Az MNA k�t �vvel ezel�tti vezet�s�gi d�nt�se �rtelm�ben m�r halad azon az �ton, hogy strat�giai gabona tartal�kokat hozzon l�tre. Erre a v�rhat� neh�zs�gek miatt sz�ks�g�nk is lesz. Azonban olyan adal�kokat tudtunk meg, amely r�vil�g�t, csak a r�gi magyar hagyom�nyos T�nk�ly b�z�t fogjuk hasznos�tani.

Nos h�t, n�zz�k mit is etet vel�nk a kedves multikultur�lis szenny�z�n, b�za �s keny�r n�ven.

A bajok eleve a termel�sn�l kezd�dnek. A mai sil�ny gabonafajt�k k�ptelenek megn�ni m�tr�gya n�lk�l, mely rengeteg k�liumot tartalmaz, amir�l m�r tudjuk, hogy egy�ltal�n nem hasznos a szervezet sz�m�ra, abban a mennyis�gben, amekkor�ban a sz�nkba adj�k. A liszt eleve ilyen k�lium hordoz� a m�tr�gya miatt. Hozz� kell tenni azt is, hogy a term�ter�letek nincsenek pihentetve, az ugyanis p�nzkies�s a gazd�knak, �s a pihentet�sre nem fizet senki semmit, teh�t sz� szerint le�ltek a f�ldek, mesters�ges (m�tr�gya) tr�gy�z�s n�lk�l meg sem n�n�nek a n�v�nyek. R�ad�sul er�szakos n�v�nyfejleszt�si tervek kivitelez�se folyik 20 �ve. Ez annyit jelent, hogy a fajt�k nemes�t�se er�szakos m�dokon t�rt�nik. K�tf�le m�d l�tezik.

Az egyik a g�nmanipul�ci�. Ezekkel kisz�m�tottan pr�b�lkoznak bizonyos tulajdons�gokat keresztezni. Eddig n�lunk tiltottak ezek a fajt�k, mert nem tudni, hogy a g�nek manipul�ci�ja milyen "lenyomatot" hagy a fogyaszt�ban. Logikus, semmilyen g�nmanipul�ci�t nem szabadna enged�lyezni, mert ennek nagy val�sz�n�s�ge van. Ugyanis a m�sik fajta ilyen er�szakos "nemes�t�s" arr�l sz�l, hogy a n�v�nyek magjait r�di�akt�v sug�rz�ssal besug�rozz�k. K�l�nb�z� d�zisokban, k�l�nb�z� ideig. Azt�n el�ltetik, �s megn�zik mi lesz bel�le. Sok elpusztul, ki sem kel. Van ami t�l�li, �s k�zd az �letben marad�s�rt, van amelyik genetikailag mut�l�dik (s�r�l), m�dosul, de kihajt. Ezeket vizsg�lj�k, �ltetik �n�ll�an, keresztezik m�s fajt�kkal. Pr�b�lj�k �ll�t�lag a "hasznos" g�nmut�ci�kat felhaszn�lni. Viszont ugyanoda �rkez�nk, mint az el�bb, hogy mit okoz ez a fogyaszt�ban... h�t az m�r senkit sem �rdekel, ha a termel�s mondjuk 10 sz�zal�kot n�velhet�, vagy k�t permetez�ssel kevesebb kell. N�lunk valamennyi ma haszn�latos fajta, m�r hasonl� genetikai v�ltoz�sokon kereszt�lment fajta. Val�sz�n�leg ez�rt n�t sz�zszoros�ra a liszt�rz�kenyek, allergi�sok sz�ma.

A m�sik nagy gond a feldolgoz�s. A gabon�t a malmok dolgozz�k fel. De hogyan, milyen m�dokon? A b�zaszemeket el�sz�r a malmok megroppantj�k. Ezek ut�n a k�t f�l k�z�l a csir�t elt�vol�tj�k. Egyr�szt az�rt, mert �gy a liszt lassabban oxid�l�dik, m�sr�szt az�rt, mert rendk�v�l sokat fizetnek �rte a gy�gyszergy�rak. Ez ugyanis a legt�bb r�kmegel�z� vagy ut�kezel� gy�gyszer alapanyaga, mint p�ld�ul az AVEMAR. A b�zacs�ra az �let. El�deink �vezredeken �t fogyasztott�k a keny�rben, most m�r ez is dr�ga gy�gyszerr� v�lt. Valamint kimarad a korpa is, mely a b�lrendszert tartja karban, �s tiszt�tja azt. M�ra rengeteg a b�lsalakos, b�lgyullad�sos ember, pont ez�rt, mert amit el�deink mindennap fogyasztottak, az nincs benne a keny�rben.

Azt�n j�nnek az adal�kok. Hogy a b�zacs�ra kivon�s�val lassabban oxid�l�d� liszt m�g lassabban oxid�l�djon, antioxid�nst adnak hozz�, valamint csom�sod�s g�tl� adal�kot. C�gekt�l f�gg, hogy tesznek-e bele m�g m�s adal�kokat is, �llom�nyjav�t�t, vagy hasonl�kat. Ehhez hozz�ad�dik a rengeteg permetez�sb�l visszamaradt m�regmaradv�ny, �s k�sz a bolti liszt. Sokan, akik otthon s�tik a kenyeret, azt hiszik, eg�szs�gesen t�pl�lkoztak.

A kett�t �sszeadva hi�ba mondjuk, hogy teljes ki�rl�s� lisztet vegy�nk, az besug�rzott, g�nmanipul�lt adal�kokkal telet�m�tt liszt lesz. Olyannyira tele van adal�kokkal, tart�s�t� szerekkel, hogy k�ptelens�g bel�le kov�szt k�sz�teni, mert nem �rik meg, hanem egyszer�en megpen�szedik.

A keny�r m�g enn�l is rosszabb. Vannak olyan kenyerek, �ltal�ban a legolcs�bbak, melyek 40-, 50-f�le adal�kot tartalmaznak. A Turb�t�l (�leszt�, keleszt�) a h�jsz�nez�ig mindenf�l�t. Lassan a bolti kenyeret m�regg� lehet min�s�teni. H�reket hallani arr�l, hogy nem sok�ra hozz�nk is begy�r�zik az az USA szok�s, hogy a liszthez n�v�nyi marad�kok (sz�r, csuh�, stb.) liszt� �r�lt hullad�k�t adagolj�k. Ezt Amerik�ban m�r �vtizedek �ta haszn�lj�k.

Az �rvek harmadik csoportja pedig az, hogy a tudatm�dos�t� szereket legink�bb a nagy mennyis�gben fogyasztott term�kekbe lehet beletenni. �tolaj, liszt, rizs, s�, cukor. Nem csoda t�n, hogy ezen c�gek jelent�s h�nyada zsid� tulajdon. �n szem�ly szerint nem hiszek a leveg�be permetezett szerekben, vagy nano-technol�gi�kban. (Ez m�g nem z�rja ki hogy van ilyen.) Egyr�szt ezek ellen semmit sem tehet�nk, m�sr�szt ilyen m�don kicsik, nagyok, magyarok, zsid�k, cig�nyok, mindenki kapja, nem lehet v�logatni. A hozz�nk eljutott tud�s elbesz�l�sealapj�n a c�lzott kijuttat�s sokkal c�lravezet�bb.

Ezek tudat�ban l�p�seket tett�nk, hogy r�gi magyar T�nk�ly-b�za magokat szerezz�nk be. Ez kisebb hozam�, de kiv�l� t�panyag�rt�k�, �s val�ban teljes �rt�k� liszt lesz. Strat�giai tartal�kunkat az orsz�g t�bb r�sz�n vetj�k. Mivel tudom�sunk van r�la, hogy a k�s�rletezett n�v�nyekn�l a betegs�gek sokszoros�t juttatj�k az adott ter�letre, felt�telezhet�, hogy ezek ut�n ilyen jelleg� t�mad�st kapunk. Szerencs�re ez rendk�v�l dr�ga elj�r�s, de mindenre fel kell k�sz�lni.

Strat�giai tartal�kunk legal�bb k�t �vre elegend�, de ezt j�v� �vt�l kezd�d�en a T�nk�lyre cser�lj�k le.

A magok h�ntol�sa ut�n ezt a saj�t h�zi malmunkban �r�lhetj�k lisztt�. Lehet szem�lyenk�nt, kisebb t�pusokat beszerezni, vagy t�bben �ssze�llva egy nagyobbat. Meg kell oldani a gabona t�rol�s�t, erre t�bb m�dszer van, a l�nyeg, hogy tudjon szell�zni, �s az egerek ne f�rjenek hozz�. Mindig csak annyit kell meg�r�lni, amennyit el tudunk t�rolni, �s bel�that� id�n bel�l felhaszn�lni. Erre volt r�gen a lisztesl�da.

Aj�nlatos nem az elektromos - ma divatos - keny�rs�t� haszn�lata, hanem aki megteheti saj�t kemenc�t rakni. N�lunk ez csoportszinten old�dik meg. (A kemenc�kr�l cikk nemsok�ra.) A term�szetes t�z�n f�tt-s�lt dolgok sokkal eg�szs�gesebbek.

Vet�s, �r�l�s, kemence.... Sok befektet�s (nyilv�n van anyagi vonzata), de mi�rt? �rdekess�gk�nt eml�tem meg, hogy �gy feleannyiban ker�l egy kg liszt, mint a boltban, a keny�rr�l nem is besz�lve. Eleve a fent felsorolt nem k�v�natos hat�sok elker�l�s�re, nem mindegy mit adunk gyermekeinknek. M�sr�szt ha nem hagyjuk �nk�nt, hogy mindezek felsz�mol�djanak aty�ink h�za t�j�k�n, most nem kellene ezzel a gonddal t�r�dn�nk, vagyis saj�t �ldozataink vagyunk ism�t. Elhitt�k, hogy csak megvessz�k a boltban, az milyen k�nny�. Most saj�t �rdek�nkben �jra kell teremten�nk, amit elk�tyavety�lt�nk.

Az �ltalunk megfogalmazott hungarista �letvitel ezt k�veteli meg. Igyeksz�nk a vid�kre, megt�rve az urbaniz�ci�t (elv�rosiasod�s), �s saj�t gazdas�gi rendszereket hozunk l�tre. Egyr�szt az �letvitel miatt, m�sr�szt fajt�nk fenntart�sa miatt. A vid�ki ember egy�tt �l a term�szettel, ez�rt sokkal k�zelebb is van hozz� l�lekben, �gy sokkal k�nnyebb erk�lcsben, �letvitelben, teljes �letet �lni.  

Sokak sz�m�ra ez persze nem megoldhat�, mi ez�rt alkottunk rendszert, hogy minden egyes tagunk sz�m�thasson a m�sikra, hogy az ilyen jelleg� gondok k�nnyen megoldhat�ak legyenek. Lassan kider�l, hogy azok a kis csoportok, k�l�nck�d�k, akik k�ptelenek be�llni a sorba csak saj�t igazukat hajtogatva, mekkora h�tr�nyban vannak azokkal szemben, akik �sszefogva tudnak tenni.

Valamennyi magyarnak azt aj�nljuk, hogy keresse a lehet�s�get ezeknek a term�nyeknek a vet�s�re, beszerz�s�re, am�g m�g ezt is el nem kezdik manipul�lni, hogy sz�nd�kosan kiv�gezz�k.

(J�v�nk.info)