A szoci�ldemokrata p�rthoz k�zel �ll� Friedrich Ebert Alap�tv�ny megb�z�s�b�l gy�jt�tt adatok "dr�mai tendenciav�ltoz�sr�l" �rulkodnak - fogalmazott a felm�r�st bemutat� k�t lipcsei szakember, Elmar Br�hler �s Oliver Decker. Eszerint a lakoss�g k�r�ben egy�rtelm�en er�s�dnek az "antidemokratikus" �s "rasszista" n�zetek.

�gy p�ld�ul minden tizedik n�met azt szeretn�, ha az orsz�got egy "kem�ny kez� vez�r" (F�hrer) ir�ny�tan�, ak�r diktat�ra form�j�ban. Minden negyedik n�met olyan er�s p�rt ut�n s�v�rog, amely k�pes megtestes�teni a "n�pk�z�ss�get". (Ez a kifejez�s is a Harmadik Birodalom idej�b�l val�.)

A demokr�ci�t ugyan a megk�rdezettek 93 sz�zal�ka megfelel� �llamform�nak tartja, �m annak jelenlegi megval�s�t�si form�j�val csup�n 46 sz�zal�k �rt egyet. Egybev�g ezzel az az adat, miszerint a n�metek 90 sz�zal�ka nem l�tja �rtelm�t a politikai szerepv�llal�snak, mert az az �rz�s�k, hogy �gysem tudnak befoly�st gyakorolni a korm�ny d�nt�seire.

Minden harmadik ember szerint t�l sok az idegen N�metorsz�gban; szerint�k vissza kellene �ket k�ldeni a haz�jukba, ha ism�t emelkedik a munkan�lk�liek ar�nya. A felm�r�sbe bevont szem�lyek 58,4 sz�zal�ka azt akarn�, hogy N�metorsz�gban korl�tozz�k a muzulm�nok vall�sgyakorl�si jog�t. (A 82 milli�s orsz�gban mintegy n�gymilli� muzulm�n �l.)

Az orsz�gos felm�r�sbe 2400, reprezentat�v minta alapj�n kiv�lasztott, 14 �s 90 �v k�z�tti szem�lyt vontak be.

(MTI nyom�n Kuruc.info)