A test�let kimondta, hogy a fesz�let kif�ggeszt�se �s a vall�si �nnepek rendezv�nyei nem jelentik azt, hogy az �llam valamelyik vall�st el�nyben r�szes�ten�. A beadv�nyt egy als�-ausztriai ateista apa ny�jtotta be, aki l�ny�t �gy akarja nevelni, hogy a gyermek „a vil�gra nyitottan, a pluralizmusnak elk�telezve” n�j�n fel, �s "egy vall�s mellett se tegyen hitet, am�g arra nem el�g �rett".

Egy als�-ausztriai tartom�nyi t�rv�ny el��rja, hogy az �vod�knak vall�sos �s etikai nevel�shez is tev�kenyen hozz� kell j�rulniuk, s hogy a termekben ki kell f�ggeszteni a keresztet, ha a gyerekek t�bbs�ge a kereszt�ny vall�shoz tartozik.

Az apa szerint a kereszt oktat�si int�zm�nyekben val� alkalmaz�sa "s�rti a gondolat-, lelkiismereti �s vall�sszabads�g alkotm�nyban r�gz�tett jog�t". A b�r�s�g ezzel szemben kimondta, hogy a tartom�nyi t�rv�ny megteremti a lehet�s�get az alkotm�nyban r�gz�tett oktat�si c�lok, �gy a nyitotts�g �s a vall�si �s vil�gn�zeti tolerancia teljes�l�s�hez. Ez�rt, valamint az�rt, mert Ausztri�ban az �llam �s az egyh�z szigor�an elv�lik egym�st�l, a kereszt kif�ggeszt�s�nek lehet�s�ge nem tekinthet� �gy, hogy az �llam el�nyben r�szes�ti valamelyik vall�st.

Hab�r a kereszt a nyugati kult�rt�rt�net �s a kereszt�ny vall�s jelk�pe, az alkotm�nyjogi h�tt�r alapj�n a t�rv�ny k�vetkezetes �s az alkotm�nnyal �sszhangban val� alkalmaz�sa sem val�s�t meg �llami preferenci�t – �rvelt a b�r�s�g. A b�r�s�g azt is hangs�lyozta, hogy alkotm�nyjogi szempontb�l az als�-ausztriai eset nem hasonl�that� �ssze az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�g�nak (ECHR) olasz �llami iskol�kra vonatkoz� 2009-es �t�let�vel. Olaszorsz�g fellebbezett az elmarasztal� d�nt�s ellen, a strasbourgi b�r�s�g v�rhat�an a napokban hoz m�sodfokon d�nt�st.

(MTI nyom�n)