T�n�d�s Pet�fi S�ndor feh�regyh�zi elt�n�s�nek 161. �vfordul�j�n 

T�bb, mint k�t �vtizede annak, hogy 1989. j�lius 17-�n a t�voli Szib�ri�ban, a Bulj�t K�zt�rsas�gban, a Bajk�l t� keleti partj�n fekv� Barguzinban egy magyarok vezette nemzetk�zi kutat�csoport felt�rta Alexander Stefanovics Petrovics s�rj�t. A s�rb�l avatott r�g�szek, antropol�gusok gondos kezei kiemelt�k a csontv�zat, amely egy 163 cm magas f�rfi f�ldi maradv�nya volt. Borzongva fedezt�k fel annak er�s bal fels� szemfog�t, t�r�tt bord�j�t �s betegs�g s�jtotta t�rd�t, amely a n�hai j�r�s�t minden bizonnyal enyh�n biceg�v� tehette... 

A n�hait 1855. m�jus�ban temett�k el, �s az I. vil�gh�bor� idej�n m�g megvolt az �-orosz bet�ket is tartalmaz� s�rfelirat, amely az elhunyt neve ut�n meg�r�k�tette kil�t�t: vengerszkij maior i poet - azaz magyar �rnagy �s k�lt�. Egy orosz n�prajzi tanulm�ny pedig megsz�laltatta az 1920-as �vekben m�g �l� �reg parasztasszonyt, M�ria Morokov�t, aki kisl�nyk�nt naponta bej�rt a magyar fogolyhoz. Az pedig arr�l besz�lt neki, hogy az � orsz�g�ban nagy h�bor� volt, �s Frantz nev� cs�sz�rukat megseg�tette Nikol�j cz�r. Minderr�l K�ri Edit k�nyv�b�l is �rtes�lhet�nk - aki maga is tagja volt a s�rfelt�r� kutat�csoportnak -, amelyet 1990. febru�rj�ban adott ki az E�tv�s kiad�: Pet�fi Szib�ri�ban?! 

Val�ban, megt�rt�nhet, hogy a Segesv�r melletti Feh�regyh�za hat�r�ban az oroszok ellen v�vott csat�ban 1849. j�lius 31-�n utolj�ra l�tott Pet�fi S�ndort foglyul ejtett�k �s a t�voli Szib�ri�ba hurcolt�k volna? A hivatalos magyar t�rt�nettudom�ny m�ig tagadja, hogy az 1849-es szabads�gharcba beavatkoz� oroszok magyar foglyokat hurcoltak volna magukkal. Pedig az I. vil�gh�bor�t k�vet�en, a h�szas-harmincas �vekben szovjet fogolyt�borokb�l hazat�r� magyar katon�k k�z�l sokan vallottak arr�l, hogy a t�voli Szib�ri�ban olyan �reg magyarokkal tal�lkoztak, akiket a szabads�gharc lever�se ut�n fogolyk�nt hurcoltak oda. Pedig K�ri Edit, ez a t�rt�n�szeket megsz�gyen�t� sz�n�sz, 56-os forradalm�r �s oknyomoz� �js�g�r� �vekkel ezel�tt megszerezte B�csb�l, a Staatsarchiv-b�l, a szabads�gharc idej�n zajl� n�mely osztr�k korm�ny�l�s jegyz�k�nyv�t. Az 1849. m�jus 14-i Ministerrat Protokoll (Minisztertan�csi jegyz�k�nyv), amelyet Schwarzenberg �s Bach l�tott el k�zjegy�vel, kimondja, hogy az oroszok �ltal ejtett magyar hadifoglyokat el lehet sz�ll�tani a t�voli Szib�ri�ba - Nach Siberien, nach Kamschatka, nach Nord-Asien kann man transportieren. A dokumenum - amelyet k�t nap mult�n Ferenc J�zsef cs�sz�r is al��rt - arr�l is �rulkodik, hogy ebbe a tervbe nem mindenki volt beavatva. 

A jegyz�k�nyv szerint a magyar foglyok Szib�ri�ba val� sz�ll�t�s�r�l sz�l� vit�ban a cs�sz�ri p�nz�gyminiszter felsz�lalt, �s kijelentette, hogy ez a megold�s m�ltatlan Ausztri�hoz, �s legal�bb azt biztos�tani kellene, hogy a t�voli szib�riai fogolyt�borokban osztr�k fegy�r�k �rizz�k a hadifoglyokat... Minderr�l m�g a magyar olvas� is �rtes�lhetett, hiszen a b�csi jegyz�k�nyvek K�ri Edit �ltal elk�sz�ttetett ford�t�s�t egy �vatlan ny�ri napon a Magyar Nemzet is k�z�lte. 

A huszonegy �vvel ezel�tt, a Bulj�t K�zt�rsas�gban ki�sott csontv�z megsemmis�t�s�re azonnal hadj�rat indult. Kommunik�ci�s �s fizikai. A Budapest-Moszkva tengely pillanatok alatt ki�tl�tte a leghat�sosabb lej�rat� sz�veget, mely szerint a Barguzinban felt�rt csontv�z nem a Pet�fi S�ndor f�ldi maradv�nya, hanem egy zsid��, aki r�ad�sul n� lett volna. A f�l�nyesked� legyint�snek �lc�zott kommunik�ci�s fog�ssal egyidej�leg azonban elrendelt�k a lelet lefoglal�s�t. Ezek ut�n a csontv�zban Pet�fi S�ndort felismer� kutat�k Ulan Ude-b�l, a bulj�t f�v�rosb�l, majd a Szovjetuni�b�l a legvadabb kalandreg�nyekbe ill� k�r�lm�nyek k�z�tt menek�tett�k azt ki. 

Itthon Magyarorsz�gon pedig hi�ba k�rt�k, hogy bonts�k meg Pet�fi S�ndor �desanyj�nak s�rj�t, �s vegyenek csontv�z�b�l g�nmint�t. A magyar tudom�nyoss�g �s a politikum kegyelets�rt�sre hivatkozva megtiltotta azt a mintav�telt, amely a felt�telez�st tudom�nyos �ton, sz�z sz�zal�kosan igazolhatta vagy c�folhatta volna. Meglehet, hogy abban a bizonyos kegyeleti bizotts�gban sok ismert magyar k�z�leti ember �rta �s �rja el� k�telez�en a struccpolitik�t. 

Az�ta h�sz �v telt el. Az�ta minden magyar minisztereln�k�t beavattak a Bulj�torsz�gb�l elhozott csontv�z titk�ba. H�sz �ve t�n�d�m azon, hogy vajon mi�rt nem t�rt�nik semmi? Mi�rt nem k�v�n a magyar politikum ebben a k�rd�sben az igazs�gnak a v�g�re j�rni? Hiszen a tudom�ny egy�rtelm�en c�folhatn�, vagy egy�rtelm�en igazolhatn�, hogy val�ban Pet�fi S�ndor f�ldi maradv�nyai ker�ltek-e el�? 

Vannak akik �gy v�lik: ha kider�lne, hogy a feh�regyh�zi csata ut�n Pet�fi m�g �vekig �lt, az "ott essem el �n, a harc mezej�n" jegy�ben felmagasztosult Pet�fi-k�p t�redezne szil�nkokra, amit a ma �l� magyar nemzed�k nehezen viselne el. 

D�res�g mondom �n. Hiszen Pet�fi irodalmi m�v�t ez semmik�ppen nem �rinten�. L�nglelk�, szabads�gv�gy� szellem�t ugyancsak nem. Tal�n csak azok s�nylen�k meg e h�rt, akik sz�m�ra Pet�fi legf�bb �rt�ke maga a megj�vend�lt �lete. �m az � l�leksz�muk elt�rp�l azon magyarok sz�ma el�tt, akik sz�m�ra az igazs�g mindenn�l fontosabb. �s ugyan�gy elt�rp�l azon magyarok sz�ma el�tt, akiket b�nt, hogy e nemzet mindm�ig nem adta meg a v�gtisztess�get a legnagyobb magyar k�lt�nek. 

Pet�fi S�ndor hal�l�nak k�rd�se nem irodalomt�rt�neti k�rd�s. A legnagyobb magyar k�lt� hal�la k�r�lm�nyeinek tiszt�z�sa a magyar nemzet m�lt�s�g�nak �s �nbecs�l�s�nek k�rd�se! Ha val�ban megtal�lt�k Pet�fi S�ndor f�ldi maradv�nyait, akkor azok temetetlen voltukban �gbe ki�ltanak! A magyar nemzet pedig halad�ktalanul �s m�lt� m�don el kell temesse �t haza f�ldj�be! Ha nem Pet�fi S�ndor f�ldi maradv�ynai ker�ltek el�, akkor azokat keresni kell. �s addig kell keresni, am�g meg nem tal�lj�k. Majd ugyan�gy, a legnagyobb magyar k�lt�nek kij�r� v�gtisztess�ggel el kell temetni �t! Tudom, hogy minden magyar v�ros versengni fog �rte! 

Ez�rt vallom �s hirdetem: Pet�fi S�ndor hal�l�nak tiszt�z�sa �s Pet�fi S�ndor m�lt� eltemet�se a XXI. sz�zadi magyar �let megker�lhetetlen �gye: egy �j magyar kult�rpolitika orig�ja, egy felemelked�st szolg�l� magyar nemzetpolitika sarokk�ve, a magyar nemzeti l�t erk�lcsi alapvet�se. 

A Bulj�torsz�gban felt�rt csontv�z most m�g egy b�r�ndben v�r. Nem Magyarorsz�gon. Valhol Eur�p�ban. Titok, hogy hol. Nehogy elt�ntess�k, nehogy megsemmis�ts�k. Pet�fi S�ndor f�ldi maradv�nyai valahol Eur�p�ban v�rj�k az igazs�g �r�j�t. 

Budapest-Kolozsv�r, 2010. j�lius 31-�n 

Patrub�ny Mikl�s Istv�n �d�m, 
a Magyarok Vil�gsz�vets�g�nek eln�ke