Az Arab Államok Ligája, s általában az arab világ rosszallja, hogy a nemzetközi koalíció légi ereje
és haditengerészete az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatára hivatkozva polgári célpontokat is támad Líbiában. A hivatalos líbiai, tehát a kormány által ellenőrzött hírközlő eszközök jelentése szerint a szövetségesek csapásaiban legalább nyolcvan polgári személy meghalt, 150 pedig megsebesült. Ámru Múszá, az Arab Államok Ligájának főtitkára vasárnap délben hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanács csak a repülési tilalom betartatására és a polgári lakosság megvédésére hatalmazta föl a szövetséges haderőket.

Ámru Múszá a líbiai polgári személyeket is ért támadások miatt összehívta az Arab Államok Ligájának válságülését. Egyelőre nem világos, hogy valóban csatlakozik-e a líbiai kormányerőket támadó szövetségesekhez az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Jordánia. Csak az biztos, hogy az Arab-félsziget félszigetének is nevezett Katar részt vesz az El-Kaddzáfi elleni szövetséges hadműveletekben. A muszlim, de nem arab Törökország, pontosabban Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök az elmúlt napokban tanúsított visszafogott megnyilvánulásai után vasárnap már határozottan távozásra szólította föl Muámmár el-Kaddzáfi líbiai elnököt.

A líbiai elnök - aki nemrégen azt mondta, hogy neki nincs semmilyen hivatalos beosztása az észak-afrikai állam vezetésében – általában nem élvezi az arab, s azon túl a muszlim világ rokonszenvét, ám a nyugati szövetségesek mostani támadása sokukat elgondolkoztat. A síita muszlim Irán és libanoni szövetségese, a Hizbulláh vezetői máris kifejezték az egyébként nem alaptalan aggodalmukat, hogy a Líbia elleni támadások a keresztény Nyugat befolyásának a megerősödését eredményezhetik az arab világban. Teheránban a kialakult helyzetben azt hangsúlyozzák, hogy a nyugati hatalmak a líbiai nép szabadságára és biztonságára hivatkozva támadják az arab ország kormányerőit, ám a hadműveletek valójában a saját stratégiai, politikai és gazdasági érdekeiket szolgálják.

Az El-Kaddzáfi-ellenes nyugati-arab-török koalíción belül máris nézetkülönbségek keletkeztek. A legcsahosabbak, a franciák és az angolok, Németország szemére vetik, hogy Berlin a Biztonsági Tanácsban tartózkodott a líbiai kormány elleni föllépés megszavazása idején. Ám az igazi fejfájást az okozza a nyugatiaknak, hogy milyen módon távolítsák el El-Kaddzáfit és társulatát a hatalomból, s ha eltávolítják, kik legyenek az észak-afrikai állam új vezetői. Az angolok és franciák mindenáron azt szeretnék elhitetni a világgal és saját magukkal, hogy a katonai támadásokat az arab országok is támogatják, vagy pontosabban támogatják arab országok is.

A valóság azonban ezzel szemben az, hogy talán éppen a legutóbbi órák eseményeinek hatására Szíria, Szaúd-Arábia és Egyiptom nem vesz részt a Líbia elleni katonai föllépésben. Az egyiptomi Ámru Múszá, az Arab Államok Ligájának főtitkára vasárnap már azzal is megvádolta a nyugati koalíciót, hogy katonai föllépésével valójában támogatja, ösztönzi az arab világon belüli lázadásokat. A nyugatiak további gondja az, hogy az észak-afrikai Líbia belviszályának rendezésére irányuló kezdeményezésnek egyáltalán nincs támogatottsága a fekete kontinensen. Sőt, úgy is mondhatnánk, hogy az afrikai országok inkább Muámmár el-Kaddzáfit támogatják, mint az egykori gyarmatosítókat.

Hering József – Kuruc.info