2004-ben a Szlov�k K�zt�rsas�g is teljes jog� tagja lett az Eur�pai Uni�nak, annak ellen�re, hogy az orsz�g politikai rendszere, polg�rainak egy r�sze, nevezetesen az ottani magyars�g h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�sben alapszik m�r �vtizedek �ta, a mai napig. Ezen Szlov�kia 1993-as �n�ll�sul�sa sem v�ltoztatott semmit. Ilyen alapon Szlov�kia �gy lett az EU tagja, hogy a koppenh�gai csatlakoz�si felt�teleknek bizony�ra nem tett eleget. 

A jelenlegi helyzet t�rhetetlens�g�t a k�vetkez� s�lyos jogtalans�gok bizony�tj�k: 

1) A szlov�kiai magyars�g mindm�ig �rv�nyes kollekt�v b�n�ss�ge

Sem Csehorsz�g, sem Szlov�kia a mai napig nem semmis�tette meg Eduard Benes 1945-ben hozott �s 1946-ban megszavazott eln�ki hat�rozatait, melyek a magyar k�z�ss�get egy�ttesen h�bor�s b�n�snek nyilv�n�tott�k, �s tagjait �llampolg�rs�gukt�l megfosztott�k (33/1945 Zb.). A magyarokkal ugyanazt tett�k, mint a fasiszta Szlov�k �llam tett a zsid�kkal az akkor 68/1942-es t�rv�ny �rtelm�ben. T�bb t�zezer magyart elhurcoltak, rabszolgasorshoz hasonl� munkat�borokba k�nyszer�tettek, ahol sokan �let�ket vesztett�k. A Szlov�k Nemzeti Tan�cs 1945. m�rcius. 10-i, 24 sz. rendelet�vel a magyarok mez�gazdas�gi vagyon�nak elkobz�s�t rendelte el, majd k�s�bbi rendeleteivel megfosztotta �ket a nyugd�jjogosults�gukt�l is. Hangs�lyozni kell, hogy a benesi rendelkez�sek mindm�ig �lnek �s hatnak. Ezt az is bizony�tja, hogy a Szlov�k Nemzeti Tan�cs 2007. szeptember. 20-�n az 533 hat�rozat�ban meger�s�tette a benesi rendeletek �rinthetetlens�g�t. Szlov�kia ezt azzal indokolja, hogy a dokumentumok az id� m�l�s�val a t�rt�nelem �s a jogrend elv�laszthatatlan r�sz�v� v�ltak �s enn�l fogva nem v�ltoztathat�k meg. Az eff�le �rvel�s jogi szempontb�l tarthatatlan. Minden �llamnak, Szlov�ki�nak is, k�szen kell �llnia arra, hogy ha valamilyen l�nyeges k�rd�sben kor�bban igazs�gtalanul j�rt el, �gy ezt j�v�tegye, �s jogilag orvosolja. A benesi rendelkez�sek hat�s�t bizony�tj�k a 229/1991 Zb, 559/1992 Zb, 42/1992 Zb, 93/1992 Zb, 186/1993 Z.z., 205/1996 Z.z., 64/1997 Z.z., 80/1998 Z.z., 72/1999 Z.z., 175/1999 Z.z., 456/2002 Z.z., 172/2003 Z.z., 504/2003 Z.z., 12/2004 Z.z., 549/2004 Z.z., 595/2006 Z.z., 523/2007 Z.z. �s a 571/2007 Z.z. sz�m� restit�ci�s t�rv�nyek. 

2) A magyar f�ldtulajdonosokt�l elkobzott f�ldek szlov�k k�zbe juttat�sa

A magyar nemzetis�g� szlov�kiai �llampolg�r napjainkig is csak nagyon nehezen, illetve egy�ltal�n nem kaphatja vissza jogtalanul elkobzott vagyon�t. Err�l tan�skodik t�bbek k�z�tt a sok-sok ezer panaszlev�l, melyeket a s�rtett szem�lyek k�ldenek a K�z�p-Eur�pai Emberi Jogi Bizotts�gnak Br�sszelbe. Figyelemre m�lt�, hogy a restit�ci�s elj�r�sokban figyelmen k�v�l hagyj�k a Szlov�k Legfels�bb B�r�s�g �rv�nyes, per analogiam alkalmazand� hat�rozatait. Teh�t az els�fok� k�zigazgat�si hivatalok, valamint a b�r�s�gok gond n�lk�l ignor�lj�k az �rv�nyes joggyakorlatot, amennyiben konfisk�ci�r�l van sz�. 

3) Szlov�kia �j k�zigazgat�si �s ter�leti feloszt�sa

Szlov�kia korm�nyai minden eszk�zt felhaszn�lnak a magyar k�z�ss�g megal�z�s�ra �s tov�bbi sorvaszt�s�ra. Erre szolg�lt a 302/2001 Z.z. sz�m� t�rv�ny alapj�n l�trehozott k�zigazgat�si ter�letfeloszt�s is, amely kiz�r�lag a magyar k�z�ss�g ellen j�tt l�tre. Az �szak-d�li feloszt�s k�vetkezt�ben a magyarok szinte mindenhol kisebbs�gbe ker�ltek. Ez egyre jobban kiz�rja a magyar nyelv haszn�lat�t a k�z�letb�l, szabadabb utat nyitott a magyar iskol�k felsz�mol�s�ra �s kisebb es�lyt ny�jt a magyars�g l�t�rdekeinek demokratikus megv�d�s�re. 

4) A magyar nyelvhaszn�lat megszigor�t�sa �s a kisebbs�gi jogok sz�nvonal�nak cs�kken�se

M�g az Eur�pai Parlamentben minden k�pvisel� az anyanyelv�n besz�lhet, a szlov�k parlamentben csak szlov�kul lehet felsz�lalni. Szlov�ki�ban az 1993-as �n�ll�sul�sa �ta egym�st k�vetik az ellentmond�sos nyelvt�rv�nyek, melyek mind a magyar nyelv haszn�lat�nak korl�toz�s�t c�lozz�k. 2009. j�nius 30-�n a Szlov�k Nemzeti Tan�cs elfogadta a 270/1995 Z.z., sz�m� �llamnyelvt�rv�ny m�dos�t�s�t, amelyik 2009. szeptember elsej�n l�pett hat�lyba. Ez a t�rv�ny mindenek felett s�rti a Szlov�ki�ban �l� magyarok emberi jogait, amelyiknek a c�lja nem m�s, mint az ottani magyars�g tov�bbi asszimil�ci�ja. Annak ellen�re, hogy a Szlov�k K�zt�rsas�g korm�nya 2006-ban ny�ltan deklar�lta, hogy a kisebbs�gi k�rd�sben a magyar k�z�ss�ggel szemben megtartja a „status quo” �llapotot, nem t�rt�nt meg. Ford�tva. A korm�nyp�rtok lettek a diszkrimin�ci� legjelent�sebb gerjeszt�i. L�p�seikkel (nyelvt�rv�ny, szlov�k helys�gnevek a tank�nyvekben, tervek a magyar nyelv sz�k�t�s�re az oktat�sban, a szlov�k nyelv kereszt�lvitele az oktat�sban, amelyik nem veszi tekint�lybe a magyar di�kok ig�ny�t, a Malina Hedvig-�gy kivizsg�l�s�nak politikai befoly�sol�sa) cs�kkentett�k a kisebbs�gi jogok sz�nvonal�t. A kaotikus �s nem egy�rtelm� t�rv�nyek a magyarokat jogi bizonytalans�gba sodort�k, �s ezeknek az egyetlen hat�sa a megf�leml�t�s volt. 

5) A magyar oktat�s s�lyos anyagi helyzete

A magyar iskol�k rossz anyagi helyzete az iskol�k bez�r�s�t vonja maga ut�n, mely felgyors�tja a magyar k�z�ss�g er�szakos beolvaszt�s�t. Ez a korm�ny dot�ci�s hat�rozataib�l is ered, amelyik megk�l�nb�ztette azokat a falvakat, ahol a magyar k�z�ss�g a lakoss�g t�bbs�g�t alkotja. 

6) A reform�tus egyh�z javainak visszatart�sa

Az egyh�zi javak elkobz�sa, amely a Szlov�k Nemzeti Tan�cs 104/1945, 34/1945 �s a 47/1947 sz�m� t�rv�nyerej� rendeletek alapj�n volt v�grehajtva, t�rv�nytelen volt, mivel a benesi rendeletek alapj�n az elkobz�s elvben az egyh�zakra nem vonatkozott. M�gis megt�rt�nt! A 98%-ban magyarokat t�m�r�t� Szlov�kiai Reform�tus Egyh�z – n�h�ny kiv�telt�l eltekintve – mindm�ig hi�ba v�rja elkobzott par�ki�inak, iskol�inak, temet�inek, s�t templomainak visszaad�s�t vagy �rt�k�k megt�r�t�s�t. 
Az el�bbiekb�l vil�gosan kit�nik, hogy Szlov�kia rendszeresen h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�st gyakorol a magyar k�z�ss�ggel szemben. 

Szlov�ki�ban, az eur�pai uni�s tags�g�nak 5. �ve ut�n is, a demokr�cia megcs�fol�sa folytat�dik. El kell �t�ln�nk az alapvet� emberi jogok semmibe v�tel�t. Nem szabad elfogadni, hogy egy tag�llam l�bbal tiporja nem csak a saj�t, de az eg�sz Eur�pai Uni� t�rv�nyeit �s alapelveit, amelyeken nyugszik. Nem szabad elfogadni, hogy egy let�nt gyal�zatos korszak t�rv�nyei tov�bb �ljenek Eur�pa sz�v�ben. A szlov�kiai magyars�g helyzete s�lyos, �s l�that�lag csak a nemzetk�zi k�z�ss�gek seg�ts�g�vel lehet jav�tani rajta. 

Minden �r�sos egyezm�nyen t�l, az Eur�pai Uni� csak akkor fog igaz�n megval�sulni, ha minden �llampolg�ra, saj�t �nazonoss�g�ban elismerve, szabadon, egyenjog� szem�lyk�nt j�rulhat hozz� a k�z�s j�v� �p�t�s�hez.