Anders Fogh Rasmussen p�nteken stockholmi sajt��rtekezlet�n azt mondta, a NATO �ll�spontja az, hogy "mi ott a l�biai emberek v�delm�t kell szolg�ljuk, �s nem a felfegyverz�s�ket". Ami a NATO-t illeti, "a fegyverembarg� �rv�nyes�t�s�re �sszpontos�tunk" - mondta.

"A NATO teljes eg�sz�ben v�gre fogja hajtani az ENSZ BT hat�rozat�nak erre vonatkoz� r�sz�t" - hangs�lyozta, eml�keztetve r�, hogy a Biztons�gi Tan�cs 1973-as sz�m� hat�rozat�nak c�lja "a civil lakoss�g meg�v�sa egy olyan helyzett�l, amely humanit�rius katasztr�f�v� fajulhat".

Kedd �ta P�rizs, Washington �s London is �rt�sre adta, hogy nem z�rj�k ki a l�biai felkel�k felfegyverz�s�nek lehet�s�g�t. Az elk�pzel�st ugyanakkor elutas�totta a l�biai m�veletek v�grehajt�s�ra l�trej�tt nemzetk�zi koal�ci� t�bb tagja, k�zt�k Norv�gia, D�nia �s Belgium is.

G�rard Longuet francia v�delmi miniszter cs�t�rt�k�n �gy nyilatkozott, hogy a l�biai felkel�k fegyverekkel val� ell�t�sa "nincs napirenden", mivel az "nem �sszeegyeztethet�" a vil�gszervezet 1973-as sz�m� hat�rozat�val.

Stockholmi sajt�t�j�koztat�ja el�tt nem sokkal Anders Fogh Rasmussen br�sszeli k�zlem�nyben jelentette be, hogy a NATO cs�t�rt�k reggel hivatalosan is �tvette az Egyes�lt �llamokt�l a l�biai hadm�veletek ir�ny�t�s�t. A NATO m�r a m�lt h�ten mag�ra v�llalta a fegyverembarg� ellen�rz�s�t, �s vas�rnapt�l r�szt vett a l�gt�rz�rlat �rv�nyes�t�s�ben is.

Rasmussen cs�t�rt�k�n egynapos l�togat�sra �rkezett Sv�dorsz�gba, amely a h�ten jelentette be sz�nd�k�t, hogy nyolc harci rep�l�g�ppel csatlakozik a L�bia feletti rep�l�stilalmi �vezet megteremt�s�hez. A sv�d parlament v�rhat�an p�nteken d�nt az �gyben.

A NATO-f�titk�r a sajt� el�tt dics�rte a sv�d k�telezetts�gv�llal�st, r�mutatva, hogy Stockholm m�r most is "�rt�kes partnere a NATO-nak (...) mindenekel�tt Afganiszt�nban".

Mindazon�ltal 1963 �ta ez az els� alkalom, hogy Sv�dorsz�g, amely nem tagja a NATO-nak, de a koszov�i b�kefenntart�sban is szerepet v�llalt, harci rep�l�g�peket k�ld egy k�lf�ldi hadm�veletben val� r�szv�telre.

(MTI)