A Nobel-b�ked�jas Elie Wieselt „a vil�g legh�resebb holokauszt-t�l�l�j�nek” nevezik, �s ennek megfelel�en b�rhov� is megy szerte a nagyvil�gban, �jult tisztelettel fogadj�k. Wiesel csup�n a besz�dei�rt �s a fell�p�sei�rt t�bb sz�zezer doll�ros honor�riumhoz jut �vente (egy-egy alkalommal ak�r 25,000 doll�rt is bes�p�r, �gy azt�n j�vedelme tal�n az egymilli�t is megk�zel�ti), ezen k�v�l pedig egy tekint�lyes, mindamellett nem t�ls�gosan meger�ltet� professzori �ll�st is bet�lt a Bostoni Egyetemen – hat sz�mjegy� fizet�s�rt. Ugyanakkor Elie Wieselt soha nem k�rte meg senki arra, hogy bizony�tsa be: val�ban az a szem�ly, akinek mondja mag�t. 


Az Elie Wieselr�l sz�l� k�nyvekben �s cikkekben a szerz�k rendre elsiklanak a r�szletek f�l�tt, �s puszt�n �rzelmes eszmefuttat�sokkal trakt�lj�k olvas�ikat a holokausztr�l, az embers�gr�l �s a gy�l�letr�l. Anita Epstein, a Jewish Daily Forward c�m� foly�irat ez �vi j�nius 9-i sz�m�ban megjelent Mi�rt nem tudok megbocs�tani N�metorsz�gnak? c�m� essz�j�nek felvezet� mondata egy Wieselt�l sz�rmaz�, igen csak jellemz� mondat. �me:

“Nem tudok, �s nem is akarok megbocs�tani gyerekgyilkosoknak; arra k�rem az Istent, � se bocs�sson meg.”¹

- Elie Wiesel 

Epsteinre nyilv�nval�an er�teljesen hatott Wiesel gondolkod�sm�dja, melynek l�nyege, hogy a holokauszt-legenda fenntart�s�val �bren kell tartani a gy�l�letet a n�metekkel szemben, akik kisgyermekeket gyilkoltak. �me egy m�sik, Elie Wieselt�l sz�rmaz� nevezetes id�zet:

“Minden egyes zsid�nak, valahol a lelke legm�ly�n, �bren kell tartania a gy�l�letet – a kem�ny, f�rfias gy�l�letet – minden ir�nt, ami n�met, minden ir�nt, amit a n�metek megtestes�tenek. Ha m�sk�ppen cselekedn�nk, az a halottaink el�rul�s�val lenne egyenl�.” 

Elie Wiesel val�j�ban Isten hely�be k�pzeli mag�t. Az embereket alaposan r�szedt�k: milli�knak besz�lt�k be, hogy �gy tekintsenek r�, mint az Isten legnagyszer�bb teremtm�ny�re, olyasvalakire, aki a vil�gi dolgok f�l�tt �ll, olyasvalakire, aki k�pes meg�t�lni az eg�sz emberis�get, s�t, nem csup�n k�pes erre, hanem el is nyerte a jogot az �t�lkez�sre. Ami pedig ezt a jogot megszerezte neki, az nem m�s, mint az � szenved�se abban az egy esztend�ben, amikor a koncentr�ci�s t�borok foglya volt, valamint „leny�g�z� �r�sai”, amelyekben elmes�li mindazt, amit �ll�t�lag �t�lt. 

De hogy Elie Wiesel val�ban az auschwitzi „hal�lt�bor”, illetve a buchenwaldi munkat�bor foglya volt 1944-45-ben, arra n�zve csup�n a New York Times �r�sai, valamint Elie agyonrekl�mozott k�nyvei szolg�lnak bizony�t�kul. Legh�resebb m�ve az �jszaka, melyet 1955-ben Buenos Airesben jelentetett meg. �nmag�ban is �rdekes a t�rt�net, azonban most ford�tsuk figyelm�nket a New York Times lapsz�mai alapj�n �ssze�ll�tott �rdekes kronol�gi�ra, melyekb�l sz�mos k�vetkeztet�st levonhatunk Wiesel hatalmasra gyarapod� vagyon�nak eredet�vel kapcsolatban: 

1945. m�jus 6-�n a New York Times k�zz�tette az imm�r k�zismertt� v�lt f�nyk�pet T�lzs�folt h�l�helyek a buchenwaldi fogolyt�borban al��r�ssal. Ekkor m�g a lap nem nevezett meg senkit a k�pen l�that� szem�lyek k�z�l. 


1983 okt�ber�ben a fot�t ism�telten k�zz�tett�k a New York Times jelent�s p�ld�nysz�mban megjelen� vas�rnapi magazinj�ban, az al�bbi k�pal��r�ssal: “1945. �prilis 11-�n amerikai csapatok felszabad�tj�k a koncentr�ci�s t�bort, a t�l�l�k k�z�tt ott van Elie Wiesel, aki a k�s�bbiek folyam�n felismerte �nmag�t a fot� k�zep�n, t�rsai k�z�tt.”² (Wiesel azt �ll�tja, ezen a megv�gott k�pen � a fels� sorban az utols� helyen, a fot� sz�l�n van.) 

Wiesel kor�bban sohasem mondta, hogy ezen a f�nyk�pfelv�telen � is szerepel. Ezen k�v�l pedig a k�pen l�that� �ll�t�lagos Elie aligha lehet egy 16 esztend�s fi� (m�rpedig akkoriban Elie annyi id�s volt), �s nem is hasonl�t a r�la deport�l�sa el�tt k�sz�tett egyetlen fot�ra sem. Azonban a New York Times vas�rnapi magazinj�nak cikk�ben a k�vetkez� mondatot olvassuk: „Neve gyakran felmer�l a Nobel-d�j lehets�ges v�rom�nyosai k�z�tt, amelyet megkaphat a b�k��rt v�gzett tev�kenys�ge vagy �r�i munk�ss�g�nak jutalmak�nt is.” �lhet�nk a gyan�perrel, hogy Wiesel n�pszer�s�t�se egy nagyszab�s� kamp�ny keret�ben zajlott. A c�l pedig nem volt m�s, mint hogy megkaphassa a Nobel-d�jat. 

David O’Connell “Elie Wiesel �s a katolikusok” c�m� cikk�ben³ ki is mondta: a New York Times meghamis�totta a t�rt�nelmet, amikor azt �ll�totta, hogy a nevezetes f�nyk�pfelv�telen Wiesel l�that�, aki kor�bban �vtizedeken �t azt hangoztatta, hogy �prilis 16-�n - teh�t azon a napon, amikor a fot� k�sz�lt - a l�ger k�rh�z�ban tart�zkodott. 

1986. okt�ber 14-�n bejelentik, hogy Elie Wieselnek �t�lt�k a Nobel-b�ked�jat. 

1986. november 2-�n a New York Times ism�telten k�zz�teszi a buchenwaldi foglyokr�l k�sz�lt h�res, alaposan megkurt�tott f�nyk�pfelv�telt, az al�bbi k�pal��r�ssal: „ Elie Wiesel, a Nobel-b�ked�j kit�ntetettje, (a fels� sor jobb sz�l�n) a buchenwaldi koncentr�ci�s t�borban 1945 �prilis�ban, amikor a l�gert felszabad�tott�k az amerikai csapatok.”⁴

1987. janu�r 4-�n a New York Times t�vesen �rja, hogy Wieselt a h�bor� alatt „kiszabad�tott�k Auschwitzb�l”.⁵

1988. janu�r 18-�n a New York Times megeml�kezik Wieselnek Auschwitzban akkoriban tett l�togat�s�r�l: “Mr. Wiesel Auschwitzban raboskodott, �s tan�ja volt ott apja �s egyik n�v�re hal�l�nak”.⁶ Azonban Wiesel saj�t besz�mol�ja szerint (dokumentumokkal persze nem t�masztotta al� �ll�t�sait) az apja Buchenwaldban hunyt el (betegs�gben – a szerkeszt� megj.). Term�szetesen a New York Times pontosan tiszt�ban van azzal, hogy Auschwitz a „kulcssz�”, amit az olvas�k azon nyomban az �n. holokauszthoz k�tnek. Buchenwald neve kev�sb� cseng ismer�sen. 

1987. j�nius 3-�n a Chicago Tribune egy fot�t k�z�lt Wieselr�l, amelyen h�s�nk k�t m�sik f�rfi t�rsas�g�ban az alaposan felnagy�tott nevezetes fot� el�tt �ll, �s arra a szem�lyre mutat, aki �ll�t�lag saj�t maga. A k�pal��r�s a k�vetkez�: “A Nobel-b�ked�jas Elie Wiesel egy saj�t mag�r�l k�sz�lt f�nyk�pre mutat, amelyet egy n�met katona k�sz�tett az auschwitzi koncentr�ci�s t�borban 1945-ban. A fot� a Franciaorsz�gban tal�lhat� Lyoni Holokauszt Eml�km�zeum gy�jtem�ny�nek r�sze.”⁷

1995. �prilis 21-�n Wiesel a n�met Die Zeit c�m� hetilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az elh�res�lt k�pet a t�bor felszabadul�s�nak m�snapj�n k�sz�tett�k, vagyis �prilis 12-�n, nem pedig �prilis 11-�n, mint kor�bban � azt mondogatta. (Val�j�ban �prilis 16-�n sz�letett a felv�tel.) Wiesel az al�bbi kijelent�st tette: “A fot�t a l�ger felszabadul�s�nak m�snapj�n egy amerikai katona k�sz�tette a buchenwaldi gyerekt�borban. A k�p id�sebb embereket mutat. Azonban ezek az id�sebbnek l�tsz� foglyok val�j�ban 15 �s 16 �vesek voltak, ak�rcsak �n.”⁸

Sokat lehetne m�g mes�lni a k�p t�rt�net�r�l, azonban legyen el�g ennyi. 

A Wiesel �ll�t�sait c�fol� bizony�t�kok:

2009 m�rcius�ban egy magyar zsid�nak, Gr�ner Mikl�snak Wiesel sz�lh�moskod�sait taglal� cikke megjelent az interneten, m�gpedig Henry Makow weboldal�n⁹, aki egy magyar h�rport�lr�l vette �t az �r�st (azaz t�l�nk, l�sd a lenti kapcsol�d�kat - a szerk.).¹⁰ Term�szetesen a cikk megjelen�se a m�di�ban semmif�le visszhangot nem keltett, noha Gr�ner Auschwitzb�l, illetve Buchenwaldb�l sz�rmaz� dokumentumokkal t�masztotta al� �ll�t�sait, bele�rtve azokat az iratokat, amelyek k�ts�gtelen�l bizony�tj�k, hogy � maga mindk�t l�gerben raboskodott. 2003 janu�rj�ban Gr�ner sv�dorsz�gi otthon�b�l kiadott egy „a vil�ghoz int�zett sajt�k�zlem�nyt”, amely az al�bbiakat tartalmazta: 

“A-7713 sz�m�, Elie Wiesel nev� fogoly sohasem l�tezett, �s az az ember, aki „Elie Wieselnek” adja ki mag�t, �s azt �ll�tja, hogy a l�gerben az A-7713-as sz�mot kapta, j�l tudja, hogy ez a sz�m valaki m�s� volt, teh�t az illet� a legrosszabb fajt�b�l val� sz�lh�mos. Fenti �ll�t�saimat �n, Nikolaus Gr�ner, egykori A-11104-as sz�m� fogoly, bizony�t�kokkal tudom al�t�masztani.”¹¹ 

2006-os sajt�k�zlem�ny�ben Gr�ner az al�bbi meg�llap�t�sokat tette: “Felel�ss�gem teljes tudat�ban kijelentem, hogy az 1986-ban Nobel-b�ked�jjal kit�ntetett ‘Elie Wiesel’ elrabolta Lazar Wiesel A-7713-as fogoly szem�lyazonoss�g�t, aki 1913-ban Magyarorsz�gon, M�ramarosszigeten sz�letett. Azt is kijelentem, hogy Auschwitz �s Buchenwald arch�vumaiban semmif�le olyan dokumentum nem l�tezik, amellyel bizony�tani lehetne, hogy az A-7713-as sz�mon ‘Elie,’ nev� szem�lyt valaha is fogolyk�nt regisztr�ltak volna b�rmelyik n�met koncentr�ci�s t�borban.”¹²

Gr�ner meglehet�sen egy�rtelm� �s meggy�z� bizony�t�kokat hoz fel �ll�t�sai al�t�maszt�s�ra, melyek egy�bk�nt megszerkesztett form�ban megtal�lhat�k Carlo Mattogno-nak az Inconvenient History Revisionist Blogon ez �v febru�r 24-�n, illetve m�rcius 26-�n nyilv�noss�gra hozott k�t tanulm�ny�ban¹³. Az egyik fontos inform�ci�, ami a k�t �r�sb�l kider�l, hogy Elie Wiesel 1928. szeptember 30-�n sz�letett. A m�sik pedig, hogy az A-7713-as azonos�t� sz�mot Auschwitzban m�jus 24-�n adt�k ki (1944-ben), csakhogy Elie Wiesel �jszaka c�m� k�nyv�ben azt �rja, hogy m�jus 28-a ut�n deport�lt�k �t „Sighet”-r�l (M�ramaros), s�t, az is lehets�ges, hogy csak j�nius 3-�t k�vet�en.

A legmegsemmis�t�bb �rv azonban sz�momra az Auschwitzi Eml�km�zeum arch�vum�b�l sz�rmaz� nyilv�ntart� lapok �s m�s hivatalos dokumentumok, amelyek alapj�n vil�gosan kit�nik, hogy az 1913. szeptember 4-�n sz�letett Lazar Wiesel azonos�t�si sz�ma (amelyet a karj�ra is tetov�ltak), A-7713, testv�re, Abraham pedig, aki 1900. okt�ber 10-�n l�tta meg a napvil�got, az A-7712-es sz�mot kapta Auschwitzban.

Wiesel viszont azt �ll�totta, hogy az A-7712-es sz�mon az apj�t, Slom�t regisztr�lt�k, akivel egy�tt volt a l�gerben. Azonban a dokumentumok nem igazolj�k Wieselnek az apj�val kapcsolatos besz�mol�it. Mint ahogyan k�t n�v�r�r�l sem �ll rendelkez�sre dokumentum. �ll�t�lag mindk�t n�v�re t�l�lte az auschwitzi „hal�lt�bort”. 

De ha Wiesel buchenwaldi tart�zkod�s�t vessz�k g�rcs� al�, akkor is hasonl� ellentmond�sokba �tk�z�nk. Elie Wieselnek, mint az ”auschwitzi �s buchenwaldi t�borok t�l�l�j�nek” �ll�t�sait imm�r egy�rtelm� bizony�t�kok sokas�ga c�folja, melyeket meg lehet szeml�lni �s tanulm�nyozni lehet egy �jonnan l�trehozott honlapon: www.eliewieseltattoo.com 

Perge Ott� – Carolyn Yeager nyom�n (kuruc.info)

[1] Jewish Daily Forward, 2010. j�nius 9. http://forward.com/articles/128652/
[2] Samuel G. Freedman, “Bearing Witness: The Life and Work of Elie Wiesel,” NYT, 1983. okt. 23. 
[3] “Elie Wiesel and the Catholics,” Culture Wars, 2004. november
[4] Martin Suskind, “A Voice from Bonn: History Cannot be Shrugged Off,” NYT, 2 1986. november 2. 
[5] “A Survivor’s Prize,” NYT, 1987. janu�r 4. 
[6] “Wiesel and Walesa Visit Auschwitz,” NYT, 1988. janu�r 18. 
[7] “Elie Wiesel and the Catholics,” ugyanott
[8] “1945 und Heute: Holocaust,” Die Zeit, 1995. �prilis 21. 
[9] http://www.henrymakow.com/translated_from_the_hungarian.html
[10] http://kuruc.info/r/6/36390/
[11] Nikolaus Gr�ner, Stolen Identity, Stockholm, 2005-2006.
[12] Gr�ner, ugyanott
[13] Carlo Mattogno, ”Elie Wiesel: ‘The Most Authoritative Living Witness’ of The Shoah?” 
http://www.revblog.codoh.com/2010/02/elie-wiesel-the-most-authoritative-living-witness-of-the-shoah/; 
”Elie Wiesel: New Documents” http://www.revblog.codoh.com/2010/03/elie-wiesel-new-documents/