A Magyar Nemzeti Arcvonal fiataljai k�zel h�rom esztendeje vesznek r�szt magyarorsz�gi v�rromok fel�j�t�si munk�lataiban. Err�l a t�nyr�l eddig csak nyomtat�sban megjelen� h�rlevel�nkben sz�moltunk be, de a 2010. esztend� z�r�sak�nt n�h�ny mondatban �s k�ppel p�toljuk eddigi hi�nyoss�gunkat.

T�rt�nelm�nk saj�toss�ga, hogy Magyarorsz�gon alig maradt �p �llapotban n�h�ny v�r. „V�r �llott, most k�halom…” – �rta m�r a XIX. sz�zad k�zep�n K�lcsey Ferenc is. Szinte mindegyik b�szke v�runk romokban hever �s csak egy-k�t szerencs�s v�rrom rendbe t�tel�re �ldoz az �llam. „Nincs p�nz!” – hangzik az elcs�pelt sz�ll�ige. Na persze. Ink�bb akarat, az nincs. Az �let minden ter�let�t �titat� k�z�mb�ss�g �s ig�nytelens�g tor�t �li az orsz�gban. T�r�ink sor�n ahol lelkes magyarokkal tal�lkozunk, mindenhol felaj�nljuk a seg�ts�g�nket �s ahol sz�ks�g van munk�skezekre, ott lehet�s�geink szerint seg�t�nk. Els�sorban a fizikai munk�ban, de emellett anyagi hozz�j�rul�sokkal is.

Aki m�g nem vett r�szt ilyen munk�ban, annak elk�pzel�se sincs arr�l, milyen felemel� �rz�s egy v�rban dolgozni: ak�r omlad�kot cs�k�nyozni �s r�g a f�ld alatt l�v� falakat megtal�lni, majd az �tdolgozott nap ut�n nyugov�ra t�rni a v�rhegyen, a h�l�zs�kban. R�gi gyerekkori �lmok v�lhatnak itt val�ra. Azt�n a m�sf�l-k�t v�gigcs�k�nyozott, �tlap�tolt munkanap ut�n hazat�r az ember derekasan elf�radva, de m�r akkor alig v�rja a k�vetkez� alkalmat, hogy megint mehessen. �nk�ntesen, t�rsadalmi munk�ban. S mindezt mi�rt? Mert j�l esik, hogy ebben a le�p�lt, nyomorult vil�gban elmondhatjuk magunkr�l, hogy csin�ltunk valami nagyszer� dolgot, aminek l�tszata is van. Nem csak sz�vegelt�nk, okoskodtunk, vitatkoztunk, hanem dolgoztunk.

Mi�ta belekezdt�nk ebbe a munk�ba, sokszor, sokfel�l hallottuk (m�g hozz�nk k�zel �ll� k�r�kb�l is), hogy „de j� nektek, hogy ilyen sok szabadid�t�k van! Ha nekem ennyi szabadid�m lenne…” vagy: „semmi �rtelme az eg�sznek!” De elhangzott m�r az is, hogy „�n ugyan nem megyek m�s v�r�t �p�teni!” Ez a jellemz� t�rsadalmi hozz��ll�s. Itt lenne pedig az alkalom, hogy az ember tev�legesen is cselekedjen valamit a magyars�g jav�ra. Nem csak interneten vagy sz�ban vitatkozva lehet hirdetni, hogy ki mekkora hazafi: be lehet �llni a sorba �s dolgozni. Ott mindenki megmutathatja, hogy ki mit tud, ki mit b�r, ki mire k�pes. Nem elm�letben, hanem a gyakorlatban. Ez�rt is nem vesznek r�szt t�megek az ilyen munk�latokban, hiszen ez kem�ny fizikai munka szersz�mmal a k�zben, mindezt pedig �nk�lts�gen.

Eml�keztet��l: a HUNGARIZMUS alapja a MUNKA, az �P�T�S. C�lkit�z�se pedig a MUNK�S�LLAM, ahol mindenki dolgozik: a potyautasoknak, l�g�soknak, munkaker�l�knek, lust�knak pedig nem osztanak lapot, elm�letben b�rmilyen nagy hazafinak is gondolja mag�t az illet�. A nagy dolgok elj�vetele el�tt pedig kicsiben is ki kell pr�b�lni, amir�l besz�l�nk.

A t�li sz�net ut�n tavasszal ism�t indulhat a munka! Mi ott lesz�nk.

Ber�nyi Sebesty�n – J�v�nk.info