Mi t�bb, n�h�ny nappal ezel�tt sza�d-ar�biai csapatok hatoltak be a mini�llamba az ellen�ll�si mozgalom elfojt�sa c�lj�b�l. Rij�d teh�t agresszi�t k�vetett el, melyre term�szetesen Washington is �ld�s�t adta.

A sza�di uralkod� csal�d joggal ideges: amennyiben ugyanis a s�ita t�bbs�g� Bahreinben gy�z a forradalom, akkor a sivatagi kir�lys�g korrupt rendszere is megremeghet. Az apr� �b�l-menti �llamban a t�ntet�k pontosan ugyanazt k�vetelik, mint m�sutt az arab vil�gban: szabads�got, f�ggetlens�get �s a korrupt uralkod� r�tegek t�voz�s�t. A demonstr�ci�k b�k�sen zajlottak mindaddig, am�g a hatalom durv�n k�zbe nem avatkozott. A bahreini korm�nyhadsereg, valamint a hozz�vet�leg 1000 f�s sza�di katonas�g tankokkal �s helikopterekkel t�madt a t�ntet�kre. A bahreini tiltakoz� mozgalom elleni er�szakos fell�p�s nyom�n eddig 12 ember vesztette �let�t, a sebes�ltek sz�ma pedig megk�zel�ti az ezret.

Nincsen jelent�s k�l�nbs�g a l�biai dikt�tor, Moamer el-Kaddhafi, valamint az iszl�m szunnita ir�nyzat�t k�vet� bahreini uralkod�, Hamad bin Isza �l Kalifa sejk k�z�tt. Mindketten t�zzel-vassal ragaszkodnak a hatalmukhoz, �s a nem riadnak vissza b�k�sen tiltakoz� t�ntet�k lem�sz�rl�s�t�l sem. Ennek ellen�re sem a bahreini forradalom lever�s�ben szerepet j�tsz� sza�di kir�lynak, sem a bahreini uralkod�nak nem kell Washington, illetve �ltal�ban a Nyugat rosszall�s�t�l tartania. Bahrein, valamint a sivatagi kir�lys�g Washington legh�s�gesebb csatl�sai k�z� tartoznak. Bahrein lak�inak 70%-a s�ita, m�g a 230 �ve hatalmon lev� uralkod� csal�d szunnita. Rijad att�l tart, a bahreini forradalom gy�zelme eset�n a Sza�d-Ar�bia olajban gazdag t�rs�geiben �l� s�ita lakoss�g fell�zadhat rendszer ellen. 
P�nteken t�bb ezer bahreini vett r�szt az egyik t�ntet�, Ahmed Farhan temet�s�n, aki a szerdai katonai beavatkoz�s sor�n vesztette �let�t.

A gy�szszertart�s alatt katonai helikopter k�r�z�tt a leveg�ben, �s tankok is megjelentek a helysz�nen. „Hatalmas a vesztes�g… B�rmit is mond r�lunk a hatalom, mi er�szakmentes ellen�ll�st folytatunk. �s soha nem is fogunk alkalmazni er�szakot” – jelentette ki Yousif Hasszan Ali, aki k�t �ven �t egy�tt raboskodott a meggyilkolt t�ntet�vel. „Elhallgattathatj�k ezt a gener�ci�t, de m�sok fognak majd a hely�nkre l�pni, akik bossz�t akarnak �llni a mi kiontott v�r�nk�rt” – tette hozz� Hasszan Ali.

Issa Qassim sejk, Bahrein egyik legtekint�lyesebb s�ita vall�si vezet�je a p�nteki im�n kijelentette: az orsz�gba �rkezett idegen katonas�g jobban tenn�, ha a g�zai palesztinokat seg�ten�. 
„A hat�s�gi er�szak nagyon s�lyos szakad�st id�zett el� a korm�ny �s a n�p k�z�tt” – k�z�lte Qassim sejk. Mint mondta, a hatalom „meg akarja t�rni a tiltakoz�k akarat�t, az�rt, hogy hagyjanak fel az alapvet� reformok k�vetel�s�vel”. „C�ljukat azonban sohasem �rik el…, k�ldhetnek r�nk tankokat, harci rep�l�ket, �sszez�zhatnak minket, de nem tudnak t�rdre k�nyszer�teni” – tette hozz� a vall�si vezet�.

A p�nteki ima befejez�d�se ut�n t�bb ezer muzulm�n h�v� gy�lekezett a f�v�ros, Manama egyik mecsetje el�tt. A t�ntet�k az orsz�g ter�let�re �rkezett idegen csapatok azonnali t�voz�s�t k�vetelt�k, �s megfogadt�k, hogy a v�gs�kig k�zdenek „a korrupt �s elnyom� rezsim” ellen. Katonas�got nem lehetett l�tni a k�rny�ken. Mindek�zben a fegyveres er�k led�zerolt�k a f�v�ros Pearl ter�t, amely a tiltakoz� mozgalom k�zpontj�v� v�lt. K�t nappal ezel�tt a sza�di �s bahreini katonas�g – tankok �s harci helikopterek t�mogat�s�val – m�r elt�vol�totta a demonstr�l�kat �s s�traikat a t�rr�l.

Forr�s ITT �s ITT.

Z�bori L�szl�

(Kuruc.info)