A Nmet Nemzeti-demokrata Prt (NPD) s a Nmet Npi Uni (DVU) tervt a jv esztendben esedkes tartomnyi vlasztsok motivljk. Nmetorszgnak nem kevesebb, mint t tartomnyban rendeznek vlasztsokat 2011-ben. Mind a kt prt vezetsgben gy vlik, hogy eriket s szavaztboraikat sszefogva nagyobb eslyk lehet az 5 szzalkos szavazatkszb tugrsra.
Az NPD-nek jelenleg mintegy 7000, a DVU-nak pedig 5000 tagja van. Az egyeslst mr jniusban, az NPD bambergi kongresszusn beharangoztk, m mindeddig bizonytalansg vezte a krdst. A berlini Der Tagesspiegel rteslse szerint ez nemrg eloszlott, miutn Gerhard Frey mncheni milliomos, a DVU alaptja s korbbi elnke lemondott a prttal szemben tmasztott anyagi kvetelsrl.
A fzival gyakorlatilag az ersebb NPD bekebelezn a gyengbb lbakon ll vetlytrst, s annak szavazbzisra is tmaszkodva, a szlsjobboldal egyedli prtjaknt, jobb eslyekkel vghatna neki a tartomnyi vlasztsoknak. A mltban tbbszr elfordult, hogy a kt prt nem tudott megegyezni a vlasztsi taktikrl, ezrt megosztottk a szlsjobboldalt tmogat szavazkat. gy vgs soron mind a ketten elbuktak a szavazatkszbn.
Jelenleg mind a kt prt 2-2 tartomnyi parlamentben van jelen: az NPD a mecklenburg-el-pomerniai s a szszorszgi, a DVU pedig a brandenburgi s a brmai tartomnyi gylsben. Jvre Berlinben, Brmban, Mecklenburg-El-Pomerniban, Rajna-Pfalzban s Szsz-Anhaltban rendeznek tartomnyi vlasztsokat.
(MTI)