December elej�n, berlini l�togat�sakor a lengyel korm�nyf� arr�l biztos�totta vend�gl�t�j�t, hogy Vars�nak elt�k�lt sz�nd�ka bel�pni az eur��vezetbe - mihelyst teljes�ti a csatlakoz�si felt�teleket. Ez er�teljes korl�toz�s, hiszen Lengyelorsz�g ma sem az infl�ci�ra, sem a k�lts�gvet�si hi�nyra vonatkoz� EU-szab�lyoknak nem tesz eleget. Donald Tusk fogadkoz�sa a gyakorlatban annyit jelentett: az eur� tal�n majd eljut Lengyelorsz�gba, de addig m�g sok �v fog eltelni.

Hasonl� hozz��ll�s tapasztalhat� a t�bbi tagjel�lt r�sz�r�l is - mutatott r� a n�met hetilap. A valutauni� kapcs�n �vatos elhat�rol�d�s jellemzi nyilatkozataikat, holott - ellent�tben a k�zhiedelemmel - nem lehet�s�gr�l, hanem k�teless�gr�l van sz�. Az EU-csatlakoz�s alkalm�val minden �llam v�llalta, hogy bevezeti az eur�t, amint eleget tesz a minim�lis gazdas�gi k�vetelm�nyeknek. Csak D�nia �s Nagy-Britannia k�t�tte ki, hogy meg�rizheti nemzeti valut�j�t. A t�bbieknek - bolg�roknak, cseheknek, �szteknek, lengyeleknek, letteknek, litv�noknak, magyaroknak, rom�noknak, sv�deknek - �t kell t�rni�k az eur�ra.

A helyzet azonban �gy fest, hogy �sztorsz�g janu�r elsejei bel�p�se ut�n hossz� �vekig nem ker�l majd ter�t�kre az eur��vezet b�v�t�se. A kis balti orsz�g �llamad�ss�ga a legalacsonyabb a 27 EU-tag�llam k�z�l. A t�bbi nyolc tagjel�lt eset�ben viszont elmondhat�: sem p�nz, sem kedv nincs a bel�p�shez, egy r�sz�k pedig t�vol van att�l, hogy tart�s gazdas�gi n�veked�st produk�ljon.

Lettorsz�g �s Litv�nia p�ld�ul sz�vesen k�vetn� balti szomsz�dja p�ld�j�t. Korm�nyuk szerint az eur� bevezet�se t�bb k�lf�ldi befektet�t vonzana hozz�juk, egy�ttal szorosabban kapcsoln� Eur�p�hoz az egykori szovjet k�zt�rsas�gokat. �m a gazdas�gi vil�gv�ls�g nyom�n mindk�t orsz�g hatalmas k�lts�gvet�si hi�nnyal �s magas kamatokkal k�zd. Lettorsz�g pedig az IMF �s az EU milli�rdos hitelei n�lk�l m�r 2008 v�g�n cs�dbe jutott volna.

�ltal�ban is jellemz�, hogy azok az orsz�gok akarj�k az eur�t bevezetni, amelyek a legt�volabb vannak t�le. Eur�pa egyik szeg�nyh�za, Rom�nia - �rta a Welt am Sonntag - p�ld�ul csup�n egyetlen felt�telnek tesz eleget: �llamad�ss�ga a hazai �sszterm�k (GDP) alig 30 sz�zal�k�ra r�g, ez a fele az EU Stabilit�si �s N�veked�si Paktum�ban el��rt 60 sz�zal�kos korl�tnak. �m az infl�ci� magas - novemberben 6,1 sz�zal�kos volt tavaly novemberhez k�pest -, a gazdas�g tov�bb zsugorodik, �s a tervezett k�lts�gvet�si hi�ny �pp�gy meghaladja az el��rt szintet, mint a kamatok m�rt�ke.

Bulg�ria nem csak a korrupci� meg a b�n�z�s ellen v�v harcot: �prilisban mag�t z�rta ki az eur�t bevezetni sz�nd�koz� �llamok k�r�b�l. Bojko Boriszov minisztereln�k k�nytelen volt beismerni, hogy az el�z� korm�ny 2009-ben j� n�h�ny �llami kiad�st a k�lts�gvet�sen k�v�l "rejtett el". Az �llamh�ztart�s t�nyleges hi�nya 4 sz�zal�k volt, Br�sszelnek viszont Sz�fia csup�n 1 sz�zal�kot jelentett.

Vars�ban nem sum�koltak a n�met lap helyzetelemz�se szerint, viszont a b�v�l� gazdas�g m�g�tt m�lyrehat� probl�m�k rejt�znek. Az EU-szab�lyokba foglalt felt�telek - kor�bbi, k�zismertebb nev�k�n a n�gy "maastrichti"krit�rium - k�z�l Lengyelorsz�g csup�n egynek tesz eleget: a stabil kamatszintnek. Az �llamad�ss�g viszont n�vekszik, az �llamh�ztart�s hi�nya id�n csaknem 8 sz�zal�kos. A Fitch hitelmin�s�t� int�zet november v�g�n kiadott �rt�kel�se kifog�solta a p�nz�gyek cs�kken� �tl�that�s�g�t, a szerkezeti reformok hi�ny�t �s a korm�ny takar�koss�gi l�p�seit, emiatt kil�t�sba helyezte az orsz�g hitelk�pess�gi oszt�lyzat�nak ront�s�t.

K�z�p-Eur�p�ban is akadnak ellenfelei a k�z�s fizet�eszk�znek. "Magyarorsz�g a maga csaknem 80 sz�zal�kos �llamad�ss�g�val sok �vre kiesik az eur��vezet jel�ltjei k�z�l. A viszonylag j�m�d�nak mondhat� csehek viszont mind az alacsony infl�ci�val, mind az alacsony �llamad�ss�ggal megfelelnek a k�vetelm�nyeknek; csup�n az �llamh�ztart�si hi�nyt kellene lejjebb szor�taniuk. �m a csehek nem akarnak fizetni az elad�sodott eur��vezeti �llamok helyett, �s az eur�pai valutarendszert sem tartj�k kell�en szil�rdnak" - �rta a Welt am Sonntag.

Egy �sszel v�gzett f�lm�r�s szerint a csehek 70 sz�zal�ka ellenzi az eur� bevezet�s�t, �s - Vars�val ellent�tben - a politikai elit ny�ltan osztja ezt a v�lem�nyt. V�clav Klaus eln�k novemberben k�z�lte a Pr�g�ba l�togat� Christian Wulff n�met �llamf�vel, hogy sem a korm�ny, sem a parlament, sem a jegybank nem t�mogatja Csehorsz�g bel�p�s�t az eur��vezetbe.

(MTI)