�lpontba vesznek, az els� dolguk, hogy lej�rass�k azt. Vagyis megteremts�k ellene, az ellens�ges hangulatot. Ezt teszik most K�z�p-Eur�p�ban az Iszl�mmal is! Lesz�lj�k, degrad�lj�k az Iszl�m kult�r�t, s�t tagadj�k, hogy egy�ltal�n l�tezik olyan. Valamint hossz� �vek �ta, but�nak, barb�rnak �s ostob�nak �ll�tj�k be az arabokat, a perzs�kat, �s az �sszes n�pet aki Allahban hisz. Az ut�bbi id�ben m�r a t�r�k�ket is.

Pedig nagyon j�l tudj�k, hogy az Iszl�m kult�ra milyen r�gi �s milyen komoly hat�sa volt az eg�sz emberis�g kult�r�j�nak fejl�d�s�re. �s mivel a cionist�k ezt j�l tudj�k, a m�di�ikban ezt kell�k�ppen titkolj�k is.

De mi nem tessz�k ezt!

Kezdj�k tal�n azzal, hogy ismertetj�k azt a t�nyt, hogy az Iszl�m kult�ra �szrev�tlen�l m�r be�p�lt az Eur�pai kult�r�ba is, �spedig nem ma, hanem �vsz�zadokkal ezel�tt. �s igen, kezdj�k tal�n azzal, amihez a zsid�k �ll�t�lag a legjobban �rtenek; vagyis a sz�mol�ssal.

Bizony a sz�mokat, amiket Eur�p�ban, Amerik�ban, Afrik�ban, de m�g �zsi�ban, vagyis az eg�sz vil�gon haszn�lnak ugyanis, �ppen; "Arab sz�moknak" h�vj�k! Az eredetileg hindu-arab sz�mrendszer, arab k�zvet�t�ssel terjedt el a vil�gon. Ebben egy perzsa �s k�t arab tud�snak volt k�l�n�sen nagy meghat�roz� szerepe: a perzsa al-Hv�rizminek, aki i. sz. 825 k�r�l k�nyvet �rt a Sz�m�t�s hindu sz�mokkal c�mmel, �s az arab Al-Kindi-nek, aki nagyj�b�l i. sz. 830-ban n�gy k�tetet szentelt a t�m�nak Az indiai sz�mok haszn�lat�r�l c�mmel. A sz�riai matematikus, Abu'l-Hasan al-Uqlidisi 952–953-as tanulm�ny�b�l kit�nik, hogy a 10. sz�zadra a k�zel-keleti matematikusok kiterjesztett�k a decim�lis sz�mrendszert t�rtekkel. Mindezek mellett rendszerezt�k a matematik�t, �gy l�trehozv�n az algebr�t.

Az "Arab sz�mok" haszn�lata a tizedik sz�zadban �rt el Eur�p�ba, a mai Spanyolorsz�g ter�let�n. Els� eml�t�s�kre 976.-ban a Codex Vigilanus-ban ker�l sor. 980-t�l Gerbert d'Aurillac (a k�s�bbi II. Szilveszter p�pa) elkezdte terjeszteni ezen sz�mokat Eur�p�ban. Magyarorsz�gon a 15. sz�zad k�zep�n kezdt�k haszn�lni az arab sz�mjegyeket.

Kit�n� munk�t v�geztek m�g a k�z�pkor folyam�n az arab t�rk�p�szek is. Felt�rk�pezt�k eg�sz Bels�-�zsi�t, Eur�pa d�li �s nyugati r�sz�t, valamint �szak �s K�z�p-Afrik�t.

Az eur�paiak sz�m�ra a mes�s kelet kincseit, a f�szereket, a selymet �s egy�b luxuscikkeket nemcsak a velencei, hanem az arab keresked�k juttatt�k el. Nem lenne bors Eur�p�ban, ha az arabok nem hozt�k volna el. �s nem lett volna �veg, perzsa sz�nyeg, de damaszkuszi ac�l penge sem, az arab keresked�k n�lk�l.

Nos �s Sakk, amir�l m�r az im�nt m�r besz�lt�nk. Amit ugyan a hinduk tal�ltak ki, de az arabok t�k�letes�tettek, 2 szem�lyes j�t�kra, az eredeti 4 szem�lyes helyett.

Besz�lhetn�nk m�g a fantasztikus arab �p�t�szetr�l, Alhambr�r�l, Granad�r�l, vagy a nagyszer� irodalmi alkot�sokr�l, vagy ak�r a var�zslatos "Ezeregy �jszaka mes�ir�l." Aladinr�l, Szinb�dr�l, a Rukh mad�rr�l, vagy ak�r a mindenki �ltal ismert; Ali Bab�r�l �s a 40 rabl�r�l.

De mindenk�ppen eml�ts�k meg m�g az Iszl�m aranykor�t, az Iszl�m renesz�nszot is! Az Iszl�m aranykora, vagy m�s n�ven, az Iszl�m renesz�nsz, �ltal�nosan elfogadott n�zet szerint a 8-t�l 13. sz�zadig terjed� id�szakra tehet�, igaz, n�h�ny szak�rt� szerint a 14.-15. sz�zadra is kihatott. Erre a n�h�ny �vsz�zadra az Iszl�m vil�g katonai, gazdas�gi �s kultur�lis f�l�nye volt jellemz� a nyugattal szemben, hiszen a muszlim kult�ra ebben a korban maradand�t alkotott mind m�rn�ki, tudom�nyos, oktat�si, gazdas�gi, m�v�szi t�ren is, amib�l a k�s�bbi sz�zadokban a nyugat is profit�lt. Ha az Iszl�m aranykor�t egyetlen v�roshoz akarn�nk k�tni, akkor Bagdadot eml�thetn�nk, hiszen a korszak kezdete, �s v�ge is e v�roshoz k�thet�.

�s, most a mai korba visszat�rve megn�zhetj�k, hogy mit csin�ltak Bagdadb�l a Cion b�renc amerikai csapatok...

Ezek ut�n nevets�gesnek t�nhet b�rmelyik elvakult cionista azon �ll�t�sa, hogy az arab �s az Iszl�m kult�ra kevesebbet �rne, mint b�rmely m�s kult�ra. Csak saj�t mag�t j�ratn� le az illet�.

Aki azt�n erre el�venn� az utols�, de ann�l vaskosabb �t�k�rty�j�t, m�gpedig azt, amelyik a Dzsih�dr�l sz�l...

6. Az igazi Dzsih�d

Egy zsid� sz�m�ra tal�n nincs is f�lelmetesebb sz�, mint az; hogy Dzsih�d. Figyelembe v�ve, hogy mit m�velt Izrael az elm�lt �vtizedekben a palesztinokkal, - ezen nem is lehet csod�lkozni. Tart a jogos v�rbossz�t�l. �m egyben t�ved; a v�rbossz�, az nem Dzsih�d. �m a t�ved�s�t nem siet nagy dobra verni, - hadd terjedjen el ez a f�lelem, az eg�sz vil�gon. Hadd f�ljen az a 2 milli�rd kereszt�ny is az Iszl�m Szent H�bor�t�l, - f�lelm�k a cionist�k sz�m�ra a legjobb, - mert ez el�bb, ut�bb ut�latot �s er�szakot sz�l. �s m�r k�sz az egyenetlens�g, a h�bor�s, a vall�sh�bor�s fesz�lts�g a k�t vall�s h�vei k�z�tt.

A saj�t c�ljaira kihaszn�lva, �j keresztes h�bor�nak pr�b�ln� be�ll�tani ezt az elj�vend� k�zdelmet, - elfeledve azt a t�rt�nelmi t�nyt, hogy az Els� Keresztes hadj�rat idej�n, 1095-ben, a felfegyverzett szeg�nyekb�l �ll� keresztesek, a m�r akkor is megtollasodott eur�pai zsid� negyedeken vettek el�sz�r is revansot, visszaszerezve t�l�k azt, amit k�l�nf�le tr�kk�s uzsor�kkal, fifik�s hitel �s p�nz�gyi manipul�ci�kkal kicsaltak m�r akkor is, a k�z�pkor szeg�nyeit�l.

Teh�t vigy�zzanak csak ezzel a Keresztes H�bor� elnevez�ssel. Az �j keresztes h�bor�, �ppen �ellen�k t�rhet ki, s az �j elnevez�s�ben m�r a kereszt �s a f�lhold harca lesz a Gonosz s�t�t uralm�val szemben.

De l�ssuk, hogy ez a "f�lelmetes Dzsih�d", mit is jelent val�j�ban?

A cioniz�lt-amerikaniz�lt eur�pai st�lus� t�rsadalmakban elterjedt, az Iszl�mot lebarb�roz�, �s a Dzsih�dot brut�lisnak felt�ntet� sztereot�pi�kkal szemben, a Dzsih�d teljesen m�st jelent, mint azt, ahogyan az eur�paiak �s amerikaiak gondolj�k. Hozz�tessz�k, hogy ezen sztereot�pi�k kialakul�s��rt nem kis m�rt�kben felel�sek azok az �l-iszlamista szervezetek, melyeket j�r�szt a cionista titkosszolg�latok (Moszad, CIA,) a h�tt�rb�l p�nzelnek. Hogy �rtatlanokat is lem�sz�rol� �ngyilkos mer�nyletekkel, vagy l�tv�nyos lefejez�sekkel keltsenek borzong�st, az am�gy is elpuhult, nyakra-f�re r�m�ld�z� nyugati �tlagemberekben. (Hozz�tessz�k, az Igazi Iszl�m el�t�li az olyan �ngyilkos mer�nyleteket, melyekben bizonytalan a v�rhat� �ldozatok sz�ma �s kil�te! Melyekben �rtatlan emberek eshetnek �ldozatul, mik�zben az ellens�g s�rtetlen maradhat.)

A Dzsih�d, egy�ltal�n nem ezt jelenti! A Dzsih�d eredetileg, az Isten �tj�n val� k�zdelmet, t�rekv�st jelent. Vagyis „Allah �tj�n val� k�zdelmet.”

A Dzsih�d csak kisebb r�szben jelent a k�ls� ellens�ggel val� fegyveres harcot, - nagyobb r�szben, a saj�t hib�inkkal, negat�v tulajdons�gainkkal szemben v�vott k�zdelmet jelenti. Ennek c�lja, hogy �n�nket megtiszt�tsuk minden rossz tulajdons�gt�l, hogy erk�lcs�s, tiszta �letet �lj�nk. Nos, ez az igazi Dzsih�d! Az �n�nmagunkkal val� k�zdelem. Ki egyben, a legnagyobb ellenfel�nk is lehet!

�m ezt a fogalmat mor�lis �rtelemben kisz�les�tve; egy k�z�ss�g fejleszt�s�re is ir�nyulhat. Lehet egy elnyom� hatalommal szemben fell�p�, a t�rsadalmi felemelked�st c�lz� intellektu�lis harc eszk�ze is.

Mindezeket figyelembe v�ve, a Muszlim tud�sok �t fajta dzsih�dot k�l�nb�ztetnek meg:

1. A sz�v-l�lek dzsih�dja: mely bels� k�zdelem a gonoszs�g ellen.

2. A nyelv dzsih�dja: a j� k�zdelme a gonoszs�g ellen. �rott, nyomtatott, elektronikus form�ban. - �r�sokban, besz�dekben, t�r�t�skor, misszi�kban.

3. A toll �s tud�s dzsih�dja: k�zdelem a gonoszs�g ellen, az Iszl�m tanulm�nyoz�s�n kereszt�l �s a tudom�nyok �ltal.

4. A k�z dzsih�dja: a j� k�zdelme a gonoszs�g ellen. P�ld�ul a vagyon j�ra val� felhaszn�l�s�val. Szent zar�ndoklattal, id�s sz�l�k gondoz�s�val, politikai �s k�z�leti tev�kenys�ggel az Igazi Iszl�m �rdek�ben, - �s nem utols�sorban; a gonosz meg�ll�t�sa, er�szakkal.

5. A kard dzsih�dja: "Szent H�bor�" vagy felfegyverkezett harc az Isteni �ton. �m fegyveres harck�nt a Dzsih�d nem lehet agresszori, vagy ter�letszerz� h�bor�, �s szigor�an csak az iszl�m hadvisel�s szab�lyai szerint lehet folytatni.

A kard �ltali Dzsih�d, a "Szent H�bor�" eset�re az Iszl�m T�rv�nyek (a Sar�a), illetve a jog (Fikh) pontosan el��rj�k a Dzsih�d visel�s�nek k�telezetts�g�t �s m�djait. A muszlim h�v� r�szv�tele a Dzsih�dban �gy a f�ldi �letben, mint a t�lvil�gon sokszoros jutalommal j�r. Viszont az �ngyilkoss�g tiltva van.

A m�rt�r jutalma, hogy a Paradicsomba ker�l, azonban m�rt�roms�got csak ellens�ggel v�vott harcban lehet elszenvedni. Az �ngyilkoss�g az iszl�mban rendk�v�l negat�v k�vetkezm�nyekkel j�r. Egy le�r�s (had�sz) szerint, melyben a Pr�f�ta, Allah b�ntet�s�t id�zte; Egy sebes�lt katona a csatat�ren meg�li mag�t, hogy f�jdalm�nak v�get vessen. Allah ekkor megtagadta t�le a paradicsomba jut�s lehet�s�g�t, mondv�n, a katona megel�zte �t, hogy d�nts�n a sors�r�l.

Az iszl�m jog megk�l�nb�zteti a t�mad� �s v�dekez� Dzsih�dot is. A v�dekez� Dzsih�d a saj�t ter�letek v�delm�t szolg�lja �s ebben minden muszlimnak kiv�tel n�lk�l, tev�kenyen r�szt kell vennie.

A jogtud�sok szigor� t�rv�nyekben defini�lt�k a hadizs�km�ny fogalm�t, illetve sz�toszt�s�nak m�dj�t. Dzsih�d sor�n fosztogatni tilos, a hadizs�km�ny (vagy hadisarc) a h�bor� jutalma. Ez azonban a jogtud�sok szerint nem lehet motiv�ci� a dzsih�d kihirdet�s�re, hiszen azzal beszennyezn�k a "Szent H�bor�" val�di jelent�s�t.

A le�r�sok azonban, nem csak a Dzsih�d �dv�s �s k�telez� volt�ra tartalmaznak el��r�sokat, hanem el��rj�k a megfelel� erk�lcsi magatart�st gy�ztes h�bor�k eset�re, �s a legy�z�ttekkel kapcsolatos b�n�sm�dra is.

A foglyokkal j�l kell b�nni, n�t vagy gyermeket meg�lni nem szabad, fosztogatni nem t�rv�nyes, �s a legy�z�ttekkel k�t�tt egyezs�g, - amennyiben az t�rv�nyes, - a muszlimokra k�telez� jelleggel b�r. M�s vall�sok kegyhelyeit tilos lerombolni, meggyal�zni, a civileknek �s a mag�ntulajdonnak nem eshet b�nt�d�sa. H�bor� ind�t�sakor k�telez� a megfelel�en megsz�vegezett had�zenet.

7. A F�ny harca a S�t�ts�g ellen! Muszlimok �s Kereszt�nyek �sszefog�sa a Cionizmus elleni harcban.

M�ra m�r mindenki sz�m�ra nyilv�nval�, hogy mire k�pes a Cionizmus. Aki ezt a g�jok k�z�l nem l�tja, az vagy a sz�let�s�t�l fogva vak, vagy pedig az �ltal�nos agymos�s k�vetkezt�ben egyszer�en elhalt az agya.

A cionista p�nz �s gazdas�gpolitika, mely l�nyeg�ben nem a munk�r�l, a termel�sr�l �s a fejl�d�sr�l sz�l, - hanem a fosztogat�sr�l, a "happol�sr�l", �s a puszt�t�sr�l, - ez a fajta politika, a h�b�res korm�nyok �s a kollabor�ns hatalmi �gak (parlamentek, igazs�g(?)szolg�ltat�s, rend�rs�g, �s a liber�lis m�di�k) akt�v k�zrem�k�d�s�vel - m�ra a szakad�k sz�l�re juttatta az eg�sz vil�got. A val�s tartalmakat nem rejt�, val�di fedezettel nem rendelkez�, bubor�kk�nt felf�jt, p�nz �s t�kepiacok, t�zsd�k kipukkadnak, �sszeomlanak.

De el�bb az �rak az egekbe sz�knek, hogy m�g egyszer �s utolj�ra nagyot kasz�lhassanak a feh�r gall�rosok. - B�r ki tudja, hogy mit csin�lnak majd a fecniv� �rt�ktelenedett p�nz�kkel, vagy a bankk�rty�n �resen csipog� �rt�ktelen elektronikus jelekkel, melyre a vagyonuk v�ltozott. Vagy ak�r az aranyukkal, mely ugyan�gy el�rt�ktelenedik, hiszen megenni nem lehet, kil�ni nem lehet, �s k�ny�radom�nyk�nt tal�n a piaci hentes ad majd �rte, egy kil� arany�rt, egy kil� diszn�h�st...

�s nemsok�ra �jra megt�rt�nhet az, mint a m�lt sz�zadbeli nagy Gazdas�gi Vil�gv�ls�g idej�n, hogy tonnasz�m �ntik majd a tengerbe a cukrot, a b�z�t, vagy a k�v�t, csakis az�rt, hogy magasan tarts�k az �r�t.

Bizony az �hs�g, a szomj�s�g �s az otthontalans�g d�h�s l�zad�sra k�szteti a vil�g n�peit. �ppen �gy, ahogyan mostan�ban az arab n�peket. A k�zel-keleti l�zad�sok �tterjednek Amerik�ra �s Eur�p�ra is, a nemzetek felkelnek a Cion szolg�lat�ban �ll� n�pellenes korm�nyok �s rendszerek ellen.

A S�t�ts�g Uralma meginog, ahogyan fellobbannak a forradalmi l�ngok vil�gszerte.

�s �ppen ezt akarj�k megakad�lyozni a S�t�ts�g Ur�nak szolg�i, a cionist�k. Hogy elmaradjon a felel�ss�gre von�suk, hogy meg�rizz�k hatalmukat (m�gha egy romos vil�gban is,) hogy ism�t �k ker�ljenek ki diadalmas t�l�l�k�nt a k�oszb�l, melyet telhetetlen moh�s�gukkal l�nyeg�ben �k okoztak.

De mivel erej�k fogyt�n, �s egyszerre nem tudnak ennyi helyre csapatokat k�ldeni, ez�rt a Vil�g n�peivel akarj�k elv�geztetni a piszkos munk�t, - egym�s kiirt�s�t. Az "Oszd meg �s uralkodj" imm�ron �divat�v� lett elv helyett; az "Usz�tsd egym�snak �ket �s taposs a s�rjukra!" elv lett a k�vetend�.

�ppen ez�rt els�dleges t�rekv�s�k lett az, hogy megossz�k �s egym�s ellen usz�ts�k az ellen�k felkel�ket. Legink�bb a Kereszt�nyeket �s az Iszl�m h�veit. Mivel �k vannak a legt�bben, 4 milli�rdan, �s mivel ez a k�t vall�s az, amelyik alapjaiban rendelkezik erk�lcsileg akkora er�vel, hogy eredm�nyesen tudja felvenni a harcot, a S�t�ts�g er�ivel. Nemhi�ba pr�b�lt�k elpuszt�tani, vagy legal�bb felh�g�tani, hat�stalann� tenni a zsid�k.

Nemhi�ba viselkedik a R�mai Katolikus P�pa, Izrael h�b�resek�nt, h�dol� pap�rfecniket dugdosva a Sirat�fal k�vei k�z�. Bizony�tv�n, hogy EZ A P�PA M�R NEM A KATOLIKUSOK URA, HANEM EGYSZER�EN A CIONIST�K SZOLG�JA. BEH�DOLV�N A S�T�TS�G UR�NAK T�LC�N K�N�LJA NEKI A KERESZT�NYS�GET, S A NA�V H�V�K TISZTA LELKEIT.

�m a Kereszt�nys�g �s maga a katolikus hit, alapvet�en nem v�ltozik meg, a prostitu�l�dott f�papjainak gyal�zatos megalkuv�s�t�l. J�zus elford�tja arc�t t�l�k, �s m�sokat jel�l ki, hogy vezess�k majd a kereszt�nyek gy�lekezeteit.

A hitehagyott f�papokra pedig a pokol t�ze v�r...

Akkor, amikor N�ro az oroszl�nok el� vettette a kereszt�nyeket a r�mai ar�n�ban, m�r akkor megmutatkozott, hogy mekkora ereje van Krisztus hit�nek. J�zus k�vet�i nem adt�k fel hit�ket a kegyelem rem�ny�ben, s dalolva mentek a hal�lba.

�s ugyanekkora ereje lesz most is a Kereszt�ny Vall�snak. Fel�led a maga �si, eredeti val�j�ban, leveti mag�r�l a judaista sallangokat, a f�l�sleges cicom�kat, a p�nz im�dat�t.

Csak a tiszta l�lek sz�m�t �jra, csupaszon Isten el�tt. Fel�led �jra az �nk�ntes szeg�nys�g tisztess�ge. Az erk�lcs �s a becs�let, ism�t a legfontosabb alapjai lesznek a t�rsadalomnak.

A F�ny harcol teh�t a s�t�ts�g ellen. A megtisztul� kereszt�nys�g, mint Igazi Kereszt�nys�g felveszi a harcot a Vil�got t�nkret�v� S�t�t �rral, a Globalista P�nzhatalommal szemben. V�llvetve fog k�zdeni az Iszl�mmal sz�vets�gben, mert; A S�T�TS�G ELLENI HARC, MAGA AZ ISZL�M �S MAGA AZ IGAZI KERESZT�NYS�G.

A muszlim �s kereszt�ny harcosok nem fogj�k hagyni, hogy egym�snak usz�ts�k �ket a zsid�k, �s s�rjaikon tapossanak nevetve a h�bor� ut�n. Hanem k�z�sen harcolnak majd a S�t�ts�g er�i ellen, eg�szen a v�gs� gy�zelemig.

8. Kereszt�ny harcos im�ja az �r J�zushoz - a csata el�tti est�n

�ldj meg engem � Krisztusom!
Ahogy itt t�rdepelek el�tted az alkonyatban,
Kardom f�ldbe sz�rva,
Lelkem el�tted kinyitva.

Nincs vagyonom, nincsen m�som
Csak a hitem, a sz�vem �s a kardom.
Adj er�t Uram!
Mert N�lk�led nem vagyok semmi sem,

Veled pedig minden.
Adj er�t uram!
Hogy kardom a f�ldb�l kih�zva
Megv�djem haz�mat,
Melyre ha az ellens�g karddal t�mad,
Az �n kardom �ltal vesszen el!

Adj er�s �des J�zusom!
Ki a v�reddel v�ltott�l meg minket,
�ldd meg a mi v�r�nk hullajt�s�t is,
Adj er�t hogy agyunk semmibe vegye a f�jdalmat,
S, kez�nk a gy�zelemig forgathassa kardunkat.

Adj er�t Uram!
Hogyha holnap a hal�lba megyek,
B�szk�n �s er�sen fogadjam azt
�s az utols� pillanatig b�tor legyek!

�s v�g�l �ldd meg mindny�junkat Uram,
�ldd meg a Harcosokat, �ldd meg Bajt�rsaimat,
Kik minden�ket odaadva

V�delmezik roskadoz� Haz�nkat
Adj er�t fegyvereinknek!
Adj er�t sz�v�nknek,
Adj er�t lelk�nknek,
Hogy kitarthassunk a gy�zelemhez vezet� �ton.
Mert m�g innen le nem t�r�nk, az Gy�zelem maga!
�men.

Mahdi Ibn Husam - Free Report World Service