A washingtoni Feh�r H�z, �gy l�tszik, megirigyelte Julian Assangenak, a WikiLeaks alap�t�j�nak n�pszer�s�g�t, mert nem m�sokra v�rva, hanem saj�t maga teregette ki szennyes�nek egy r�sz�t, azzal, hogy nemr�giben k�zz�tett 265 hangf�lv�telt, amelyen az Amerikai Egyes�lt �llamok legfels�bb politikai vezet�i fejtik ki v�lem�ny�ket egyes n�pekr�l, t�rsadalmi csoportokr�l �s k�z�leti emberekr�l. A legut�bb k�zz�tett hangdokumentumok f�lv�tel�nek id�pontja: 1973. Az izraeli Jediot �h�ronot c�m� napilap mai sz�m�ban r�szleteket k�z�l, de mondhatn�nk �gy is, hogy csemeg�zik a korabeli amerikai k�l�gyminiszter, a zsid� Henry Kissinger �s Richard Nixon, egykori eln�k (1969-1974) zsid�kra vonatkoz� aranyk�p�seib�l.

Gold� M��r, n�hai izraeli minisztereln�k 1969-es washingtoni fogad�s�ra Richard Nixon, az Egyes�lt �llamok 37. eln�ke a hangf�lv�tel tan�s�ga szerint a k�vetkez�k�ppen k�sz�tette f�l a Feh�r H�z szem�lyzet�t: „Legyen k�ser zsid� vacsora, �m azok a zsid�k nem vehetnek r�szt rajta, akik nem t�mogatt�k a v�laszt�si kamp�nyunkat. Vil�gos? Egyetlen zsid� sem lehet itt, aki nem minket t�mogatott!”

De m�g enn�l is mer�szebb megnyilatkoz�st hallhatunk a zsid� Henry Kissingert�l, aki a hangf�lv�tel idej�n, 1973-ban Nixon eln�k mindenhat� k�l�gyminisztere volt. Ha Kissinger nem lenne zsid�, val�sz�n�leg k�zel n�gy �vtized eltelte ut�n is b�r�s�g el� cipeln�k a hitsorsosai az�rt, amit Nixonnak mondott: „A Szovjetuni�ban �l� zsid�k kiv�ndorl�sa nem c�lja az Amerikai Egyes�lt �llamok k�lpolitik�j�nak. Ha a szovjetek net�n g�zkamr�kba dugj�k �ket, ez nem Amerika baja, hanem esetleg humanit�rius gond”, mondja a zsid� Kissinger a f�n�k�nek, Nixonnak 1973-ban.

�m maga Nixon eln�k sem fukarkodott a zsid�kra vonatkoz� full�nkos megjegyz�sekkel: „A legt�bb zsid� bar�tunknak alapvet�en kisebbs�gi �rz�sei vannak”, mondja Richard Nixon, aki egy m�sik f�lv�telen �gy jellemzi a zsid�kat: „A zsid�k jellem�kn�l fogva agressz�vak �s undor�t�ak”.

J�szef el-Kudszi – Kuruc.info