Ez �v j�nius�ban az Ir�n k�r�l kialakult amerikai hiszt�ria miatt, az ENSZ biztons�gi tan�csa szankci�kat szavazott meg a perzsa �llammal szemben. A szankci�k jobb�ra csak atom fegyverekkel kapcsolatos eszk�z�kre, alkatr�szekre vonatkoztak. A szankci�k semmilyen sikert nem hoztak, mivel az Ir�nnal szoros �zleti kapcsolatban l�v� K�na �s Oroszorsz�g, az �zleti �rdekeiket nem engedt�k s�rteni.

A sikertelens�g l�tt�n az EU �s az USA �nk�nyesen szigor�tani kezdtek a szankci�kon. A szigor�t�son k�v�l esett orsz�gok v�llalatai fel� azon k�r�ssel fordultak, hogy seg�ts�k egy�ttm�k�d�ssel a szankci�k �rv�nyre jut�s�t.

Sok �llam, �s sok c�g hozott olyan d�nt�st, hogy t�mogatj�k az USA t�rekv�seit, a b�ke �s Ir�n-NA� egy�ttm�k�d�s�nek kieszk�z�l�se fontos c�l. Azonban m�ra teljesen vil�goss� v�lt, hogy a szankci�k c�lja semmi m�s, mint a fokozatos, teljes bojkott l�trehoz�sa, �s az Irakhoz hasonlatos helyzet kialak�t�sa, majd Ir�n megsz�ll�sa. Ehhez m�r nem assziszt�lnak az �llamok �s a v�llalatok. Oroszorsz�g kijelentette, hogy semmif�le szigor�t�sban nem m�k�dik k�zre tov�bb. K�na magasr�l tesz az eg�szre, �zleti k�reit semmi m�don nem hagyja befoly�solni. T�r�korsz�g, Braz�lia, Venezuela, Libanon, Kuba, �s m�g sz�mos orsz�g semmit sem foglalkozik a szankci�kkal, folytatja �zleti tev�kenys�g�t Ir�nnal.

Ehhez a c�lhoz a tov�bbiakban nem csatlakozik a Lukoil orosz olajv�llalat sem, �s felt�rve a bojkott sz�nd�kot, megkezdte az �zemanyag sz�ll�t�st Ir�nnak. Az els� haj� 250 000 hord�nyi benzin m�r be is futott az ir�ni olajkik�t�be. Ir�nnak ugyanis kev�s olajfinom�t� �ll rendelkez�s�re, eddig bartelezte az �zemanyagot m�s arab �llamokt�l. A Lukoil hat�s�ra az k�nai Zhuhai Zhenrong olajv�llalat is jelezte, megkezdi az �zemanyag sz�ll�t�st Ir�nba.

Ezek az orsz�gok kifejezt�k felh�borod�sukat amiatt, hogy az EU most k�v�nja megszavazni az Ir�nnal szembeni (az eddigi hasonl� szankci�k k�z�tt legdurv�bb) leg�jabb szankci�it, �s �jra felh�vt�k a figyelmet, hogy nem fogj�k figyelembe venni sem az USA, sem az EU szigor�t�sait.

A pof�tlans�g teteje, hogy az USA acsarkod�sa mell� felsz�l�tja (?) Ir�nt, hogy m�k�dj�n k�zre az Afganiszt�ni rend helyre�ll�t�s�ban. A m�ra Pakiszt�nban kialakult helyzet tov�bb s�lyosb�tja az Afganiszt�nban harcol� amerikai csapatok helyzet�t. A t�lib el�ret�r�s Pakiszt�nban is, a WikiLeaks dokumentumok nyilv�noss�gra hozatala, mely egy�rtelm�v� tette a pakiszt�ni vezet�s �s lakoss�g sz�m�ra, hogy palimad�rnak vette �ket az USA, �s az Ir�ni k�zpont� siita vall�si nyom�s megv�ltoztatta a helyzetet Pakiszt�nban. Ennek s�lyos hat�sai lesznek az USA hadsereg�re n�zve.

Az ir�ni katonai vezet�s kijelentette, hogy term�szetesen �rdek�k lenne egy biztons�gos Afganiszt�n, nem pedig egy h�bor�s �vezet a k�zvetlen szomsz�ds�gban, de addig am�g az USA politikai vezet�se ilyen aljas m�don acsarkodik Ir�nnal szemben, semmit sem fognak seg�teni. Az USA �lj�n le, �s emberi m�don, norm�lis hangnemben, �s legf�k�pp k�lcs�n�s tisztelettel t�rgyaljon Ahmedinendzsad eln�kkel, jelentette ki a hadsereg f�parancsnoka.

A f�lhivatalosan k�t�tt megegyez�seket felr�g� orosz �s k�nai c�geket nemsok�ra k�vetni fogja t�bb nagyv�llalat is, ezzel a szankci�knak �s a bojkottnak val�sz�n�leg v�gleg befellegzett.

Gy�rt� Istv�n – J�v�nk.info