Anders Fogh Rasmussen pénteken stockholmi sajtóértekezletén azt mondta, a NATO álláspontja az, hogy "mi ott a líbiai emberek védelmét kell szolgáljuk, és nem a felfegyverzésüket". Ami a NATO-t illeti, "a fegyverembargó érvényesítésére összpontosítunk" - mondta.

"A NATO teljes egészében végre fogja hajtani az ENSZ BT határozatának erre vonatkozó részét" - hangsúlyozta, emlékeztetve rá, hogy a Biztonsági Tanács 1973-as számú határozatának célja "a civil lakosság megóvása egy olyan helyzettől, amely humanitárius katasztrófává fajulhat".

Kedd óta Párizs, Washington és London is értésre adta, hogy nem zárják ki a líbiai felkelők felfegyverzésének lehetőségét. Az elképzelést ugyanakkor elutasította a líbiai műveletek végrehajtására létrejött nemzetközi koalíció több tagja, köztük Norvégia, Dánia és Belgium is.

Gérard Longuet francia védelmi miniszter csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a líbiai felkelők fegyverekkel való ellátása "nincs napirenden", mivel az "nem összeegyeztethető" a világszervezet 1973-as számú határozatával.

Stockholmi sajtótájékoztatója előtt nem sokkal Anders Fogh Rasmussen brüsszeli közleményben jelentette be, hogy a NATO csütörtök reggel hivatalosan is átvette az Egyesült Államoktól a líbiai hadműveletek irányítását. A NATO már a múlt héten magára vállalta a fegyverembargó ellenőrzését, és vasárnaptól részt vett a légtérzárlat érvényesítésében is.

Rasmussen csütörtökön egynapos látogatásra érkezett Svédországba, amely a héten jelentette be szándékát, hogy nyolc harci repülőgéppel csatlakozik a Líbia feletti repüléstilalmi övezet megteremtéséhez. A svéd parlament várhatóan pénteken dönt az ügyben.

A NATO-főtitkár a sajtó előtt dicsérte a svéd kötelezettségvállalást, rámutatva, hogy Stockholm már most is "értékes partnere a NATO-nak (...) mindenekelőtt Afganisztánban".

Mindazonáltal 1963 óta ez az első alkalom, hogy Svédország, amely nem tagja a NATO-nak, de a koszovói békefenntartásban is szerepet vállalt, harci repülőgépeket küld egy külföldi hadműveletben való részvételre.

(MTI)