Eur�pai vezet� hatalmai b�szk�n h�zz�k ki magukat, hogy siker�lt j� megold�st tal�ljanak a gyakorlatilag m�r finansz�rozhatatlan g�r�g ad�ss�gv�ls�gra. L�tsz�lag a piacok is el�gedetten nyugt�zt�k a d�nt�st, javult az eur� �s a forint �rfolyama is, mindenki boldog. De vajon t�nyleg siker�lt rendezni a saj�t GDP-j�k 150%-�t meghalad� g�r�g �llamad�ss�g legal�bb k�z�pt�v� finansz�rozhat�s�g�t, ahogyan azt Angela Merkel �s Nicholas Sarkozy hangoztatja? �ll�spontom szerint egy�ltal�n nem, a gyors t�zolt�s csak a katasztr�fa elod�z�s�ra volt elegend�, a vil�gm�ret� gazdas�gi-p�nz�gyi �sszeoml�s m�r feltart�ztathatatlan. 

A probl�ma gy�kere az eg�sz glob�lis p�nz�gyi rendszerben gy�kerezik, amely a spekul�ci� �ltal�noss� v�l�s�val teljess�ggel elszakadt a re�lgazdas�gt�l, �s felfoghatatlan mennyis�g� virtu�lis p�nz �ramlik benne. Csak az �n. der�vat�v (sz�rmaztatott) �rt�kpap�rok piac�n mintegy 7.000 milli�rd USD-nek megfelel� deviza forog, amelynek ered�j�t m�r nem lehet kibogozni. A 2008-as �n. p�nz�gyi v�ls�g is az ilyen sz�rmaztatott term�kekb�l indult el, ugyanis a bankok, befektet�si t�rsas�gok az amerikai ingatlanpiacon szerzett, val�j�ban fedezet n�lk�li pap�rjaikat egym�s k�z�tt adt�k-vett�k, bed�ntve vele t�bbsz�z �ves, patin�ns bankh�zak tucatjait. Ez a kr�zis f�l �v alatt v�gigs�p�rt a vil�gon, hi�ba hangoztatt�k az eur�pai vagy �zsiai korm�nyok, hogy �ket nem fogja �rinteni, hiszen a liberaliz�lt multiglobaliz�ci�ban a bizonyos lepkesz�rny lebben�se is cunamiszer� visszhangot v�lhat ki a t�bbi kontinensen. A 2008-as esem�nyek csak szer�ny prelude-�t (el�hang) jelentenek abban a pokoli szimf�ni�ban, amelyet a f�ktelen emberi kapzsis�g olajozta p�nz�gyi rendszer �sszeroppan�sa fog okozni. Ez a rendszer m�ra egy olyan hatalmas m�ret� bubor�kk� v�lt, amelybe m�g folyamatosan pump�lj�k a leveg�t, mert l�tsz�lag b�rmennyit elb�r, mik�zben egy elszabadult l�ghaj�ra eml�keztet, ahol a kos�rban mi mindny�jan, a f�ldi lakosok himb�l�znak az ir�ny�t�s visszaszerz�s�nek legkisebb es�lye n�lk�l. Rossz h�rem van. Nem is fogjuk tudni k�zbe venni a dolgokat, am�g a lufi az �srobban�st id�zve sz�t nem pukkan felett�nk, elind�tva egy olyan l�ncreakci�t, amelynek v�gkifejlete a legs�t�tebb ut�pi�kat val�s�thatja meg. Oswald Spengler m�r sz�z �vvel ezel�tt a Nyugat alkony�r�l �rt, de most elj�het az eg�sz ipari civiliz�ci� alkonya is. 

Mi�rt vagyok ennyire pesszimista? Hiszen l�tjuk, bajban ismerszik meg a bar�t: az EU, az IMF �s a nagyobb bankok majdnem 150 milli�rd eur�val seg�tik ki az �llamcs�dben verg�d� G�r�gorsz�got, aki cser�be egy komoly konvergencia (magyarul megszor�t�) csomagot v�llal, amivel stabiliz�lja a tarthatatlan k�lts�gvet�s�t, �s tov�bb tudja fizetni az �llami alkalmazottakat �s int�zm�nyeket. Z�r�jelben tegy�k hozz�, a g�r�g�ket nem is kell annyira sajn�ljunk, mert m�g a magyar orvos, tan�r vagy vasutas megal�z� �hb�re k�zismert, addig a j�l �lni szeret� mediterr�nok olyan elk�peszt� pluszjuttat�sokat zsebelhettek be a b�reken fel�l, ami vil�gszinten is p�ld�tlan. Csak n�h�ny p�lda: volt aki a k�zmos�sra, m�s aktacipel�sre vehetett fel p�tl�kot, de a pontos munkakezd�s�rt vagy a munkaruha visel�s��rt is j�rt. Arra azonban m�r nem l�tszik garancia, hogy 2014 ut�n mi fog t�rt�nni az akkor is irdatlan mennyis�g� lej�r� g�r�g �llamad�ss�ggal. 

A n�met-francia tengely mindenesetre rendk�v�l elt�k�lt, m�g a ny�ron �j javaslatokat ny�jtanak be az eur��vezeti p�nz�gyi stabilit�s n�vel�s�re �s a tagorsz�gok k�z�tti egy�ttm�k�d�s fokoz�s�ra. L�trej�het egy �j, az IMF-hez hasonl� Eur�pai Valutalap, amely a int�zm�nyes�tetten lenne hivatott a bajban lev� orsz�gok t�mogat�s�ra. Ne legyen k�ts�g�nk, bajba jutott orsz�g lesz b�ven a k�zelj�v�ben, mik�zben nem siker�lt �rorsz�g, Portug�lia, Spanyolorsz�g vagy Olaszorsz�g ad�ss�gprobl�m�ira sem megfelel� megold�st tal�lni. Ezekben az orsz�gokban b�rmelyik pillanatban elkezd�dhet ugyan�gy a g�r�g j�tszma, �s a nemzetk�zi spekul�ci� c�lkeresztj�be ker�lhet szinte b�rmelyik orsz�g. Az �llamad�ss�got ugyanis semelyik �llam nem k�pes mag�t�l visszafizetni, csup�n befektet�i hangulat �s nagyr�szt spekul�ci�, hogy melyikr�l hiszik ezt el, �s melyikre mutat r� a v�gzet csontos ujja, hitelmin�s�t�i �rt�kel�sbe csomagolva a felsz�mol�i parancsot. Magyarorsz�g is csak l�tsz�lagosan l�legezhet kicsit szabadabban, mert hi�ba a hazug korm�nyzati propaganda, a gazdas�gi szuverenit�sunkat nem siker�lt visszaszerezni, az EU �s az IMF csak meglaz�totta a nyakunkon a fojt�hurkot, de b�rmikor megh�zhatj�k. Ez�rt kellenek a struktur�lis reformok, a Sz�ll K�lm�n tervnek nevezett megszor�t� csomag, mert folyamatosan p�nzt kell kipump�lni a m�r am�gy is v�gzetesen meggy�ng�lt magyar t�rsadalomb�l, hogy a nemzetk�zi t�ke megkaphassa �lland� juss�t, mindny�junk egy font h�s�t. 

A probl�ma l�nyege a kamatos kamat rendszere, amit a zsid� p�nzv�lt�k tal�ltak ki az �korban, majd a k�z�pkorban a Rotschildok, Fuggerek �s m�s v�rsz�v�k olyan t�k�letesre fejlesztettek, hogy birodalmak sorsa az � kez�kben volt, mert a p�nz�kt�l f�ggtek �s szabadon d�nthettek h�bor� vagy b�ke k�rd�s�ben. Volt akinek sz�rt�k m�r akkor is a szem�t, Arag�niai Ferdin�nd �s Kaszt�liai Izabella a XV. sz�zad v�g�n nem csup�n a m�rokt�l szabad�totta fel Hisp�ni�t, de a vel�k szoros szimbi�zisban �l� zsid� keresked�knek is tudom�sukra hozt�k, hogy k�v�l t�gasabb. Persze ett�l �s sz�mtalan a hitelez�si anom�li�kra felh�v� figyelmeztet�s ellen�re a rendszer m�k�d�tt tov�bb, �s ott tartunk most, a XXI. sz�zad elej�n, hogy a vil�g nagy r�sze el van ad�sodva. Az ad�ss�got �s az �rte fizetend� kamatot pedig a gazdas�g b�v�l�s�b�l kellene kigazd�lkodniuk. Ez�rt v�lt var�zssz�v� a GDP (brutt� hazai term�k), amelynek �vr�l-�vre n�vekednie kellene, hogy siker�lj�n kifizetni a folytonosan emelked� terheket, de ez m�r a gazdas�g ciklikuss�g�b�l k�vetkez�en is lehetetlen feladat. M�gis a neoliber�lis gazdas�gpolitika jelszava az �lland� n�veked�s, ami j�zan paraszti �sszel is megval�s�thatatlan. Ehhez minden �vben t�bbet kell termelni �s fogyasztani, tekintet n�lk�l a fenn�ll� term�szetes korl�tokra. Ez�rt hi�ba d�b�rg�tt a cs�csra a fogyaszt�i hajsza, amibe siker�lt a nyugati vil�g mellett egyre nagyobb �zsiai t�megeket bevonni, a rendszerben automatikusan k�dolva van a fenntarthatatlans�g. Mik�zben az emberi kapcsolatok teljesen elsek�lyesednek, a mammon moh� istene egyre t�bbet �s t�bbet k�vetel. Az eg�sz vil�g, az �llamok �s a lakoss�g is az ad�ss�grabszolgas�g j�rm�ban h�zza az ig�t. A haszon�lvez� pedig a spekul�ns, aki arc n�lk�l h�z�dik meg a luxuslimuzinok s�t�t�tett goly��ll� �vege, �s hatalmas felh�karcol�k hossz�, fekete asztalai m�g�tt, ahov� �vente egyszer-k�tszer �sszegy�lnek d�nteni �let �s hal�l f�l�tt. 

Tusn�df�rd�n m�r Orb�n is arr�l besz�lt, hogy korszakv�lt�s hat�r�n �llunk, amelyben a r�gi rendszer �ssze fog d�lni, ugyanis a nyugati vil�gban az �llamad�ss�g olyan m�rt�k�v� v�lik, hogy a tartoz�sokat m�r nem lehet visszafizetni. Eddig rendben, ezt mondja a Jobbik �vek �ta. De erre mondta eddig k�vetkezetesen "vez�nyl� t�bornok �r" a parlamentben, s�t �nellentmond�s�t fokozva a tusv�nyosi t�borban is, hogy Magyarorsz�gnak vissza kell fizetnie az ad�ss�g�t. Amit persze m�r sokszorosan visszafizetett �s m�gis folyamatosan n�! Mert egyszer�en nem lehet visszafizetni, s�t soha nem is pr�b�lja senki visszafizetni, mert a lej�r� k�tv�nyeket mindig �jak kibocs�t�s�val v�ltj�k ki, g�rgetve maguk el�tt a gig�szi ad�ss�ghegyet. Egyetlen sz�madatot mondok: 2011-ben haz�nk 2850 milli�rd forintot kell kifizessen csup�n az ad�ss�g kamataira! T�bbet, mint amit eg�szs�g�gyre �s oktat�sra tudunk ford�tani �sszesen, a h�sz�ves verkli m�gis forog tov�bb: az ad�ss�got vissza kell fizetni akkor is, ha beled�gl�nk! Mik�zben m�r Orb�n is kimondja a nyilv�noss�g el�tt, hogy nem lehet visszafizetni, �s m�gis sorra les�prik a jobbikos javaslatokat, amelyek az orsz�got t�nkretev� hitelez�si felt�telek, kond�ci�k �jrat�rgyal�s�ra vonatkoznak. Vona G�bor pontosan fogalmazott, amikor arr�l besz�lt a h�ten, hogy t�rt�nelmi lehet�s�get szalasztott el a Fidesz korm�nyra ker�l�se ut�n az �llamad�ss�g �jrat�rgyal�s�ra. 1990-ben el lehetett engedni Lengyelorsz�g �s Bulg�ria tartoz�s�nak fel�t, �t �vvel ezel�tt a nem EU tag Szerbia kapott jelent�s k�nny�t�st, �s most a g�r�g �llamk�tv�nyek jelent�s r�sz�r�l mondanak le ingyen �s mosolyogva a nagy bankh�zak. Jean-Claude Trichet, az Eur�pai K�zponti Bank (EKB) eln�ke ki is mondta, hogy a G�r�gorsz�g sz�m�ra kidolgozott program egyszeri �s kiv�teles, nem vonatkozik m�s orsz�gokra �s j�v�beni probl�m�kra. Mi pedig b�tran kimondhatjuk: hagyj�k m�r abba a h�ly�t�s�nket, a megal�z�sunkat �s kizs�km�nyol�sunkat! Ahelyett, hogy minket is felk�rjenek a g�r�g (�s a majd sorban k�vetkez� t�bbi) ment�csomagban val� r�szv�telre, adj�k meg nek�nk is a t�bbieknek j�v�hagyott engedm�nyeket! Eur�pa senki �ltal meg nem becs�lt v�d�b�sty�i m�r t�bbsz�r voltunk, most hagy legy�nk v�gre egyenl� felek, �s nem harmadoszt�ly� tag�llam.

A rendszer, a sziszt�ma fenntarthatatlan, m�gis lap�toljuk a szenet a s�llyed� Titanic kaz�nj�ba. A p�nz�gyi rendszer ereszt�kei recsegnek-ropognak, sorban mondj�k ki a kor�bban neoliber�lis prof�t�knak sz�m�t� k�zgazd�sz guruk, mint Soros, Stiglitz vagy Nouriel Roubini, hogy nem siker�lt kil�balni a gazdas�gi kr�zisb�l, az igazi v�ls�g csak most k�vetkezik. A magyar korm�ny m�gis re�lpolitikak�nt �rtelmezett k�nyszerb�l teljes�ti a hitelez�i elv�r�sokat, rend�letlen�l fizetve a sz�ml�kat, m�g akkor is, ha �jabb csal�dok t�zezrei s�llyednek le a m�lyszeg�nys�g visszautat lehetetlenn� tev� szintj�re. Meg kellene �ll�tani ezt az �r�lts�get: mik�zben a h�st v�gjuk le magunkr�l a p�nzuralom feneketlen bend�j� sz�rnyetege ellen�ll�s n�lk�l nyeli el a k�rnyez� vil�got, �s senki nem h�zza meg a v�szf�ket! A glob�lis kapitalizmus m�r megbukott, de nincs aki kell� hat�rozotts�ggal kimondja ezt, a rendszer pedig saj�t s�ly�n�l �s tehetetlens�g�n�l fogva g�r�g tov�bb maga al� temetve n�peket, nemzeteket. A k�zeled� p�nz�gyi �s gazdas�gi �sszeoml�s olyan lesz mint a domin�, sz�p sorban bed�l a most stabilnak hitt rendszer �sszes eleme, ahogy az el�z� elem r�zuhan. Vegy�k m�r �szre, egy pokolg�pen �l�nk, csak az emberek t�bbs�ge bedugja a f�l�t, hogy ne hallja a robban�szerkezet egyre hangosabb ketyeg�s�t! 

Lenhardt Bal�zs 
barikad.hu 

(A szerz� k�zgazd�sz, a Jobbik orsz�ggy�l�si k�pvisel�je)