Farkas G�zaFarkas G�za magyar konzulnak egy interj�ban a szlov�k t�rt�nelemszeml�lettel kapcsolatosan elmondott v�lem�nye miatt meggy�lt a baja saj�t k�l�gyminiszt�rium�val. Port�lunknak most diplom�ciai forr�sok nem c�folt�k, hogy Farkas G�z�t visszah�vt�k konzuli tiszts�g�b�l - �rja a Felvid�k Ma.

Farkas G�za v�lem�nye miatt nyilv�nosan �s hivatalosan t�t �llami szervek nem tiltakoztak, v�lem�ny�n a Matica Slovensk�, a P�nszl�v Uni� �s a Szlov�k Nemzeti P�rt horkant fel j� egy h�napos k�s�ssel, azt k�vet�en, hogy egy blogbejegyz�sben valaki eml�t�st tett r�la. De �gy t�nik, ez is el�g Martonyi beszari k�l�gyminiszt�rium�nak.

Mit mondott Farkas G�za?

Besz�lni mert p�ld�ul az �gynevezett Szlov�kia saj�t Trianon-traum�j�r�l: “…a szomsz�dos orsz�gok k�z�l az egyetlen, amely teljes eg�sz�ben Magyarorsz�gb�l szakadt ki. Senki sem k�rd�jelezi meg szuver�n �llami l�t�t, de megsz�let�s�nek k�r�lm�nyei atipikusak voltak. Azt is mondhatn�m, nem standardok. Ezzel egy�tt j�rt a sok nem szlov�k �llampolg�r gyors asszimil�ci�j�ra val� t�rekv�s. Ha �sszevetj�k az 1910-es n�psz�ml�l�si adatokat a mostanival, mindenf�le elfogults�g n�lk�l l�tni fogjuk, hogy a szlov�ks�g jelent�s r�sze az ut�bbi �vtizedekben asszimil�l�dott, az identit�sa nem szil�rdulhatott meg. Ezek az emberek is visszatal�lhatnak magyar gy�kereikhez, �gy gondolom, minden m�sodik szlov�knak voltak magyar nagysz�lei.”

Hozz�tette: “Szlov�kia az �llami attrib�tumokat mint egyfajta licencet vette �t, nem pedig sok �vsz�zados k�zdelemben harcolta ki �ket. A szlov�k t�rsadalom ezeket a jegyeket mag�n viseli, t�rt�nelmet �s identit�st nagyon neh�z mesters�ges eszk�z�kkel kialak�tani. A Cirill �s Met�d-kultuszt meg a Szvatopluk-kultuszt egy magyar keser� mosollyal veszi tudom�sul. Van fogalmunk arr�l, mi t�rt�nt ezen a ter�leten, tudjuk, spont�n, n�pi Cirill �s Met�d-kultusz nem volt, Szent Istv�nt ellenben �szakon is tisztelt�k. Furcsa, mik�nt ugrott�k �t a hitt�r�t�k a mai Magyarorsz�g ter�let�t. Semmi nyomuk nincs, ez�rt keserves er�fesz�t�snek, a hi�nyz� alappill�rek ut�lagos p�tl�s�ra tett k�s�rletnek t�nik a kultusz er�ltet�se.”

Eg�szs�gesnek a nemzeti eszm�t a diplomata akkor tartja, ha az t�nyekre �p�t, �s nem “kital�lt alapokra helyezkedik. M�rpedig a szlov�k felfog�s fontos nemzeti �s t�rt�nelmi k�rd�sekben virtu�lis alapokra helyezkedik, ennek megvan a kock�zata. Ellent�rv�nnyel ezt a kock�zatot nem lehet cs�kkenteni.” Csak a t�nyek nagyobb tisztelet�vel. Am�gy a magyar-szlov�k kapcsolatokban a legnagyobb gondot �pp a virtu�lis val�s�g jelenti szerinte. “Azt szoktam mondani, Trianon Szlov�ki�t is s�jtja l�lektani �rtelemben: a nemzetk�zi k�z�ss�g elismert egy szuver�n �llamot, de ez nem jelenti azt, hogy t�rt�nelmet is adott hozz�. Szlov�ki�ban egy virtu�lis t�rt�nelem kialak�t�s�nak k�nyszere munk�l, ez egy l�lektani teher. Akkor tudn�nk ett�l megszabadulni, ha tiszteletben tartan�nk a t�nyeket, �s azokra is hagyatkozn�nk. J� lenne, ha err�l ny�ltan tudn�nk besz�lni” – v�lekedik, s mert mindezt hangosan is elmondta, most szankci� v�r r� a "nemzeti �gyek korm�ny�t�l", a "nemzeti egy�ttm�k�d�s keret�ben"...

(Felvid�k Ma nyom�n Kuruc.info)