A f�rfiak foglalkoztatotts�ga 9,9, a n�k� 7,8 sz�zal�kponttal volt alacsonyabb az uni�s �tlagn�l. Magyarorsz�g m�sodik negyed�vi 11,2 sz�zal�kos munkan�lk�lis�gi r�t�ja meghaladta az uni�s �tlagot, amely 9,6 sz�zal�k volt. A magyarn�l 7 tagorsz�g mutat�ja volt kedvez�tlenebb - der�l ki a KSH kimutat�s�b�l.

Az id�n a harmadik negyed�vben az elm�lt �v azonos id�szak�hoz k�pest a r�gi�k t�bbs�g�ben n�tt a foglalkoztat�si r�ta (1,3–1,8 sz�zal�kpont k�r�li m�rt�kben) az �szak-magyarorsz�gi r�gi�ban stagn�lt, m�g a relat�ve legjobb munkaer�-piacihelyzet� k�z�p-magyarorsz�gi �s nyugat-dun�nt�li r�gi�kban n�mileg tov�bb cs�kkent (0,7, illetve 0,6 sz�zal�kponttal). A foglalkoztat�s ter�n megl�v� er�teljes region�lis k�l�nbs�gek ennek ellen�re alig m�rs�kl�dtek.

Tov�bbra is a k�z�p-magyarorsz�gi r�gi�ban a legmagasabb a foglalkoztatotts�g (53,7 sz�zal�k a 15–74 �ves n�pess�gre sz�molva), amit�l t�bb mint 10 sz�zal�kponttal maradt le a legkedvez�tlenebb helyzet� �szak-magyarorsz�gi r�gi�. A r�gi�k munkan�lk�lis�gi r�t�ja egy �v alatt -0,5 �s +0,4 sz�zal�kpont k�z�tt v�ltozott, a k�z�p-magyarorsz�gi r�gi�t kiv�ve, ahol 2,1 sz�zal�kponttal (9,2 sz�zal�kra) n�tt a munkan�lk�lis�gi r�ta. A legkedvez�bb (K�z�p-Magyarorsz�g) �s a legkedvez�tlenebb (�szak-Magyarorsz�g) r�gi� munkan�lk�lis�gi r�t�ja k�z�tti k�l�nbs�g egy �v alatt 8,1-r�l 6,4 sz�zal�kpontra m�rs�kl�d�tt, ami azonban kiz�r�lag a jobb helyzetben l�v� r�gi�k mutat�inak roml�s�b�l k�vetkezett, �s nem v�ltoztatott az orsz�g munkaer�-piaci kett�szak�totts�g�n.

A megy�k k�z�tti k�l�nbs�gek m�g nagyobbak. A legkedvez�tlenebb helyzet� megy�k munkan�lk�lis�gi mutat�ja j�val az �tlag feletti (N�gr�d megy�ben 17,5 sz�zal�k, Borsod-Aba�j-Zempl�n �s Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�kben egyar�nt 17,4 sz�zal�k), mik�zben Budapesten 9,6 sz�zal�k, Tolna megy�ben pedig 6,8 sz�zal�k volt a munkan�lk�lis�gi r�ta.

(MTI)