A Szíria és Irán körül kialakult politikai nyugtalanság miatt Oroszország fokozott tempóban vezényli katonai erőit délre,  a Kaukázus, a Kaszpi-, a Fekete- és a Földközi-tenger környékére.

A Nyezaviszimaja Gazeta forrásai szerint a Kreml információkkal rendelkezik arra nézve, hogy hamarosan, az „X napon” egy az Irán nukleáris létesítményei ellen intézett csapással kezdetét veszi a perzsa állam elleni amerikai-izraeli agresszió.

Ebben az esetben nem lehet kizárni, hogy Teherán válaszlépéseket tesz, melyek akár egy széleskörű háború kirobbanásához is vezethetnek.

Ezt a témát felvetik a mai, brüsszeli EU-Oroszország csúcson is, melyen részt vesz Dmitrij Medvegyev elnök.

Mindenesetre a készülődés jegyében már „optimalizálták” az Örményország területén található 102. orosz katonai bázist. A katonai szolgálatot teljesítők családtagjait Oroszországba szállították, megerősítették a Gümriben állomásozó orosz csapatokat, mivel orosz források szerint Törökország irányából várható az Irán elleni amerikai csapás.

December 1-től teljes harckészültségbe helyezték az Abháziában és Dél-Oszétiában állomásozó orosz csapatokat. Állandó harckészültségbe helyezték az Izberbasban (Dagesztán) állomásozó, Bal-E rakétákkal felszerelt rakétahadosztályt is, Mahacskala és Asztrahány környékén a rakétaerők átcsoportosítása zajlik. A fekete-tengeri orosz flotta a grúz felségvizek közelében manőverezik, mivel elképzelhető, hogy Grúzia az Irán-ellenes erők oldalán csatlakozik a háborúhoz.

Jurij Nyetkacsov orosz katonai szakértő – korábban a dél-kaukázusi orosz erők parancsnokhelyettese – szerint amennyiben Grúzia tovább blokkolja az örményországi orosz csapatok utánpótlását, Moszkva katonai erőhöz folyamodhat, hogy „áttörje a grúz közlekedési blokádot”, és korridort hozzon létre Örményország felé (az örményországi orosz csapatok utánpótlását jelenleg légi úton és Iránból (benzin, élelmiszer) oldják meg).

Ami Azerbajdzsánt illeti, bár az országnak közismerten rossz a viszonya Iránnal, és az utóbbi években hatalmasra növelte katonai kiadásait, főként izraeli haditechnikát vásárolva, mégsem várható, hogy Baku aktív szerepet vállalna egy Irán elleni háborúban.

Vlagyimir Popov, a karabahi háború szakértője, az azerbajdzsán fegyverkezési program tanulmányozója szerint nem kizárt, hogy egy Irán elleni háború árnyékában Azerbajdzsán (és esetleg Törökország) megtámadja Örményországot, hogy visszaszerezze az örmény megszállás alatt lévő Hegyi-Karabahot. Ebben az esetben az orosz-örmény légvédelem képes megsemmisíteni az azerbajdzsáni (és török) támadókat. Oroszország biztosan nem vesz részt egy karabahi háborúban, de ha magát Örményországot érné azerbajdzsáni vagy török támadás, akkor a támadók az orosz hadsereggel is szemben találják magukat.

(Oroszvilág.hu)