A korm�nyf� hangs�lyozta: az alkotm�nyoz�ssal kapcsolatos nemzeti konzult�ci� eredm�nyeib�l kider�lt, hogy "a magyarok felel�ss�get �reznek a j�v� ir�nt, bele akarnak sz�lni annak alak�t�s�ba, er�sek �s elsz�ntak a tekintetben, hogy saj�t kez�kbe vegy�k a sorsukat, mindezen fel�l pedig egys�gesek abban, hogy milyen Magyarorsz�gon akarnak �lni, milyen j�v�t akarnak �p�teni, �s azt milyen k�z�s �rt�kek alapj�n k�pzelik el".

Orb�n Viktor szerint a ugyanaz a c�l lebeg az emberek t�bbs�ge el�tt: "azt akarjuk, hogy Magyarorsz�gra v�gre az a hely legyen, ahol a magyar emberek az els�k, ahol mindenki biztons�gban �rezheti mag�t, ahol mindenkinek lehet�s�ge van boldogulni �s sikeress� v�lni".

Hozz�tette: nincs m�s h�tra, mint az Orsz�ggy�l�sben v�ghez vinni, amit az emberek akarnak, "belefoglalni az alkotm�nyba, ami nincs m�g benne, de az emberek els�pr� egyet�rt�ssel javasolt�k, hogy bele kell foglalni; �s mindazt, ami benne van a tervezetben, de az emberek nagy t�bbs�ge nem akarja az alkotm�nyban l�tni, ki kell venni bel�le".

A minisztereln�k szerint a nemzeti konzult�ci� sikere azt jelenti, hogy az �j alkotm�nyban a magyarok akarata �s v�lem�nye �rv�nyre jut: "�rv�nyre jut a v�laszt�sokon kialakult korm�nyzati �s parlamenti felhatalmaz�s �ltal, �s �rv�nyre jut - m�gpedig konkr�t r�szletekbe men�en - a nemzeti konzult�ci� �ltal".

A v�laszad�k 91 sz�zal�ka �rt egyet abban, hogy a meg�jul� Magyarorsz�gon az alapvet� k�teless�geink ugyanolyan fontosak, mint az alapvet� jogaink, teh�t azokat is deklar�lni kell az alapt�rv�nyben - ismertette Orb�n Viktor. Hozz�tette, emellett szint�n t�bb mint 90 sz�zal�kos egyet�rt�s van arr�l, hogy a legf�bb k�z�s �rt�keink sz�m�ra, mint a csal�d, a rend, az otthon, a munka �s az eg�szs�g, kiemelt alkotm�nyos v�delmet kell biztos�tani.

Ugyanekkora t�bbs�g �rt egyet abban, hogy a j�v� nemzed�kek ir�nt valamilyen form�ban alkotm�nyos k�telezetts�get kell v�llalni, vagyis alkotm�nyos garanci�kat kell v�llalni a j�v� nemzed�kek v�delme �rdek�ben - hangoztatta Orb�n Viktor, aki szerint ilyen garancia az elad�sodotts�g m�rt�k�nek alkotm�nyos szab�lyoz�sa is.

A minisztereln�k kiemelte: b�r � szem�ly szerint egyet�rt vele, de a v�laszad�k t�bbs�ge nem t�mogatja a gyermekek ut�n j�r� extra szavazat bevezet�s�t. Az emberek "ann�l ink�bb" egyet�rtenek abban, hogy a gyermeknevel�s k�zc�l� �s k�zhaszn� cselekedet, aminek a k�lts�geit "nem szabad ad�val s�jtani".

A magyar emberek ugyanakkor "minden eddigin�l hat�rozottabban meg�zent�k, hogy a magyar term�f�ld �s v�z nem elad�, sem most, sem k�s�bb" - mondta a korm�nyf�. Kiemelte: j�form�n nincs olyan, aki ne �rtene egyet azzal, hogy sz�ks�g van a nemzeti vagyon, azon bel�l a term�f�ld �s a v�zk�szlet alkotm�nyos v�delm�re.

A magyarok rendet akarnak az �let minden ter�let�n, az emberek kinyilv�n�tott�k, hogy a t�rv�nynek a t�rv�nytisztel�ket kell v�deni, �s a b�n�z�kkel szemben sokkal szigor�bban kell fell�pni. A v�laszad�k 94 sz�zal�ka akarja azt, hogy a b�r�s�gok szabjanak ki indokolt esetben t�nyleges �letfogytig tart� szabads�gveszt�st - tette hozz�.

Orb�n Viktor hangs�lyozta: a v�laszokb�l az is kider�l, hogy az emberek azt szeretn�k, ha nem lehetne a "k�zp�nzekkel tr�kk�zni �s offshore c�geken kereszt�l elt�ntetni, ahogy az az el�z� korszakban gyakorlatt� v�lt." Emellett a v�laszad�k d�nt� t�bbs�ge ragaszkodik a "nemzet hat�ron k�v�li r�szeihez �s a vel�k val� �sszetartoz�st bele kell foglalni az alkotm�nyba".

A korm�nyf� szerint el�rulj�k szavaz�ikat azok az ellenz�ki p�rtok, amelyek tudatosan �s el�re elhat�rozottan kivonj�k magukat az alkotm�nyoz�sb�l. "Sajn�latos, de vannak, akiknek t�z h�nap sem volt el�g, hogy elfogadj�k a magyar v�laszt�k akarat�t, tov�bbra is makacsul ellenszeg�lnek a v�ltoz�snak, a meg�jul�snak" - mondta Orb�n Viktor.

Hozz�tette: mivel ellenz�ki p�rtok nem hajland�k megjelen�teni azokat az �rt�keket, amelyek k�pviselet�re felhatalmaz�st kaptak, a korm�nyp�rtoknak k�l�nleges felel�ss�g�k van abban, hogy minden magyar ember �rdek�t szem el�tt tarts�k, azok�t is, akik v�lasztott k�pvisel�ik r�v�n nem tudj�k �rv�nyes�teni �ket.

Orb�n Viktor ugyanakkor megk�sz�nte Szili Katalin f�ggetlen k�pvisel�nek, volt szocialista h�zeln�knek azt a "komoly �s odaad� munk�t", amelyet a politikus a nemzeti konzult�ci� sor�n v�gzett, �s �gy "ki�llt v�laszt�i �s az orsz�g mellett".

A korm�nyf� lesz�gezte: a 2010-es v�laszt�sokkal �j korszak kezd�d�tt, mert le kellett z�rni az el�z�t, amikor az embereket a korm�nyok figyelmen k�v�l hagyt�k. A r�gi rendszerben a hatalom dikt�tumokkal ir�ny�totta az orsz�got. Orb�n Viktor �gy fogalmazott: "az �tmeneti alkotm�ny is �gy sz�letett meg 1989-ben, hogy abba az embereknek nem volt belesz�l�suk �s megv�lasztott parlament sem �llt m�g�tte".

Az �j korm�ny ezzel szemben megk�rdezte az embereket, akik elmondt�k: v�ltoz�st akarnak �s gy�keresen meg akarj�k �j�tani Magyarorsz�got - tette hozz�. A kabinet "mindig ki fog �llni a nemzeti konzult�ci� mellett a tr�kk�z� milli�rdosokkal �s a hatalommal vissza�l�kkel szemben" - hangs�lyozta Orb�n Viktor.

L�z�r: a k�rd��vekre v�laszol�k egy�rtelm� ir�nyt szabtak

A Fidesz frakci�vezet�je, L�z�r J�nos szerint az alkotm�nyr�l sz�tk�ld�tt k�rd��vekre v�laszol�k egy�rtelm� ir�nyt szabtak, vil�gos �rt�keket fogalmaztak meg, amelyek szerepeltet�se k�teless�g�k, ez�rt a sz�ks�ges m�dos�t� ind�tv�nyokat beny�jtj�k. L�z�r J�nos a minisztereln�k felsz�lal�s�ra reag�lva azt mondta: a csal�di szavazati jog ma k�nnyen lehet, hogy kimarad az alkotm�nyb�l, de ennek kapcs�n a k�vetkez� �t-t�z �v legfontosabb t�rsadalmi vit�ja el�tt �llnak.

A korm�nyp�rti politikus hozz�tette: azoknak is kell, hogy joguk legyen Magyarorsz�gon, akik ebben az orsz�gban tisztess�gesen ad�t fizetnek �s eltartanak mindenkit, aki egy�bk�nt nem tud munk�t v�gezni.

Az akt�v kor� keres�k �rdek�ben �t kell gondolni, hogyan tudj�k az � �rdekeiket v�deni, hogy a v�laszt�si kamp�nyok ne sil�nyuljanak a 13.havi nyugd�j k�rd�s�ve, hanem sz�ljanak azokr�l �s azoknak is, akik ezt az orsz�got eltartj�k - hangs�lyozta.

Az �letfogytiglani szabads�gveszt�s kapcs�n vil�gosnak nevezte az �ll�sfoglal�st, s felid�zte, hogy a v�lem�nyt megfogalmaz�k k�z�l t�bb mint 825 ezren mondt�k azt, hogy a t�nyleges �letfogytiglani int�zm�ny�t be kell emelni az alkotm�nyba. Mi nem csak ezt fogjuk megtenni - folytatta - hanem szeretn�nk, ha az �nv�delemhez val� jog �s a tulajdon megv�d�s�nek joga is beker�lne az alapt�rv�nybe. Ez a b�ntet�politik�nak a h�rom csap�ssal egy�tt egy �j ir�nyt ad, amely els� helyen a jogk�vet�ket tartja tiszteletben �s azok �rdekeit v�di, s lesz�mol azzal a fogalommal, amely n�h�ny �ve meg�lhet�si b�n�z�sk�nt ker�lt be a k�zgondolkod�sba. L�z�r J�nos lesz�gezte: meg�lhet�si b�n�z�s nem l�tezhet ebben az orsz�gban.

Wittner M�ria fideszes k�pvisel� el�z� heti megjegyz�s�re reag�lva azt mondta: az alkotm�ny a legnagyobb �rt�kek k�z�tt tartja nyilv�n a v�lem�nynyilv�n�t�s szabads�g�t, amit nem k�v�nnak semmilyen form�ban sem korl�tozni. A v�lem�nynyilv�n�t�s szabads�g�ba a mi meggy�z�d�s�nk szerint Wittner M�ria v�lem�nye is beletartozik - hangs�lyozta a korm�nyp�rti politikus annak kapcs�n reag�lva, hogy Mesterh�zy Attila szocialista frakci�vezet� azt tudakolta a korm�nyf�t�l, hogy egyet�rt-e a fideszes k�pvisel� Horn Gyul�t �s Toller L�szl�t �rint� szavaival.

A Jobbik tov�bbi k�rd�seket is feltett volna

A Jobbik tov�bbi k�rd�seket is feltett volna a nemzeti konzult�ci� sor�n - mondta a p�rt frakci�vezet�-helyettese a minisztereln�k napirend el�tti felsz�lal�s�ra v�laszolva h�tf�n a parlamentben.

Balcz� Zolt�n felsz�lal�sa sor�n k�sz�nt�tte azokat, akik figyelemmel k�s�rik a munk�jukat, k�zt�k "a t�l�nk jobbra �s balra �l� h�lgyeket �s urakat, akik rendk�v�li, �nk�nyes szabads�guk alatt is bel�togattak a parlamentbe" - fogalmazott, arra utalva, hogy a Jobbik frakci�ja az alkotm�nyoz�s vit�j�t�l t�volmarad� LMP �s az MSZP k�pvisel�i k�z�tt �l. A politikus azt mondta, a Nemzeti Konzult�ci�nak az is c�lja lett volna, hogy a d�nt�shoz�kat is inform�lj�k annak eredm�ny�r�l, hogy annak alapj�n adhass�k be m�dos�t� javaslataikat.

Balcz� Zolt�n ezut�n felsorolt n�h�ny olyan k�rd�st, amelyeket v�lem�ny�k szerint szint�n fel kellett volna tenni. K�z�lte, vannak, akik szerint az alkotm�nyoz�sn�l �get�bb k�rd�sekkel kellett volna foglalkozni, p�ld�ul munkahelyteremt�ssel, a kisv�llalkoz�kkal, vagy a devizahitelesekkel. V�lem�nye szerint az alapt�rv�nyt a ciklus v�g�ig kellett volna megalkotni. A k�pvisel� kit�rt arra, hogy egyesek szerint az uni�s jog felette �ll az alkotm�nynak, ez�rt feltette azt a k�rd�st is, hogy egyet�rtenek-e az �llampolg�rok azzal, hogy Magyarorsz�gon csak olyan jogszab�ly �rv�nyes�lj�n, amelyik nincs ellent�tben az alapt�rv�nnyel.

Azt viszont j�nak nevezte, hogy a hat�ron t�li magyarok szavazati jog�ra nem k�rdeztek r�, mert a Jobbik v�lem�nye szerint a "magyar k�zgondolkod�s m�g mindig nem jutott el od�ig, hogy biztons�ggal erre igent mondott volna". Arra volt k�v�ncsi, elegend�-e, ha azt mondj�k ki, hogy a nemzeti term�f�ld �s az iv�v�z a nemzeti �r�ks�g r�sz�t k�pezi, vagy a v�laszt�k egyet�rtenek-e a minisztereln�kkel, aki tavaly arr�l besz�lt, hogy "a k�lf�ldiek itt soha term�f�ldet nem fognak v�s�rolni, ak�rhogy is d�ntsenek Br�sszelben."

A politikus azt is megk�rdezte volna, hogy a v�laszt�k szerint sz�ks�ges-e, hogy az alapt�rv�nyt n�pszavaz�s er�s�tse meg. Elmondta, hogy az �ltala eml�tett k�rd�seket m�dos�t� ind�tv�nyokk�nt be fogj�k ny�jtani. Az �prilis 18-i v�gszavaz�s �s az alapt�rv�ny tervezett, �prilis 25-i �llamf�i al��r�sa kapcs�n furcsa egybees�snek nevezte, hogy ut�bbi d�tum a Fidesz v�laszt�si gy�zelm�nek az �vfordul�ja. Balcz� Zolt�n a napirend el�tti felsz�lal�st k�vet� sajt�t�j�koztat�j�n �gy fogalmazott: "�zenet�rt�ke van" annak, hogy t�bb k�rd�s�re sem kapott v�laszt a minisztereln�ki viszontv�laszban. �gy p�ld�ul a n�pszavaz�s kezdem�nyez�s�nek szigor�t�s�val, az uni�s jog �s a magyar alkotm�ny viszony�val, illetve a magyar term�f�ld k�lf�ldieknek val� elad�s�val kapcsolatos k�rd�seire.

(MTI nyom�n Kuruc.info)