A kormányfő hangsúlyozta: az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultáció eredményeiből kiderült, hogy "a magyarok felelősséget éreznek a jövő iránt, bele akarnak szólni annak alakításába, erősek és elszántak a tekintetben, hogy saját kezükbe vegyék a sorsukat, mindezen felül pedig egységesek abban, hogy milyen Magyarországon akarnak élni, milyen jövőt akarnak építeni, és azt milyen közös értékek alapján képzelik el".

Orbán Viktor szerint a ugyanaz a cél lebeg az emberek többsége előtt: "azt akarjuk, hogy Magyarországra végre az a hely legyen, ahol a magyar emberek az elsők, ahol mindenki biztonságban érezheti magát, ahol mindenkinek lehetősége van boldogulni és sikeressé válni".

Hozzátette: nincs más hátra, mint az Országgyűlésben véghez vinni, amit az emberek akarnak, "belefoglalni az alkotmányba, ami nincs még benne, de az emberek elsöprő egyetértéssel javasolták, hogy bele kell foglalni; és mindazt, ami benne van a tervezetben, de az emberek nagy többsége nem akarja az alkotmányban látni, ki kell venni belőle".

A miniszterelnök szerint a nemzeti konzultáció sikere azt jelenti, hogy az új alkotmányban a magyarok akarata és véleménye érvényre jut: "érvényre jut a választásokon kialakult kormányzati és parlamenti felhatalmazás által, és érvényre jut - mégpedig konkrét részletekbe menően - a nemzeti konzultáció által".

A válaszadók 91 százaléka ért egyet abban, hogy a megújuló Magyarországon az alapvető kötelességeink ugyanolyan fontosak, mint az alapvető jogaink, tehát azokat is deklarálni kell az alaptörvényben - ismertette Orbán Viktor. Hozzátette, emellett szintén több mint 90 százalékos egyetértés van arról, hogy a legfőbb közös értékeink számára, mint a család, a rend, az otthon, a munka és az egészség, kiemelt alkotmányos védelmet kell biztosítani.

Ugyanekkora többség ért egyet abban, hogy a jövő nemzedékek iránt valamilyen formában alkotmányos kötelezettséget kell vállalni, vagyis alkotmányos garanciákat kell vállalni a jövő nemzedékek védelme érdekében - hangoztatta Orbán Viktor, aki szerint ilyen garancia az eladósodottság mértékének alkotmányos szabályozása is.

A miniszterelnök kiemelte: bár ő személy szerint egyetért vele, de a válaszadók többsége nem támogatja a gyermekek után járó extra szavazat bevezetését. Az emberek "annál inkább" egyetértenek abban, hogy a gyermeknevelés közcélú és közhasznú cselekedet, aminek a költségeit "nem szabad adóval sújtani".

A magyar emberek ugyanakkor "minden eddiginél határozottabban megüzenték, hogy a magyar termőföld és víz nem eladó, sem most, sem később" - mondta a kormányfő. Kiemelte: jóformán nincs olyan, aki ne értene egyet azzal, hogy szükség van a nemzeti vagyon, azon belül a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére.

A magyarok rendet akarnak az élet minden területén, az emberek kinyilvánították, hogy a törvénynek a törvénytisztelőket kell védeni, és a bűnözőkkel szemben sokkal szigorúbban kell fellépni. A válaszadók 94 százaléka akarja azt, hogy a bíróságok szabjanak ki indokolt esetben tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést - tette hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a válaszokból az is kiderül, hogy az emberek azt szeretnék, ha nem lehetne a "közpénzekkel trükközni és offshore cégeken keresztül eltüntetni, ahogy az az előző korszakban gyakorlattá vált." Emellett a válaszadók döntő többsége ragaszkodik a "nemzet határon kívüli részeihez és a velük való összetartozást bele kell foglalni az alkotmányba".

A kormányfő szerint elárulják szavazóikat azok az ellenzéki pártok, amelyek tudatosan és előre elhatározottan kivonják magukat az alkotmányozásból. "Sajnálatos, de vannak, akiknek tíz hónap sem volt elég, hogy elfogadják a magyar választók akaratát, továbbra is makacsul ellenszegülnek a változásnak, a megújulásnak" - mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: mivel ellenzéki pártok nem hajlandók megjeleníteni azokat az értékeket, amelyek képviseletére felhatalmazást kaptak, a kormánypártoknak különleges felelősségük van abban, hogy minden magyar ember érdekét szem előtt tartsák, azokét is, akik választott képviselőik révén nem tudják érvényesíteni őket.

Orbán Viktor ugyanakkor megköszönte Szili Katalin független képviselőnek, volt szocialista házelnöknek azt a "komoly és odaadó munkát", amelyet a politikus a nemzeti konzultáció során végzett, és így "kiállt választói és az ország mellett".

A kormányfő leszögezte: a 2010-es választásokkal új korszak kezdődött, mert le kellett zárni az előzőt, amikor az embereket a kormányok figyelmen kívül hagyták. A régi rendszerben a hatalom diktátumokkal irányította az országot. Orbán Viktor úgy fogalmazott: "az átmeneti alkotmány is úgy született meg 1989-ben, hogy abba az embereknek nem volt beleszólásuk és megválasztott parlament sem állt mögötte".

Az új kormány ezzel szemben megkérdezte az embereket, akik elmondták: változást akarnak és gyökeresen meg akarják újítani Magyarországot - tette hozzá. A kabinet "mindig ki fog állni a nemzeti konzultáció mellett a trükköző milliárdosokkal és a hatalommal visszaélőkkel szemben" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Lázár: a kérdőívekre válaszolók egyértelmű irányt szabtak

A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János szerint az alkotmányról szétküldött kérdőívekre válaszolók egyértelmű irányt szabtak, világos értékeket fogalmaztak meg, amelyek szerepeltetése kötelességük, ezért a szükséges módosító indítványokat benyújtják. Lázár János a miniszterelnök felszólalására reagálva azt mondta: a családi szavazati jog ma könnyen lehet, hogy kimarad az alkotmányból, de ennek kapcsán a következő öt-tíz év legfontosabb társadalmi vitája előtt állnak.

A kormánypárti politikus hozzátette: azoknak is kell, hogy joguk legyen Magyarországon, akik ebben az országban tisztességesen adót fizetnek és eltartanak mindenkit, aki egyébként nem tud munkát végezni.

Az aktív korú keresők érdekében át kell gondolni, hogyan tudják az ő érdekeiket védeni, hogy a választási kampányok ne silányuljanak a 13.havi nyugdíj kérdéséve, hanem szóljanak azokról és azoknak is, akik ezt az országot eltartják - hangsúlyozta.

Az életfogytiglani szabadságvesztés kapcsán világosnak nevezte az állásfoglalást, s felidézte, hogy a véleményt megfogalmazók közül több mint 825 ezren mondták azt, hogy a tényleges életfogytiglani intézményét be kell emelni az alkotmányba. Mi nem csak ezt fogjuk megtenni - folytatta - hanem szeretnénk, ha az önvédelemhez való jog és a tulajdon megvédésének joga is bekerülne az alaptörvénybe. Ez a büntetőpolitikának a három csapással együtt egy új irányt ad, amely első helyen a jogkövetőket tartja tiszteletben és azok érdekeit védi, s leszámol azzal a fogalommal, amely néhány éve megélhetési bűnözésként került be a közgondolkodásba. Lázár János leszögezte: megélhetési bűnözés nem létezhet ebben az országban.

Wittner Mária fideszes képviselő előző heti megjegyzésére reagálva azt mondta: az alkotmány a legnagyobb értékek között tartja nyilván a véleménynyilvánítás szabadságát, amit nem kívánnak semmilyen formában sem korlátozni. A véleménynyilvánítás szabadságába a mi meggyőződésünk szerint Wittner Mária véleménye is beletartozik - hangsúlyozta a kormánypárti politikus annak kapcsán reagálva, hogy Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető azt tudakolta a kormányfőtől, hogy egyetért-e a fideszes képviselő Horn Gyulát és Toller Lászlót érintő szavaival.

A Jobbik további kérdéseket is feltett volna

A Jobbik további kérdéseket is feltett volna a nemzeti konzultáció során - mondta a párt frakcióvezető-helyettese a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva hétfőn a parlamentben.

Balczó Zoltán felszólalása során köszöntötte azokat, akik figyelemmel kísérik a munkájukat, köztük "a tőlünk jobbra és balra ülő hölgyeket és urakat, akik rendkívüli, önkényes szabadságuk alatt is belátogattak a parlamentbe" - fogalmazott, arra utalva, hogy a Jobbik frakciója az alkotmányozás vitájától távolmaradó LMP és az MSZP képviselői között ül. A politikus azt mondta, a Nemzeti Konzultációnak az is célja lett volna, hogy a döntéshozókat is informálják annak eredményéről, hogy annak alapján adhassák be módosító javaslataikat.

Balczó Zoltán ezután felsorolt néhány olyan kérdést, amelyeket véleményük szerint szintén fel kellett volna tenni. Közölte, vannak, akik szerint az alkotmányozásnál égetőbb kérdésekkel kellett volna foglalkozni, például munkahelyteremtéssel, a kisvállalkozókkal, vagy a devizahitelesekkel. Véleménye szerint az alaptörvényt a ciklus végéig kellett volna megalkotni. A képviselő kitért arra, hogy egyesek szerint az uniós jog felette áll az alkotmánynak, ezért feltette azt a kérdést is, hogy egyetértenek-e az állampolgárok azzal, hogy Magyarországon csak olyan jogszabály érvényesüljön, amelyik nincs ellentétben az alaptörvénnyel.

Azt viszont jónak nevezte, hogy a határon túli magyarok szavazati jogára nem kérdeztek rá, mert a Jobbik véleménye szerint a "magyar közgondolkodás még mindig nem jutott el odáig, hogy biztonsággal erre igent mondott volna". Arra volt kíváncsi, elegendő-e, ha azt mondják ki, hogy a nemzeti termőföld és az ivóvíz a nemzeti örökség részét képezi, vagy a választók egyetértenek-e a miniszterelnökkel, aki tavaly arról beszélt, hogy "a külföldiek itt soha termőföldet nem fognak vásárolni, akárhogy is döntsenek Brüsszelben."

A politikus azt is megkérdezte volna, hogy a választók szerint szükséges-e, hogy az alaptörvényt népszavazás erősítse meg. Elmondta, hogy az általa említett kérdéseket módosító indítványokként be fogják nyújtani. Az április 18-i végszavazás és az alaptörvény tervezett, április 25-i államfői aláírása kapcsán furcsa egybeesésnek nevezte, hogy utóbbi dátum a Fidesz választási győzelmének az évfordulója. Balczó Zoltán a napirend előtti felszólalást követő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "üzenetértéke van" annak, hogy több kérdésére sem kapott választ a miniszterelnöki viszontválaszban. Így például a népszavazás kezdeményezésének szigorításával, az uniós jog és a magyar alkotmány viszonyával, illetve a magyar termőföld külföldieknek való eladásával kapcsolatos kérdéseire.

(MTI nyomán Kuruc.info)