Megeshet, hogy komolyabb radioakt�v kibocs�t�s t�rt�nik a fukusimai atomer�m� egyes reaktor�nak s�r�l�se miatt, de ennek nem lehet eur�pai hat�sa - k�z�lte Asz�di Attila, a BME Nukle�ris Technikai Int�zet�nek igazgat�ja, hozz�t�ve, olyan nagys�g� �s hat�s� nukle�ris baleset, mint amilyen 1986-ban Csernobilban t�rt�nt, itt teljess�ggel kiz�rt. A Jap�nban p�nteken bek�vetkezett rendk�v�li erej� f�ldreng�s fontos infrastrukt�r�k lerombol�sa mellett h�rom jap�n atomer�m�vi telephelyet �rintett komolyabban. Mint Asz�di Attila azt mondta, a hivatalos k�zlem�nyek nem tartalmaznak annyi konkr�t inform�ci�t, hogy abb�l �rteni lehessen, pontosan mi is t�rt�nt.

A fukusimai atomer�m� k�t reaktor�n�l is h�t�si probl�m�k l�ptek fel, a helyzet az egyes reaktor�n�l a legkritikusabb, itt t�rt�nt szombaton a robban�s.

A robban�s romba d�nt�tte a Toki�t�l 240 kilom�tere �szakra tal�lhat� er�m� egyes reaktor�p�let�nek betonburkolat�t. A deton�ci�t az okozta, hogy a f�ldreng�s miatt megs�r�lt a reaktor h�t�rendszere, s a h�t�v�z szintj�nek a cs�kken�sekor hidrog�n szabadult fel, amely a k�t tart�lyfal k�z� jutva oxig�nnel vegy�lt, �s berobbant.

Asz�di Attila elmondta: a jelent�sek szerint a telephely k�rny�k�n a k�rnyezetben a norm�lszintn�l magasabb j�d- �s c�ziumaktivit�st �szleltek. Ez arra utal, hogy a reaktorban �zemanyagr�d vagy -rudak megs�r�lhettek. Egyes h�rekben kism�rt�k� �zemanyag-olvad�sr�l is besz�lnek, de ez a szennyez�s akkor is fell�phet, ha az �zemanyag burkolata megs�r�lt. Ha a reaktor h�t�s�t nem tudj�k hossz� t�von biztos�tani, �s a reaktorz�na nagym�rt�k� olvad�sa k�vetkezik be, akkor ez sz�mottev� hidrog�nfejl�d�shez vezethet, �s az sem z�rhat� ki, hogy a reaktor bor�t�sa megs�r�l - mutatott r�. Hozz�tette, ez komolyabb kibocs�t�st eredm�nyezhet, de ennek eur�pai kihat�sa nem lehet.

A n�h�ny, interneten el�rhet� video- �s f�nyk�pfelv�tel, valamint a jap�n korm�ny hivatalos k�zlem�nye alapj�n az v�lelmezhet�, hogy a robban�s nem a hermetikus v�d��p�leti falon, �s nem a k�ls� betonfalon bel�l, hanem a reaktorcsarnokban k�vetkezhetett be. A robban�sn�l teh�t a reaktorcsarnok fala "dob�dhatott le". Mivel ebb�l a csarnokb�l kezelik a ki�gett kazett�k pihentet� medenc�j�t, a robban�s a pihentet� medenc�ben t�rolt �zemanyag s�r�l�s�t is okozhatta. A radioakt�v kibocs�t�st ez is magyar�zhatja - fejtette ki Asz�di Attila.

Hozz�tette, elk�pzelhet� olyan esem�nysor, amelynek sor�n jelent�s k�rnyezeti kibocs�t�s is lehet a fukusimai atomer�m� egyes vagy kettes reaktor�b�l. Olyan nagys�g� �s hat�s� nukle�ris baleset azonban, mint amilyen 1986-ban Csernobilban t�rt�nt, itt teljess�ggel kiz�rt, emelte ki. Az �rintett jap�n atomer�m�vek forral�vizes reaktorok (BWR), melyekben nincs grafit, �gy nagy kiterjed�s� t�z nem lehets�ges. Asz�di Attila �gy fogalmazott, "fontos, hogy t�l vagyunk az atomer�m�vi �zemzavarok els� kritikus 24 �r�j�n", a reaktorokb�l elt�vol�tand� marad�kh� jelent�sen cs�kkent a reaktorok le�ll�t�sa �ta. �gy ha van �ram a telephelyen �s be tudnak juttatni h�t�vizet, a h�elvitel megoldhat�.