1332 sza�di �rtelmis�gi, tud�s �s professzor �rt al� egy a sza�di kir�lynak k�ld�tt ny�lt levelet, amiben a dinasztia uralm�ban t�rt�n� v�ltoztat�sokra sz�l�tott�k fel az uralkod�t. Az orsz�gban k�zismert honlapokon is k�zz�tett lev�lben a gazdas�g kifoszt�s�val v�dolt�k a sza�di elitet, valamint el�t�lt�k azt a t�ntet�k elleni szigor� fell�p�s �s a cenz�ra miatt. Felsz�l�tott�k az uralkod�t, hogy bizonyos reformok kereszt�lvitel�vel alak�tsa az orsz�got alkotm�nyos monarchi�v�.

M�rcius 4-�n t�bb ezer s�ita tartott korm�nyellenes megmozdul�st. A t�megmegmozdul�sok fasizmusellenes jelszavakkal kapcsol�dtak �ssze, ami a nyugati befoly�s fokozatos n�veked�s�re utal. A sza�di kir�ly uralkod�sa �ta az orsz�g s�ita lakosai, akik a 25milli�s n�pk�z�ss�g mintegy 15%-�t teszik ki, nem rendelkeznek teljes k�r� polg�rjoggal. A kisebbs�g tagjainak nem enged�lyezett az �llami iskol�k l�togat�sa, jelenl�t�k nem enged�lyezett az �llami szervekben �s a katonas�gban, valamint vezet�ik nem r�szes�lnek az olajb�l nyert haszonb�l sem.

Az orsz�g az al-Sudayri �s az al-Shammar t�rzsek ir�ny�t�sa alatt �ll. Az al-Sudayri a legbefoly�sosabb t�rzs az orsz�g ter�let�n, �s kiz�r�lagos ir�ny�t�ssal rendelkezik a katonas�g, a nemzetbiztons�g, a vall�s, a politika �s a kult�ra ter�n. Az al-Shammar t�rzs a m�sodik a hatalomban, �s els�sorban a gazdas�g �s a nevel�s ter�n akt�v. A s�it�k nem rendelkeznek semmif�le hatalommal, �s lakoss�guk nagy r�sze az orsz�g olajban gazdag keleti r�sz�re �sszpontosul. A s�it�k kik�z�s�tetts�ge �s jogfosztotts�ga a t�rsadalmi fesz�lts�gek egyik f� forr�sa Sza�d-Ar�bi�ban. K�z�ss�g�k f�leg a p�lmaf�k �ltet�se, m�vel�se �s az arat�s ter�n akt�v, nem engedik be �ket az �llami iskol�kba, nem alkalmazz�k �ket a korm�nyzati k�zpontokban �s megfosztottak a modern �let legt�bb eszk�z�t�l. A sza�di hatalom megakad�lyozza a k�lf�ldre utaz�sukat is, mivel a s�ita kisebbs�g tagjai nem kaphatnak �tlevelet. Az ir�ni iszl�m forradalom idej�n a s�it�k pr�b�lkoztak politikai mozgalmak szervez�s�vel, de rendszerint kudarcot vallottak, �s az�ta elnyom�sban r�szes�lnek. 1981-ben t�bb ezer s�ita fiatalt tart�ztattak le Quatif, Al-Ahsa, �s Dhahran ter�let�n, �s a sza�di biztons�gi szervek valamennyi�ket megk�nozt�k, cs�r�j�ban elfojtva ezzel a szervez�d� politikai ellenz�ket. A gazdas�gi javak egyenl�tlen eloszt�sa �s a sza�di elit nyugati �llamokt�l val� nagyfok� f�gg�se fesz�lt viszonyt teremtett a politikai elit �s az �rtelmis�gi r�teg k�zt.

Egy sza�di tan�r sz�m�t�sai szerint az uralkod� dinasztia az elm�lt �tven �vben mintegy 2000 milli�rd doll�rnyi bev�telt sikkasztott el az orsz�g olajj�vedelm�b�l. A professzor felh�vta a figyelmet az uralkod� elit korrupci�j�ra �s rem�nyei szerint az orsz�gban forradalmi hull�m kezd�dik majd, ami megd�nti a sza�di kir�ly f�l �vsz�zadnyi uralm�t. A professzort �s m�s hozz� hasonl�kat m�r letart�ztatt�k a hat�s�gok, tart�zkod�si hely�k jelenleg ismeretlen. Az �rtelmis�gi r�teg tagjai k�z�tti letart�ztat�sok eddig ritk�k voltak, de most egyre ink�bb el�t�rbe ker�lnek hasonl� esetek, tov�bb gyeng�tv�n ezzel az uralkod� elit legitimit�s�t. Az arab vil�gban zajl� v�ltoz�sokkal p�rhuzamosan a s�it�k �s szunnit�k �j politikai mozgalmakat hoztak l�tre, hogy alkalom adt�n kihaszn�lj�k a hatalom meggyeng�lt helyzet�t. A k�vetkez� napokban a fesz�lts�g v�rhat�an tov�bbterjed m�s sza�di v�rosokba is.

A v�ltoz�sok vesz�lyt jelentenek mind a sza�di uralkod� dinasztia, mind pedig a sza�di t�rsadalom t�rzsi alap� szervez�d�s�re. Az �rtelmis�gi r�teg m�r nagyr�szt k�lf�ldi befoly�s alatt �ll, hiszen a frissen szervez�d� politikai mozgalmak az uralkod� t�rzs monopolhelyzet�nek megsz�ntet�s�t �s egy az ENSZ �ltal fel�gyelt „t�rv�nyes” demokratikus v�laszt�s ki�r�s�t akarj�k. Az ellen�ll�si vezet�k v�lem�nye szerint az orsz�g t�bb� nem korm�nyozhat� olyan m�don, mint az elm�lt 80 �vben, hanem a t�rsadalom szervez�s�ben minden t�rsadalmi r�tegnek k�pviseltetnie kell mag�t.

Az �rtelmis�gi r�teg viszonylag modern k�r�lm�nyek k�z�tt �l, �gy van az orsz�gban egy gener�ci�, ami m�r az interneten nevelkedett, �s �gy az „�j vil�gban” fellelhet� elk�pzel�sek megval�s�t�s�ra t�rekszik. Az �ltaluk k�v�natosnak tartott rendszer a demokratikus rendszerek �s a brit t�pus� alkotm�nyos monarchia egyvelege, ami annyit jelent, hogy a kir�lyi csal�d tr�nfoszt�s�t k�vetelik, �s a hatalmat a m�r nyugati gondolkod�s� r�teg kez�be akarj�k adni. A frissen szervez�d�tt sza�di ellenz�k els�dleges c�ljai az alkotm�ny �ssze�ll�t�sa, a hatalmi fel�p�tm�nyek hat�sk�reinek �jra meghat�roz�sa, a szen�tus int�zm�nye �s egy olajgazdas�g eloszt�s�val kapcsolatos v�lasztott szab�lyoz� bizotts�g �s egy nemzeti tan�cs l�trehoz�sa, valamint a n�k politikai �s t�rsadalmi egyenjog�s�g�nak „kiharcol�sa”. Szint�n teljes polg�rjogot adn�nak a s�ita kisebbs�g valamennyi tagj�nak.

V�gv�ri �kos - J�v�nk.info