Magyarorsz�gon a hivatalos adatok szerint n�gyezer muszlim vall�s� �l; a val�s�gos sz�m ennek a t�zszerese is lehet. T�bbs�g�k a k�zhiedelemmel ellent�tben magyar �llampolg�r: �vtizedek �ta itt �l vagy az elm�lt �vekben t�rt �t. Budapesten nyolc, vid�ki nagyv�rosokban egy-egy mecsetet �zemeltetnek, t�bbnyire lak�sokban. Reprezentat�v imahely vagy k�z�ss�gi h�z kev�s akad k�zt�k, aminek a felekezeten bel�li megosztotts�g is oka. A hazai muszlim k�z�ss�get ugyanis h�rom egyh�zi szervezet: az 1988-ban alakult Magyar Iszl�m K�z�ss�g, a 2000-ben alap�tott Magyarorsz�gi Muszlimok Egyh�za �s a 2003-ban bejegyzett Iszl�m Egyh�z gondozza, r�ad�sul vannak olyan h�v�k is, akik nem sorolj�k magukat sehova.

A muszlim vall�s napi �t im�t �r el� – ezt azonban a rendszeresen dolgoz� vagy tanul� h�v�k ritk�n tudj�k az imahelyen teljes�teni. Az Iszl�m Egyh�z �ltal m�k�dtetett Bart�k B�la �ti mecset jelenleg h�tk�znaponk�nt t�z-h�sz, a p�nteki �nnep idej�n pedig 150-200 embert fogad. A lak�s m�ret� imahely az�rt v�lt sz�k�ss� az egyh�z sz�m�ra, mert ford�t�irod�juk �s k�nyvt�ruk m�r nem f�r el. Ez�rt �lltak el� az �jkori magyar muszlim vall�s eddigi legambici�zusabb terv�vel: egy �n�ll�, m�lt� imahelyk�nt szolg�l� mecset �s kultur�lis k�zpont �p�t�s�nek �tlet�vel

A Buda�rsi �ton lev�, j� t�megk�zleked�si kapcsolatokkal rendelkez� ter�letre h�t�vnyi keresg�l�s ut�n akadtak r�. A k�rny�k az�rt t�nik j�nak, mert a hazai muszlimok jelent�s r�sze lakik errefel� - f�leg egyetemista fiatalok. Az �nkorm�nyzat nemcsak a telket adta el nekik, de v�llalta a szab�lyoz�si terv m�dos�t�s�t is, hogy a tervezett komplexum fel�p�lhessen. Az egyh�z t�bb �p�t�szt keresett meg; a napokban nyilv�noss�got kapott �s itt is bemutatott terveket v�g�l Ko�s Mikl�s k�sz�tette.

A kiv�lasztott telek tulajdonk�ppen nem igaz�n volt alkalmas a k�rt funkci�kra – mondja az �p�t�sz, aki saj�t blogj�ban cikksorozatot is ind�tott a tervek h�tter�nek felt�r�s�ra. Az els� besz�lget�sen az egyh�z vezet�je egyetlen k�r�st v�zolt fel: legyen egy n�gyzetes alap� imaterem, amely Mekka fel� n�z. A telken, amelyre a szab�lyoz�s szabadon �ll� be�p�t�st �r el�, m�g ez sem f�rne el, az imaterem �gy nyolcsz�g�v� alakult. Amellett, hogy az egyh�zi el��r�soknak megfelel�en a f�rfiak �s a n�k k�l�n bej�raton k�zel�thess�k meg saj�t, elt�r� szinteken l�v� imahely�ket, az �p�letegy�ttesbe k�t ritu�lis f�rd�t, k�z�ss�gi k�zpontot, az im�m lak�s�t, a vend�geket szolg�l� apartmanokat, m�lygar�zst �s egy, a vall�si �nneps�gek helysz�n��l szolg�l� �ttermet is bele kellett szor�tani.

A Buda�rsi �ti �p�tkez�st t�bb oldalr�l t�madj�k. „Van egy kiad�s arabelleness�g a t�rsadalomban” – fogalmazza meg az �p�t�sz. A k�rny�kbeliek, akik az �p�tkez�s megakad�lyoz�s�ra egyes�letet hoztak l�tre, bevallottan f�lnek az iszl�m k�z�ss�gt�l. Probl�mak�nt mer�lt fel az egyh�zat vezet� Saleh Tayseer szem�lye is – � az a palesztin fogorvos, akit 2004-ben terroristagyan�val letart�ztattak, majd ut�bb bizony�t�kok hi�ny�ban felmentettek. B�r a magyar �llam k�tmilli� forintos j�v�t�telt fizetett Tayseernek, szem�lye tov�bbra is sz�lka a lak�k szem�ben, hiszen a magyar sajt�ban az iszl�m h�vei a legt�bbsz�r terrorista tev�kenys�gek kapcs�n szerepelnek.

A tervek elk�sz�t�s�t az �nkorm�nyzat sem k�nny�tette meg az el��rt 15 m�teres magass�gi korl�toz�ssal. B�r Salah Tayseer 2010 janu�rj�ban a Kossuth R�di�nak azt mondta: nem lesz minaret a ter�leten, az enged�lyez�sre beny�jtott terveken az m�gis szerepel – igaz, nem haladja meg az el��rt magass�got. A minaret egy�bk�nt az imaterem kupol�j�val egy�tt az �p�t�sz javaslat�ra ker�lt a d�sz�t�s n�lk�li, k�v�l-bel�l egysz�n� �s meglehet�sen egyszer� �p�letegy�ttesbe, a funkci� t�rt�nelmi hagyom�nyokkal b�r� jelz�sek�nt. Ezen fel�l m�s szerep nem jutna neki: mivel a k�zvetlen szomsz�ds�gban alig lakik muszlim vall�s�, m�ezzin nem haszn�ln� a tornyot.

(HG)