Elk�pzelhet�-e, hogy Barack Obama az al-Kaida vez�r�nek, Oszama bin Ladennek az embere, esetleg m�s, Amerika hatalm�nak megt�r�s�n f�radoz� hatalom (oroszok vagy k�naiak) alkalmaz�s�ban �ll? Nem, term�szetesen nem k�pzelhet� el, mert ehhez a szerephez szeg�ny Obama nem el�g eszes. Mindamellett az amerikai eln�k ostoba k�zel-keleti h�bor�ival egyre k�zelebb sodorja Amerik�t a teljes �sszeoml�shoz. 

Ki gondolta volna h�sz esztend�vel ezel�tt, hogy a hidegh�bor�ban gy�ztes Amerika a Szovjetuni� nyomdokaiba l�p? Egyre t�bben v�lnek ugyanis hasonl�s�gokat felfedezni az Egyes�lt �llamok mai helyzete, illetve a v�gnapjait �l� kommunista birodalom egykori �llapota k�z�tt. Az USA rohaml�ptekkel k�zel�t a v�gzete fel: a p�nz�gyi �s gazdas�gi v�ls�g egyre m�ly�l, az orsz�g ad�ss�gai imm�r csillag�szati m�reteket �ltenek. Ne legyenek k�ts�geink: a gazdas�gi m�lyrep�l�s legf�bb oka Amerika d�bbenetes �sszegeket felem�szt� „terrorellenes h�bor�j�ban” keresend�. (M�s k�rd�s persze, hogy a „p�nz�gyi oligarchia alaposan kihaszn�lja �s manipul�lja a v�ls�got, a saj�t jav�ra �s a t�megek k�r�ra.) A Szovjetuni� ag�ni�ja az�rt is jut az ember esz�be az USA mai verg�d�s�t l�tv�n, mivel mindk�t birodalom hanyatl�sa akkor gyorsult fel l�tv�nyosan, amikor betett�k a l�bukat Afganiszt�n f�ldj�re. Abba az orsz�gba, amelyet aligha v�letlen�l neveznek a „birodalmak temet�j�nek”.

�rdemes azonban f�lid�zni, hogy megalapozottnak t�n� v�leked�sek szerint 1979-ben a Carter-adminisztr�ci� – a mudzsahedinek er�teljes t�mogat�sa r�v�n – val�s�ggal belek�nyszer�tette a Szovjetuni�t Afganiszt�n megt�mad�s�ba. Err�l nem m�s, mint maga Zbigniev Brzezinski, Carter eln�k nemzetbiztons�gi f�tan�csad�ja vallott egy 1998-as interj�j�ban (itt). Brzezinski szerint a Carter-korm�nyzat sz�m�tott arra, hogy az afganiszt�ni mudzsahedin harcosoknak ny�jtott egyre n�vekv� �sszeg� t�mogat�s kiv�ltja majd Moszkva beavatkoz�s�t, melynek eredm�nyek�ppen a v�r�s birodalom v�gk�pp els�llyed majd az afganiszt�ni mocs�rban. A volt nemzetbiztons�gi f�tan�csad� a k�vetkez�ket mondta:

Sokan felt�telezik, hogy az al-Kaida ugyanabba a csapd�ba csalta bele az amerikaiakat, amelybe ez ut�bbiak a szovjeteket terelt�k bele 1979-ben. Mikhail Gorbacsov t�bb alkalommal is figyelmeztetett: az USA nem lesz k�pes gy�zelmet aratni Afganiszt�nban, ez�rt azt�n az lenne a legjobb, ha az amerikaiak miel�bb kivonn�k a csapataikat A szovjeteknek �ppen t�z esztend� kellett ahhoz, hogy t�vozzanak az orsz�gb�l – �s a jelek szerint pontosan ugyanennyi id� kellett Washingtonnak is, hogy levonja veres�g�nek k�vetkezm�nyeit, �s kitakarodjon Afganiszt�nb�l. Felt�ve persze, ha 2011-ben val�ban megt�rt�nik a csapatkivon�s.

Amikor a szeptember 11-i t�mad�s bek�vetkezett, sz�mos nyugati elemz� �gy v�lekedett, hogy Oszama bin Laden �ppens�ggel egy amerikai ellencsap�st szeretne kiprovok�lni, �s egy�ltal�n nincsen ellen�re, ha a jenkik megsz�llnak t�bb k�zel-keleti �llamot. Az al-Kaida vez�r�nek sz�m�t�sai szerint ugyanis – magyar�zta nem egy komment�tor –, ha Amerika – nyugati sz�vets�geseivel egy�tt – t�bb muzulm�n �llam ellen is t�mad�st ind�t, akkor olyan elh�z�d�, ak�r �vtizedekig tart� k�zdelembe keveredik, mely teljes m�rt�kben kimer�ti er�forr�sait, r�ad�sul az amerikai k�zv�lem�ny aligha t�mogatja majd a hosszadalmas, rengeteg �ldozattal j�r� h�bor�t. Ezzel szemben viszont a mudzsahedin harcosok – akik vall�sukat, haz�jukat v�dik, �s az iszl�m hit is lelkes�ti �ket – k�pesek lesznek ak�r t�bb ember�lt�n kereszt�l is harcolni a betolakod�k ellen.

Nos, �ll�spontom szerint az Egyes�lt �llamok – els�sorban Izrael �szt�nz�s�re – m�r r�g�ta t�rekedett a k�zel-keleti befoly�s�nak kiterjeszt�s�re, �s a zsid� �llam hegem�ni�j�t vesz�lyeztet� iraki rezsim megd�nt�s�re, ugyanakkor az al-Kaida vez�rkara nem csup�n fel volt k�sz�lve az agresszi�k sorozat�ra, de nem is b�nta k�l�n�sk�ppen a fejlem�nyeket. Az al-Kaida strat�g�i most alighanem t�lj�rnak Amerika cionista vezet�inek esz�n: miut�n ugyanis Amerika k�ptelen kikecmeregni az iraki �s afganiszt�ni mocs�rb�l (amire sz�m�tani lehetett, de a cionist�k m�rhetetlen g�gj�kben biztosak voltak a gy�zelm�kben), Oszama bin Laden szervezete megkezdte harcosainak �tcsoportos�t�s�t el�sz�r Pakiszt�nba, majd Jemenbe �s Szom�li�ba. Ha Washington val�ban le akar sz�molni az al-Kaid�val, k�nytelen lesz tov�bbi irdatlan �sszegekkel seg�teni a pakiszt�ni, jemeni �s szom�liai korm�ny „terrorellenes harc�t”, mi t�bb, Washingtonnak fegyvert, s�t, val�sz�n�leg katon�kat is kell majd k�ldenie ezekbe az orsz�gokba az al-Kaida kif�st�l�se c�lj�b�l. Ha pedig hossz� �vek m�lt�n az amerikaiak el is �rn�k c�ljukat, akkor puszt�n annyi t�rt�nne, hogy az al-Kaida m�shol �tn� fel a s�torf�j�t, a jenki hader� pedig mehetne ut�na – viszont az amerikai katonas�g megjelen�se �jabb �s �jabb orsz�gokban tov�bb fokozhatja a muzulm�n t�megek Amerika-ellenes �rzelmeit, �s f�lsz�thatja az ellen�ll�s t�z�t. Mik�zben pedig az Egyes�lt �llamok imm�r Pakiszt�nban, Jemenben �s Szom�li�ban k�v�n lecsapni az al-Kaid�ra, val�j�ban nem siker�lt „pacifik�lni”, vagyis Amerika engedelmes csatl�saiv� faragni sem Afganiszt�nt, sem pedig Irakot. A k�osz, a z�rzavar teh�t tov�bb n�, �s az �ld�kl�s is folytat�dik. A h�bor� kiterjeszt�se Pakiszt�nra, Szom�li�ra �s Jemenre pedig tov�bb gyors�tja az Amerikai Cionista Birodalom hanyatl�s�t.

Perge Ott� - Kuruc.info