Egy neves orosz jobboldali h�roldal gy�jt�st v�gzett az els�llyedt haj� ut�ni t�rt�n�sekr�l, �s arra a meg�llap�t�sra jutott, hogy a legval�sz�n�bb egy (izraeli) USA provok�ci�. Az �r�s eg�szen a legut�bbi esem�nyekig megy, mikor is Medvegyev telefonon egyeztetett Obam�val. De mi�rt is kellene a h�bor� az USA-nak? Nincs el�g h�bor�ja? A k�rd�s t�rsadalmi jelleg�, amelyre az afganiszt�ni, �s iraki h�bor� m�r nem k�pes megold�st k�n�lni. 

Egy �vvel ezel�tt Soros Gy�rgy nyilatkozott, hogy a v�ls�g kics�szott a kez�kb�l. A legt�bb elemz�, aki nem elfogult a zsid� bankok fel�, vil�gosan kifejtette, hogy egy mesters�ges v�ls�gr�l volt sz�. A v�ls�g c�ljai nem tiszt�k, illetve ha tiszt�k is, t�bb is van bel�l�k �s nem vil�gos melyik lett volna az els�dleges. A termel�s visszaes�s�vel leszor�tani a k�nai termel�st, az EU destabiliz�l�sa az USA-val szemben, a gazdas�gi hegem�nia biztos�t�sa a nagysz�m� elbizonytalanod� �llamokn�l, az orosz gazdas�g megroppant�sa, a nagym�rt�k� k�lf�ldi t�kebefektet�seken kereszt�l, illetve egy bels� tisztogat�s a k�l�nb�z� zsid� t�keir�nyzatok k�z�tt. Mindegy melyik az els�dleges, de minden vissz�j�ra s�lt el. Nem v�letlen�l monda Soros amit mondott. Az ilyen p�nz�gyi man�verek mindig k�tes�lyesek, �s most nem j�ttek �ssze a dolgok nekik. Azt viszont hozz� kell tenni, hogy az ilyen hib�s d�nt�sekbe t�n fentr�l is belesz�lnak k�zbe-k�zbe. 

Hogyan lehetne stabiliz�lni egy olyan v�ls�got, mely a jelek szerint �ngerjeszt�v� akar v�lni, �s m�r �v v�g�re a k�vetkez� m�g nagyobb hull�mot is j�solj�k? A legk�zenfekv�bb egy rabl�band�v� z�ll�tt �llamk�pletnek; a h�bor�. Jelenleg azonban rendk�v�l k�nyes a helyzet. A h�bor�t addig kell megkezdeni, am�g m�g lehet. A jelen roml�s tendenci�it n�zve lehet, hogy egy, vagy k�t �v m�lva m�r es�lytelen lesz a helyzet. Az USA ter�leti lehet�s�geit �tfutva a k�vetkez� meg�llap�t�sokat tehetj�k. 

  - Az �ltaluk kirobbantott v�ls�g Eur�p�t teljesen hazav�gta. Innen kaphat m�g seg�ts�get, de az EU ereje a negyed�re esett, mor�lja pedig a tized�re. K�ts�gbeesett stabiliz�ci�ra t�rekszik, ami m�g pillanatnyilag is k�rd�ses, hogy egy�ltal�n siker�l-e. 

  - D�l-Amerika teljesen elp�rtolt az USA-t�l. Vannak m�g kiszolg�l� �llamai, de kapcsolatai romlanak, �zleti, politikai, katonai lehet�s�ge a nulla fel� mozognak a t�rs�gben. 

  - Arab vil�g. Az USA meg�t�l�se rosszabb, mint b�rmikor. Az orosz birodalom fel� val� fordul�s egy�rtelm� a t�rs�gben, de csak annyi biztos�t�k kell az araboknak, hogy az USA �sszeroppan�sa ut�n Ir�nt f�ken tudj�k-e tartani az oroszok. Amint megkapj�k a megfelel� biztos�t�kokat, az olaj doll�r alap� elsz�mol�s�nak v�ge. 

  - Afrika. Itt p�r helyen m�g labd�ba r�ghatnak, de az iszl�m hatalmas m�rt�k� terjed�se miatt egyre romlanak a lehet�s�gek. Mint Izrael pincsij�nek, a zsid�k v�g n�lk�li kiszolg�l�sa miatt zuhan az elismerts�g�k. 

  - �zsia. K�na m�g �letben tartja ezt a v�zfej� �ri�st. Mi�rt? Mert az amerikai �tlagember olyan korl�tolt h�lye, hogy mindent megvesz, m�g akkor is, ha semmi lehet�s�ge sem lenne r�. Megszokt�k a hitelf�gg�s�get. �gy azt�n a v�ls�g ellen�re a mesters�gesen �letben tartott USA m�g mindig hatalmas felvev�piac. Az amerikai �llam legnagyobb hitelez�je K�na, aki �pen most �rt al� egy �jabb 17.7 milli�rd doll�ros hitelt. �zsia t�rs�g�hez m�g besorolhatjuk a Kauk�zust, ahol az USA belesz�l�sa a dolgokba napr�l-napra egyre jobban h�tt�rbe szorul. 

Sz�ks�g van egy h�bor�ra, ami a fent le�rt helyzetet valamelyest f�kezi, esetleg r�szben k�pes lenne megford�tani. Ellenkez� esetben az USA hal�lra van �t�lve, egyre t�bb bels� elemz� taglalja a nagyon s�lyos bels� probl�m�kat, �lez�d� fesz�lts�geket. Az USA sz�tes�s�nek jelei m�r egy�rtelm�n l�tszanak, m�gis a legker�lend�bb t�m�k k�z� tartozik, melyr�l tilos lenne besz�lni, de m�r nem megker�lhet�... A titkos provokat�v akci�kra pont ez�rt van sz�ks�g. Mert el kellene �rni, hogy a h�bor� erk�lcsi tartalma a javukra sz�ljon, azt, hogy a lakoss�g erk�lcsi �ll�sa, mor�lja valahogy megv�ltozzon, a hatalom szempontj�b�l j� ir�nyba. L�that�, hogy az arab h�bor�k k�ptelenek �sszer�zni az Egyes�lt �llamok lakoss�g�t, �s a m�sodik vh.-hoz hasonl�, az orsz�g megmarad�s��rt �ldozatokra k�sz �llamk�z�ss�gg�, egy �ldozatk�sz h�tt�rorsz�gg� kov�csolni a civil szf�r�t. Valamint azt is el kellene �rni, hogy a h�bor� egy�rtelm�en ne amerikai provok�ci� legyen, nehogy mindenki nekiessen az USA-nak, mert akkor pillanatokon bel�l v�ge. Ha K�na kimaradna, addig am�g Korea elvesztene egy h�bor�t, majd �gy l�p�senk�nt haladni, de nagy, j�l j�vedelmez� h�bor�kkal, amely m�g az USA lakoss�g�nak is befogja a sz�j�t, mondv�n h�bor�ban �ldozatosan kell dolgozni a katon�ink�rt, ez lenne az igazi f�nyerem�ny. 

Az eddigi provok�ci�ik azonban rendre kudarcba fulladtak. Sem K�n�t nem siker�lt beler�ngatni egy elh�z�d� ujgur �s tibeti l�zad�sba, vagy polg�rh�bor�ba, sem Oroszorsz�got egy szint�n elh�z�d� �jabb kauk�zusi h�bor�ba Gr�zi�ban. Ez�rt k�ts�ges az USA sz�m�ra, ha egy�rtelm� egy sz�vets�ges, vagy f�lig-meddig sz�vets�ges fel� az USA agresszi�, akkor mit l�pn�nek ezek a nagyhatalmak. Esetleg egy�tt mit l�pnek, ami sokkal vesz�lyesebb. K�ts�gbeesett l�zas munka folyhat a Pentagonban, mert minden nap egy-egy kopors�szeg az Egyes�lt �llamok kopors�j�ba. Tenni kell valamit, h�bor�t kell kicsikarni valahol. Minden ezt szolg�ja. Az ir�ni helyzet �lez�se, Haiti megsz�ll�sa, a koreai incidens er�ltet�se. 

Ek�zben D�l-Korea bejelenti, hogy hadihaj�j�t bizony�that�an, a Csonant torped� s�llyesztette el. Olyan t�pus, melyhez �szak-Korea hozz�f�rhetett (de persze az USA is). Ez�rt az �gy miatt felvette a katonai kapcsolatokat az USA illet�keseivel, �s szak�rt�ivel. 

�szak-Kore�val azonban nem �rt vigy�zni. Az had�gyminiszter kor�bbi fenyeget�se szerint ak�r saj�t ter�leten is bevetik az atomfegyvert, ha r�k�nyszer�tik �ket. Hadsereg�nek l�tsz�ma meghaladja az egymilli� f�t. H�bor�s helyzetben K�na ki fog �llni Korea mellett, �s a legmodernebb haditechnik�val ell�tja, ami j� bev�tel lesz a K�nai hadiiparnak. Egy ilyen �llam ellen, egy elszepar�lt h�bor�, az atomfenyegetetts�g miatt tal�n k�pes lenne �sszefogni az Egyes�lt �llamok lakoss�g�t, hogy rendbe tegye a gazdas�got, hatalmas lemond�sok �s �ldozatok �r�n (amin persze �jra a zsid�k fognak gazdagodni). 

Megyvegyev eln�k telefonon egyeztetett Obam�val, hogy hozzanak �ssze egy megbesz�l�st Pekingben, ahol rendezik t�rgyal�sos �ton a kialakult helyzetet. Ez nagy fricska az USA orra al�, mert mindez �jra a sz�nd�kait v�gja keresztbe, de k�nytelen a l�tszat miatt a k�zj�t�kban r�szt venni. K�l�nben mi sz�ks�g lett volna a provok�ci�ra? Hiszen Moszkva k�zvet�thetett volna k�zvetlen�l a k�t Korea k�z�tt is. A felt�n� a dologban az volt, hogy Obam��k a t�mad�s napj�n, m�r este bejelentett�k az �szak-Koreai agresszi�t, �s azonnal int�zkedtek, hogy az �szak-csendes-�ce�ni flotta-ereje induljon meg a t�rs�g fel�. Ez a flotta most is �ton van. 

K�na k�r�s�re az �szak-Koreai vezet�, Kim Jong Il elt�vol�totta a hatalomb�l az haditenger�szete legf�bb parancsnok�t, hogy elej�t vegye a szem�lye miatt tov�bbi provok�ci� lehet�s�g�nek. 

Az orosz ortodox egyh�z vezet�je, Kirill p�triarka ny�lt lev�llel fordult Obam�hoz �s a vil�ghoz, mely levelet Putyin, �s Medvegyev is ell�tott k�zjegy�vel, hogy felh�vja figyelm�t a vil�g bajaira, szenved�seire, �s legf�k�ppen a gy�lekez� jelekre, melyek egy nagy katasztr�f�t jeleznek el�re a vil�g sz�m�ra. Ne igyekezzen az USA h�bor�s helyzeteket teremteni, ink�bb oldja meg probl�m�it, mely m�r �gy is teljesen �tcsapnak a fej�k felett. Megeml�tette az els�llyedt olajf�r� tornyot a Mexik�i-�b�lben, f�lh�vta a figyelmet a rengeteg ad�ss�gra, melyet az USA felhalmozott, �s amely miatt minden id�k legrosszabb, leginstabilabb k�lts�gvet�s�t kell kereszt�lgy�rni a szen�tuson. 

Megl�t�sai szerint az USA lassan cs�szik bele a diktat�rikus �llapotba, elvesz�ti eddigi arculat�t, h�res alkotm�ny�t, melyet folyamatosan csonk�tanak az aktu�lis politika �rdekei szerint. Ezen okok �s el�zm�nyek k�sztett�k a k�l�nb�z� �r�sok �sszevet�it, hogy elk�pzelhet� egy nagy �sszeesk�v�s az �zsiai r�gi� ellen, �s ezen kereszt�l az eg�sz vil�g ellen, melynek h�tter�ben megannyi pr�b�lkoz�s ut�n ism�telten a zsid� t�ke, �s annak kiszolg�l�ja, az USA �ll. 

Gy�rt� Istv�n - J�v�nk.info