Monarchia-ellenes erők szerveződnek Szaúd-Arábiában (2011.03.12.)
2011.03.12. 21:42
1332 szaúdi értelmiségi, tudós és professzor írt alá egy a szaúdi királynak küldött nyílt levelet, amiben a dinasztia uralmában történő változtatásokra szólították fel az uralkodót. Az országban közismert honlapokon is közzétett levélben a gazdaság kifosztásával vádolták a szaúdi elitet, valamint elítélték azt a tüntetők elleni szigorú fellépés és a cenzúra miatt. Felszólították az uralkodót, hogy bizonyos reformok keresztülvitelével alakítsa az országot alkotmányos monarchiává.
Március 4-én több ezer síita tartott kormányellenes megmozdulást. A tömegmegmozdulások fasizmusellenes jelszavakkal kapcsolódtak össze, ami a nyugati befolyás fokozatos növekedésére utal. A szaúdi király uralkodása óta az ország síita lakosai, akik a 25milliós népközösség mintegy 15%-át teszik ki, nem rendelkeznek teljes körű polgárjoggal. A kisebbség tagjainak nem engedélyezett az állami iskolák látogatása, jelenlétük nem engedélyezett az állami szervekben és a katonaságban, valamint vezetőik nem részesülnek az olajból nyert haszonból sem.
Az ország az al-Sudayri és az al-Shammar törzsek irányítása alatt áll. Az al-Sudayri a legbefolyásosabb törzs az ország területén, és kizárólagos irányítással rendelkezik a katonaság, a nemzetbiztonság, a vallás, a politika és a kultúra terén. Az al-Shammar törzs a második a hatalomban, és elsősorban a gazdaság és a nevelés terén aktív. A síiták nem rendelkeznek semmiféle hatalommal, és lakosságuk nagy része az ország olajban gazdag keleti részére összpontosul. A síiták kiközösítettsége és jogfosztottsága a társadalmi feszültségek egyik fő forrása Szaúd-Arábiában. Közösségük főleg a pálmafák ültetése, művelése és az aratás terén aktív, nem engedik be őket az állami iskolákba, nem alkalmazzák őket a kormányzati központokban és megfosztottak a modern élet legtöbb eszközétől. A szaúdi hatalom megakadályozza a külföldre utazásukat is, mivel a síita kisebbség tagjai nem kaphatnak útlevelet. Az iráni iszlám forradalom idején a síiták próbálkoztak politikai mozgalmak szervezésével, de rendszerint kudarcot vallottak, és azóta elnyomásban részesülnek. 1981-ben több ezer síita fiatalt tartóztattak le Quatif, Al-Ahsa, és Dhahran területén, és a szaúdi biztonsági szervek valamennyiüket megkínozták, csírájában elfojtva ezzel a szerveződő politikai ellenzéket. A gazdasági javak egyenlőtlen elosztása és a szaúdi elit nyugati államoktól való nagyfokú függése feszült viszonyt teremtett a politikai elit és az értelmiségi réteg közt.
Egy szaúdi tanár számításai szerint az uralkodó dinasztia az elmúlt ötven évben mintegy 2000 milliárd dollárnyi bevételt sikkasztott el az ország olajjövedelméből. A professzor felhívta a figyelmet az uralkodó elit korrupciójára és reményei szerint az országban forradalmi hullám kezdődik majd, ami megdönti a szaúdi király fél évszázadnyi uralmát. A professzort és más hozzá hasonlókat már letartóztatták a hatóságok, tartózkodási helyük jelenleg ismeretlen. Az értelmiségi réteg tagjai közötti letartóztatások eddig ritkák voltak, de most egyre inkább előtérbe kerülnek hasonló esetek, tovább gyengítvén ezzel az uralkodó elit legitimitását. Az arab világban zajló változásokkal párhuzamosan a síiták és szunniták új politikai mozgalmakat hoztak létre, hogy alkalom adtán kihasználják a hatalom meggyengült helyzetét. A következő napokban a feszültség várhatóan továbbterjed más szaúdi városokba is.
A változások veszélyt jelentenek mind a szaúdi uralkodó dinasztia, mind pedig a szaúdi társadalom törzsi alapú szerveződésére. Az értelmiségi réteg már nagyrészt külföldi befolyás alatt áll, hiszen a frissen szerveződő politikai mozgalmak az uralkodó törzs monopolhelyzetének megszűntetését és egy az ENSZ által felügyelt „törvényes” demokratikus választás kiírását akarják. Az ellenállási vezetők véleménye szerint az ország többé nem kormányozható olyan módon, mint az elmúlt 80 évben, hanem a társadalom szervezésében minden társadalmi rétegnek képviseltetnie kell magát.
Az értelmiségi réteg viszonylag modern körülmények között él, így van az országban egy generáció, ami már az interneten nevelkedett, és így az „új világban” fellelhető elképzelések megvalósítására törekszik. Az általuk kívánatosnak tartott rendszer a demokratikus rendszerek és a brit típusú alkotmányos monarchia egyvelege, ami annyit jelent, hogy a királyi család trónfosztását követelik, és a hatalmat a már nyugati gondolkodású réteg kezébe akarják adni. A frissen szerveződött szaúdi ellenzék elsődleges céljai az alkotmány összeállítása, a hatalmi felépítmények hatásköreinek újra meghatározása, a szenátus intézménye és egy olajgazdaság elosztásával kapcsolatos választott szabályozó bizottság és egy nemzeti tanács létrehozása, valamint a nők politikai és társadalmi egyenjogúságának „kiharcolása”. Szintén teljes polgárjogot adnának a síita kisebbség valamennyi tagjának.
Végvári Ákos - Jövőnk.info
|