A l�tszat ism�t csal. Eur�pa legbiztons�gosabb adat- �s kincst�r�nak bej�rata k�v�lr�l �gy n�z ki, mintha egy cs�d sz�l�n �ll� fatelep f�lig berozsd�sodott rakt�rajtaja lenne. Amikor viszont felt�rul a Sv�jci Fort Knox kapuja, a l�togat� r�gt�n �rzi: val�ban megb�zhat� helyen j�r. Az ac�ln�l er�sebb �s rugalmasabb anyagb�l k�sz�lt, m�teres ajt� az atomrobban�snak is ellen�ll, a vend�gek ellen�rz�s�re haszn�lt helyis�gben pedig a rep�l�t�ri koll�g�ikn�l j�val szigor�bb �s alaposabb biztons�gi �r�k szolg�lnak. Az eredetileg a sv�jci hadsereg atombiztos vezet�si k�zpontjak�nt m�k�d� hatalmas, f�ld alatti labirintusnak a belsej�ben sem b�znak semmit a v�letlenre: a l�thatatlan elektronikus v�delmi rendszereket kieg�sz�tve goly�- �s robban�s�ll� kapuk z�rj�k el egym�st�l a k�l�nb�z� szinteket, a biztons�gi �r�k egy pillatara sem hagyj�k magukra a vend�geket, s �gyelnek arra is, hogy k�t ajt� sohase legyen egyszerre nyitva.

„Semmi sem fenyegeti az itt t�rolt adatokat. Terrorist�k, fegyveresek nem tudnak bejutni, a k�lvil�ggal kapcsolatot tart� adatk�belek sz�m�t t�bbsz�r�sen t�ltervezt�k, s v�szhelyzet eset�n a bunkerrendszer hossz� ideig k�pes az �nfenntart�sra: l�gsz�r�k, v�ztiszt�t�k, �ramfejleszt�k �s hatalmas �lelmiszerrakt�rak szavatolj�k az auton�m l�t felt�teleit. A hegy sz�raz, �gy v�zbet�r�st�l sem kell tartani, f�ldreng�s eset�n pedig a k�be v�jt helyis�gek egy�tt mozognak” – mes�lte a HVG �js�g�r�j�nak Christoph Oschwald, a k�zpontot m�k�dtet� SIAG c�g t�rsalap�t�ja �s vez�rigazgat�ja. Az amerikai aranyk�szleteket �rz�, Kentucky �llamban l�v� Fort Knox er�d nev�t visel� sv�jci kincs- �s adatt�r k�t, egym�st�l t�vol l�v� bunkerben rendezkedett be. Az egyik a f�v�rost�l, Bernt�l d�lre l�v� Gstaad falu mellett van, a m�siknak pedig m�g a helysz�n�t is titokk�nt kezelik: a pontos koordin�t�it azok sem ismerik, akik szem�lyes �s v�llalati adataikat, illetve �rt�keiket a Sv�jci Fort Knoxra b�zt�k. „A k�t objektum k�z�tt �lland� kapcsolat van, csak annyi a k�l�nbs�g, hogy a titkos helyen l�v� rakt�rakat m�r az elektrom�gneses sug�rz�st�l is v�dj�k” – magyar�zta Oschwald.

Az 1994-ben a sv�jci hadsereggel k�z�sen alap�tott SIAG 1996-ban nyitotta meg els� k�zpontj�t, �m a v�llalkoz�s eleinte nem volt t�l sikeres. Az 1990-es �vekben a main�l kisebb volt a terrorvesz�ly, �s senki sem foglalkozott azzal a lehet�s�ggel, hogy ak�r m�g a fokoz�d� naptev�kenys�g is t�nkreteheti a digit�lis adathordoz�kat. Az ut�bbi k�t-h�rom �vben azonban m�r jelent�s nyeres�get hoznak a bunkerek, egy-egy kuncsaft �vi 1-2 milli� frankot fizet a titkos inform�ci�k �rz�s��rt. „M�g olyanok is n�lunk t�rolj�k adataikat, akik egy �vtizeddel ezel�tt szam�rs�gnak nevezt�k az �tlet�nket” – mondta a vez�rigazgat�.

Az is jav�tott a helyzeten, hogy a SIAG nyitott az �tlagemberek fel�. A k�zelm�ltban Swissvaultr�l Mount10-re �tkeresztelt szolg�ltat�s m�r havi n�h�ny eur��rt aj�nl egy gigab�jtnyi titkos�tott t�rhelyet a Fort Knoxban fut� szervereken, �s a kis- �s k�z�pv�llalkoz�k is meg�szhatj�k n�h�ny sz�z eur�b�l. A felhaszn�l�k 128 vagy 448 bites titkos�t�s� rendszeren k�ldik el adataikat a k�zpontba, �s csak az juthat hozz� az ott l�v� anyagokhoz, aki a bejelentkez�si n�v �s a jelsz� mellett ismeri a megadott kulcsot is, amely ak�r 55 karakterb�l is �llhat.

A Sv�jci Fort Knox �zemeltet�i nem ismerik a felhaszn�l�i kulcsokat, �gy a titkos adatokkal a hat�s�gok sem tudnak mit kezdeni. A hivatalos proced�ra ut�n a SIAG ugyan kiadja a rend�r�knek a b�ncselekm�nnyel v�dolt felhaszn�l�k anyagait, �m azokban a hat�s�gok �rtelmetlen karaktereket l�tnak. A SIAG-ot m�r k�lf�ldi �llamok, illetve miniszt�riumok is megkerest�k, hogy ott t�rolj�k �llamtitkaik egy r�sz�t, �m a szerz�d�sek t�rv�nyi felt�teleit m�g nem dolgozt�k ki, �gy orsz�gok egyel�re nem szerepelnek az �gyfelek k�z�tt.

Oschwald sem c�folni, sem meger�s�teni nem akarta, hogy a hegy gyomr�ban l�v� t�rol�kban a digit�lis inform�ci�k mellett egy�b kincseket is �riznek, �m szinte biztosra vehet�, hogy a vend�gek el�l elz�rt folyos�kon milli�rdos �rt�kek rejt�znek. Erre utal, hogy id�n m�jusban az EU anyagi t�mogat�s�val tev�kenyked� Planets alap�tv�ny is az Alpok gyomr�ban rejtette el korunk „digit�lis t�rk�p�t”. Az id�kapszulak�nt szolg�l� l�d�kba egyebek mellett lyukszalagok, cd-, dvd- �s blu-ray-lemezek ker�ltek, valamint olyan le�r�sok, amelyek a k�vetkez� gener�ci�k sz�m�ra lehet�v� teszik az akkor feltehet�en m�r �sdinak sz�m�t� adathordoz�k lej�tsz�s�ra alkalmas k�sz�l�kek legy�rt�s�t. „A k�be v�sett bet�k �vezredekig, a pap�ron l�v� sz�vegek t�bb sz�z �vig maradnak olvashat�ak, m�g a digit�lis lemezek n�h�ny �v alatt t�nkremehetnek” – magyar�zta �js�g�r�knak a 18 milli� eur�ba ker�l� Planets projekt vezet�je, Andreas Rauber, a B�csi Egyetem professzora.

(HVG)