A napok r�videbbek lettek, a f�ld tengelye elmozdult, az Antarktiszon gleccserek szakadtak le: a jap�n f�ldreng�s nem csak az orsz�got tolta k�zelebb Amerik�hoz, de az eg�sz f�ldbolyg�t megrengette. A Spiegel tanulm�nya.

Arra sz�m�tottak a jap�nok is, hogy f�ldreng�s lesz, de ilyen m�rt�k�vel nem sz�molt senki. Az orsz�g partjai el�tt fut egy t�r�svonal, ahol az �ce�ni lemez az �zsiai kontinens al� cs�szik be, k�r�lbel�l hetenk�nt k�t millim�ter sebess�ggel. A v�rt katasztr�fa bek�vetkezett m�rcius 11-�n helyi id� szerint 14:46 perc 23 m�sodperckor: a tengerfen�k k�zete nem b�rta tov�bb a kontinens nyom�s�t �s elt�rt. A m�r�sek kezdete �ta ez volt a negyedik legnagyobb f�ldreng�s �s hat�sa az eg�sz bolyg�ra kiterjedt. 

A reng�s 129 kilom�ternyire indult a jap�n Szendai v�ros�t�l, ott keletkezett t�r�s 32 kilom�teres m�lys�gben: a tengerfen�k olyan gyorsan t�rt sz�t, mint egy gleccser. H�rom �s f�l percen kereszt�l haladt a t�r�s a k�zetben. V�gezet�l a hasad�k 400 kilom�ter hosszan h�z�dott eg�szen a tengerszintt�l 60 kilom�teres m�lys�gig. A fent fekv� lemez 27 m�terrel el�r�bb cs�szott - teh�t keletre - �s h�t m�tert felfel�. Ez egyike volt a leger�sebb lemezmozg�soknak, amelyeket valaha is r�gz�tettek. A reng�s az Egyes�lt �llamok geol�giai szolg�lat�nak adatai szerint 9-es er�ss�g� volt. Az �tk�z�s olyan mennyis�g� energi�t szabad�tott fel, mint amennyit egy t�bb sz�z m�ter �tm�r�j� meteorit becsap�d�sa jelentett volna. M�g a 376 kilom�ternyire fekv� Toki�ban is omlottak �ssze �p�letek �s remegtek a h�zak. Az Antarktiszon is megfigyelhet� volt a hat�s, a gleccserek gyorsabban szakadtak le, �rta a New Scientist magazin has�bjain Jake Walter glaciol�gus. A m�r�seket azoknak a GPS k�sz�l�keknek a seg�ts�g�vel tudt�k elv�gezni, amelyeket a gleccserekre telep�tettek. A kontinenslemezek mozg�sa szokatlanul heves cunamikat v�ltott ki. 

Az �ri�shull�mok a jap�nok sz�m�ra tov�bbi puszt�t�st jelentettek, de az �ce�n t�bbi t�rs�ge megmenek�lt. A hull�mok t�bb sz�z kilom�teres sebess�ggel rohantak Honshu partjai fel� �s n�h�ny perccel keletkez�s�ket k�vet�en el�rt�k a sz�razf�ldet. A tengerfen�k egyenetlens�gei felfel� nyomt�k a hull�mokat, m�g azok a 15 m�teres magass�got is el�rt�k. 

A cunamik jellegzetess�ge, hogy m�g a hull�mok a tenger felsz�n�n haladnak, addig a cunamik eg�szen a tengerfen�kr�l indulnak, az eg�sz tenger mozg�sban van, �s ennek megfelel�en nagyon sok vizet juttat a sz�razf�ldre. Jap�n meredek partjai m�g ink�bb felkorb�csolt�k a vizet, kilom�teres t�vols�gban jutott be a tengerv�z a sz�razf�ldre. 

Az �ce�ni t�rs�gben fekv� orsz�gok szerencs�je az volt, hogy a cunami a jap�n partok melletti relat�v sek�ly vizekben keletkezett, ez�rt t�l kev�s v�z mozdult meg ahhoz, hogy m�shol is puszt�tson. Amikor a hull�mok a m�lyebb vizekre �rtek, akkor elvesztett�k magass�gukat. A szigetek a form�juk miatt �szt�k meg a vesz�lyt, a vulk�ni eredet� sz�razf�ldek �gy �llnak a tengerben, mint a ceruz�k �s nincs olyan talapzatuk, amin a hull�mok meger�s�dhetn�nek. A cunamikat a ny�lt tengeren ugyanis alig lehet �szrevenni, a haj�sok gyakran gyan�tlanul haladnak �t rajtuk. A Hawaii szigetek ezzel szemben hegyvonulatk�nt magasodik az �tban, ahol n�h�ny m�ter magas cunamik okoztak csek�ly m�rt�k� k�rt. 

Jap�nban 1200 GPS-�llom�s tal�lhat�, amelyek m�holdon kereszt�l mutatj�k az orsz�g helyzet�t. Ezeket az�rt helyezt�k ki, mert a f�ldmozg�sok el�jelei lehetnek egy vulk�nkit�r�snek. Most ezek a szenzorok azt is jelzik, hogy milyen hat�sa volt a f�ldreng�snek: Jap�n egycsap�sra n�gy �s f�l m�terrel k�zelebb ker�lt az Egyes�lt �llamokhoz, de az orsz�g nem egyforma m�rt�kben cs�szott. D�lnyugaton csak kilenc millim�tert haladt kelet fel�, de a tengerfen�ken a n�gy �s f�l m�tern�l nagyobb m�rt�k� is lehet az elcs�sz�s, csak ott nincs GPS, ami m�rje. 

A sz�razf�ldi eszk�z�k m�sf�le mozg�st is �szleltek. �szakkeleten Jap�n 75 centim�tert s�llyedt, amelynek v�gzetes k�vetkezm�nyei lehetnek, mert a cunamik �gy m�g m�lyebben juthatnak be a sz�razf�ld belsej�be. 

A hat�s nem csak az embereket �rintette: a f�ldgoly� m�g mindig remeg, mi�ta a f�ldreng�s megr�zta - �gy leng, mint egy harang: az eg�sz bolyg� hat �s f�l perces id�k�z�kkel leng ki, der�tett�k ki a bonni egyetemen. Az eg�sz f�ld�n a talaj hull�mzik, de csak n�h�ny tizedmillim�ternyit. Mivel az eg�sz bolyg� remeg, ezek �ri�si energi�t keltenek. Ha az embereknek jobb lenne a f�le, akkor hallan�k az eg�sz F�ldet morogni, de ezek a zajok tizenegy okt�vval lejjebb vannak ann�l, amit az emberi f�l �szlelni k�pes. A F�ld tengelye 17 centim�terrel mozdult el a NASA szerint. A reng�s szinte megcsavarta a bolyg�t �s ezzel megr�vid�lt a nappalok hossza. B�r ennek a m�rt�ke igen csek�ly, de a sz�m�t�sok szerint volt olyan id�szak, amikor egy nap 23 �r�ig tartott. 

A kutat�kat megr�zt�k a t�rt�ntek, �gy v�lt�k, hogy ilyesmi sohasem t�rt�nhet. 9-es er�ss�g� f�ldreng�s Jap�n partjai el�tt szerint�k sohasem k�vetkezhetett volna be: 

- Ehhez hasonl� nyomokat sem a tengerfen�ken, sem a sz�razf�ld�n nem tal�ltak. Az elm�lt �vsz�zadokban nem volt olyan reng�s, ami ilyen er�s lett volna, a cunamik ellen pedig m�teres magass�g� falakat �p�tettek, amelyek Jap�n �szak-keleti r�sz�t veszik k�rbe. 

- A tektonikus lemezek �tk�z�s�nek m�dja is egy mega-reng�s ellen sz�lt: Az �ce�ni lemez szokatlanul meredeken cs�szik az �zsiai kontinens al�. Ez az�rt van �gy, mert a k�zet nagyon r�gi, hideg �s neh�z, ez�rt az elm�let szerint kev�sb� er�sen s�rl�dnak egym�son, �s nem is renghet olyan s�r�n. Az �let r�c�folt erre, a cunami a falak felett pedig egyszer�en �tcsapott. 

Most a kutat�knak be kellett ismerni�k, hogy az elm�leteik t�vesek voltak �s azt is, hogy nem vett�k figyelembe a vesz�lyre figyelmeztet� jeleket. A lemezek kora miatti felt�teles biztons�got a 2004 kar�csonykor Szum�tr�n t�rt�nt cunami �s f�ldreng�s m�r meg kellett volna, hogy c�folja, ismerte el Emile Okal, az Evangston egyetem geofizikusa. R�ad�sul Jap�n �szak-keleti r�sze egyre ink�bb meghajlott, �s a keletkez� nyom�s levezet�s�re csak egy igen er�s f�ldreng�s lehetett k�pes. Okal szerint a t�rt�ntek figyelmeztet�sk�nt kell, hogy szolg�ljanak m�s r�gi�knak is: Tonga �s a Karib t�rs�g �szak-keleti r�sze hasonl�kkal kell, hogy szemben�zzen. 

Min�l pontosabban vizsg�lj�k a kutat�k az altalajt, ann�l t�bb katasztr�fa nyom�ra lesznek figyelmesek. Jap�n �szak-keleti r�sz�n volt m�r n�h�ny cunami, err�l �rulkodnak a t�rt�nelmi feljegyz�sek �s a geol�giai t�rk�pek is, de �pp a legs�lyosabbr�l feledkezett el mindenki. 

2001-ben Koji Minoura, a szendaji egyetem geol�gusa felfedezte, hogy a most �rintett r�gi�t 869-ben egy mega-cunami �rasztotta el. Mivel az esem�ny olyan r�gen t�rt�nt, �rta Minoura, "egy nagy cunami val�sz�n�s�ge egy�rtelm�en magas". A progn�zis d�bbenetesen pontos volt, de a tanulm�ny csak most, a t�rt�ntek ut�n lett h�res. 

 Spiegel | mediatica.ro